Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-02-14 / 12. szám

BW. MfflBB. Samum, 1942 február 14. (Sznobét) 12 uán. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG funn WHetMT rftlKAEB MgQJRMEWfl ICFRRSZTftNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAF Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési dij: Egéu ívre .... 12 pengő || Félévre 6 pengő ] Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán 6a szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: j'Leghisobb hirdetés 2 P, a hirdetés szővegoldalou egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttór sora 1 P, minimum i P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum ’5 pengő. Állástkorosőknek 50 százalék engedmény. Magyarirtó ellenség A legkegyetlenebb népbetegségek egyike a tuberkulózis, a gümőkór immár elnevezhető ,,magyar beteg- se£*-nek is. Ennek a halálnak a kaszája olyan rendet vág évről-évre a magyar nép soraiban, hogy meg kell borzadnunk. Magyarországon a nap minden órájában kétszer húzzák meg a gümőkórban elhaltaknak a lélek­harangot. Vagyis: minden félórára esik egy tuberkulózis halálozás. — Van-e a háborús tehnikának ily tö­meges sn pusztító eszköze? A be­tegség kórokozója a Koch-bacillus. Az élő, emberi szervezet legvesze­delmesebb, alattomos ellensége, min­den légzésnél ott leselkedik ránk, hogy a tüdő finom sejtjeibe beha­tolva, mint kényelmes melegágyban megindítsa romboló terjeszkedését, hogy vég&l évente tizenhétezer ma­gyar életet semmisítsen meg. Ez azt jelenti, hogy a tuberkuló­zis gödrébe évente egy Szekszárd- nál nagyobb lélekszámú város lakos­ságát kell elhantolnunk. E szörnyű veszedelem ellen percnyi gondolko­dás nélkül meg kell kezdeni a nem­zetnek a védekezését. Tévedés, hogy nincs menekvés a tuberkulózis pusztításai ellen. A ma­gyar orvostudomány csodákat mű­velt, mert a tüdőbajt teljes sikerrel gyógyítják immár. De a veszede­lem mégis fennáll, mert az emberek túlnyomó része nem veszi igénybe az állam által nyújtott segítséget. Az elmúlt esztendőben életbe lé­pett a „Tuberkulózis törvény“, amely kötelezővé teszi a baj megelőzését. Fel kell világositanunk a nemzet minden egyes tagját arról, hogy mindenkinek nemcsak jogában áll, de kötelessége magát orvosilag meg­vizsgáltatni. Ezt a vizsgálatot az ál­lam által létesített egészségügyi szer­vek teljesen ingyenesen, minden el­lenszolgáltatás nélkül végzik. Az ellenőrző vizsgálaton elsősorban azoknak kell átesniök, akik az em­berek tömegét szolgálva, élelmisze­rekkel foglalkoznak, embercsopor­tokkal érintkeznek, de fokozottan kell védelmeznünk a jövő generá­cióját, a gyermekeket a fertőzéstől. A tuberkulózis elleni védekezés nem ismeretlen a magyar társada­lom előtt, intézményeink és orvo­saink szép sikert tudnak felmutatni. Abban a nagy gyászban, amit a tuberkulótikus halálesetek felidéz­nek, máris eredményekkel találko­zunk, mert az orvosi tudomány vé­dekezése máris csökkentette ennek a nagy veszedelemnek a terjedését. De amíg az ország népéből évente 17.000 ember pusztul el olyan be­tegségben, amelyet gyógyítani tu­dunk és a baj megelőzésével kikü­szöbölhetünk, nem lehet nyugodt a lelkiismeretűnk. Február 15. és 22-ike között ren­dezi a Tuberkulózis Elienl Orszá­gos Szövetség a Tuberkulózis Hetet. Okuljon mindenki abból, amit ez a hét tanítani fog, mert ez az okulás nemcsak egyénileg hasznos, de ki­hatással lesz családok, népcsopor­tok, foglalkozási ágak s egyben az egész nemzet jövő boldogulására is. Fel hát a harcra ez alattomos magyarirtó nagy ellenséggel szem­ben. A megyesvülés elhatározta a kórház gyermekgyógyászati osztályának felállítását Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának folyó hó| 11-én dél­ben tartott rendkívüli közgyűlése egyhangúlag elhatározta, hogy a szekszárdi Horthy Miklós közkór­házban felállittatja a gyermekgyó­gyászán osztályomért a beteg gyer­mekek a belgyógyászati, sebészeti és nőgyógyászati osztályokon a fel­nőtt betegek nyugalmának a ve­szélyeztetése nélkül tovább már nem helyezhetők el és ott nem is kezel­hetők. Viszont elsőrendű ember­baráti és nemzeti érdek a várme­gyében megbetegedő gyermekek kórházi ápolása. Evégből a törvény- hatósági bizottság a gyermekgyó­gyászati osztály céljaira megvásá­rolta Villax Józsefnénak a kórház közvetlen szomszédságában fekvő, szabadon'álló és használható álla­potban levő lakóházát és a hozzá tartozó 378 négyszögöl telket hu­szonötezer pengőért. Az épületet és telket az államépitészeti hivatal meg­vizsgálta és megbecsülte. A kellő tatarozások és átalakítások után a gyermekgyógyászati osztályt — ab­ban egyelőre 30 ággyal — meg fogják nyitni és rendszeresítik majd a gyermekgyógyász osztályos főorvosi állást is. A szükséges fedezet máris rendelkezésre áll. Ezt követően a kórházi napi ápolási dijakat a belügy­miniszter utasításának megfelelően eképpen állapították meg: III. osztály 6-10 P, II. o. 8 60 P, I. o. 14*20 pengő. Érdekházasság, vagy gazdaérdek ? Azt Írják az újságok, hogy kü­szöbön áll az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ és a Köz­ponti Tejcsarnok egyesülése. Azt is Írják, hogy ez az uj hatalmas vállalkozás Magyar Tejközpont Rész­vénytársaság néven mily hatalma­sat tud majd alkotni és hogy ezzel a ténnyel végre megoldódott a ma­gyar gazdaérdekek védelme. — Az egyik rész gondoskodik majd a tej- szövetkezetek szervezéséről, a má­sik pedig a korszerű tejértékesités- ről. Szó van azután személyi sze­repkiosztásról is. Boldog ország 1 Ahol szinte tulburjánoznak már a közgazdasági tehetségek. Azután kissé mégis csak gondol­kodóba esik az ember. Hát csak­ugyan igaz ez a hir? Ki kívánja ezt igy ? Kinek lehet ez az érdeke ? Az egyik egy hatalmas tejszövet­kezeti hálózat, a másik pedig az ország egyik legnagyobb tejipari magánvállalata. Megalapozottságá­hoz, tőkeerősségéhez, szakavatott- ságához szó. sem fér. Ismerik min­denütt. Ismerik Tolnában is. És ép­pen ezért, mert jól ismerik, mert sok dolguk volt vele, mert 10 éven át sok kemény és szívós szövet­kezeti harcon át szereztek róla bő­séges tapasztalatot, érthetetlen előt­tük, mi jó születik majd ebből a társulásból. Gazdaérdek ez vájjon? így kell ezt az országos fontosságú kérdést közmegnyugvásra megoldani ? Ez hoz majd békét és elégedettséget a tejtermelő gazdakőzönségnek ? Ta­lán majd ez juttatja egy olyan szö­vetkezeti szervezet birtokába, amely teljesen az övé lasz és amely min­denkor az ő érdekeit védi ? Ez ad neki önállóságot, függetlenséget és ez vivja ki neki az elérhető legtöbb hasznot? Amellett fejleszti majd szövetkezeti önbizalmát, öntudatát és áldozatkészségét? Ráneveli majd még nagyobb szövetkezeti feladatok vállalására is, hogy a maga külön­féle terményei után még több előny élvezetéhez juttassa ? Ez lesz tehát a magyar tejszővetkezeti életnek a gazdák közbizalmán felépülő ments­vára? Égető kérdések ezek. Ki tud rá­juk felelősségteljesen válaszolni ? Eleven képekkel tűnnek elő a TTSz elmúlt tíz évének küzdelmei. Sürgés-forgás a szekszárdi várme­gyeházán, majd a 1936 utáni évek­ben a TTSz székházában. — Száz egynéhány község tejszövetkezeté­nek gazdái találkoztak ott össze a pesti és vidéki vevők mozgékony csapatával. Forró, zajló, várakozás­sal teli hangulat feszült a levegő­ben a tanácskozások megkezdése előtt. Nem csekély lét forgott koc­kán. Évi 20 millió liter tej (volt idő, hogy ennél több) szerződéses el­adásáról volt szó. De nemcsak ar­ról, hogy ez a tej milyen áron ér­tékesül, hanem arról is, hogy milyen módon kerül majd eladásra. Kidol­gozva készen álltak a TTSz tej­eladási feltételei. Minden pontjuk igazságos, jogos gazdakivánság, alaposan meghányt-vetett tanácsko­zások erndménye. Az egyik oldalon ott állt a TTSz igazgatósága, a másikon pedig a vevők. Ezek között, mint Tolna var­megyében a legfőbb érdekelt, mint a többi szakmabeli legitim vállalat élharcosa és szószólója, a Központi Tejcsarnok. De ugyanakkor a TTSz mellett ott állott az OMTK is. Szem­ben egymással OMTK és Központi Tejcsarnok. Szemben tíz éven át —- teljes fegyverzettel 1 Szövetkezeti ér­tékesítési harcok közben. És még hozzá milyen lendületű harcok köz­ben 1 Sorsdöntő elvi kérdések fölött folyt ott a többnapos vita és ele­venbe vágó éles küzdelmek között alakult ki a döntés. Itt ütköztek ki az igazi érdekek, itt tűnt elő őszinte leplezetlenséggel a szembenálló fe­lek igazi arculata. Itt egyiket sem lehetett félreismerni. Eilenkezőleg, napnál világosabban látni lehetett, hogy melyik milyen álláspontot kép­visel és milyen célokat szolgál. Itt látszott meg és bizonyosodott be százszorosán, hogy milyen szövet­kezeti elvek, módozatok és eszkö­zök adják meg az összetartozásnak azt a súlyát és tekintélyét, amely előtt végül is mindig meg kellett hajolnia és le kellett tennie a fegy­vert a legelszántabb ellenfélnek is. . Megegyezés mindig volt, mert kel­lett lennie. Volt árharc, de volt be­látás, volt vita, de volt józanság, volt elvek és meggyőződések tisz­teletben tartása, de volt bátor és meg nem alkuvó elvhűség is. Csu­pán egyetlenegy dologban nem en­gedhetett sohasem a TTSz. Abban, hogy kinek a befolyása érvényesüljön, s kinek a kezében legyen a kor­mányrúd a tej szövetkezetek felett. A vevőében-e a maga kiosztott óvadékpénzein, kölcsönein, beren­dezési és felszerelési értéktárgyain keresztül, amelyekkel a tejszövet- kezettket még a régi időben el­árasztotta és hűbéreseivé tette, — vagy pedig a TTSz-ében, amely a tagjait anyagilag és erkölcsileg min­denkitől függetleníteni és erősíteni akarta. Ezeket az érdekszálakat a hgyes szám ara 12 fillér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents