Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-02-11 / 11. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG A paksi ui plébános beiktatása Nemregiben megírtuk, hogy a paksi uj plébános a kedvezőtlen időjárás miatt csak február közepe felé foglalhatja el plébániáját. Ez a hírünk február 8-án vált valóra, mert akkor iktatták be uj állomáshelyére Kaufmann Jánost, Paks uj lelkipásztorát. Az installáció fényes külsőségek között folyt le. Bár az idő igen zord volt, a templom mégis zsúfolásig megtelt. A beiktatás szertartása Veni Sanctéval kezdődött, majd Solymár Gábor kerületi esperes felolvasta a kinevezési okiratot és utána átadta az uj plébánosnak a templom kulcsait, mint a lelki hatalomnak jeleit és az evangéliumos könyvet, mint az ő Istenige hirdetői tisztjének szimbólumát. Végül tömören méltatta Kaufmann János érdemeit és őt a paksi hívek szeretetébe ajánlotta. Ezt követően a paksiak uj plébánosa elmondotta első szentbeszédét, amelyben' a lelkipásztor hármas hivatásáról beszélt és kérte, hogy nehéz hivatalának ellátásában a hívei az irodalmi rovat élén ált a »Bulgária a magyar tudományban” c. ismertetése a magyar tudományos életnek azokról a szervezeteiről és egyéniségeiről, akiknek nagy részük van a magyar-bulgár kulturális érintkezések megteremtésében és fenntartásában. Itt említjük meg, hogy a berlini 1942 február egyetem hungarológiai folyóirata, a Farkas Gyula coll.-hung.-igazgató szerkesztésében megjelenő Ungarische Jahrbücher legutóbbi számában L. Saczek berlini egyet, tanársegéd nagy elismeréssel foglalkozik Gál István tevékenységével, melyet „a dunai népek tudományos együttműködése“ ügyében fejt ki. A mezőgazdasági munkaszerződések megkötésének biztosítása fiát István tanulmányai Magyarország külföldi kapcsolatairól A Tolnamegyei Újság régi munkatársa, Gál István budapesti közép- isk. tanár, a magyar külügyi kormányzat idegennyelvü folyóiratainak belső munkatársa, a m. kir. miniszterelnökhöz közelálló Dónaueúropa c. folyóirat szerkesztője, az Ungarn segédszerkesztője szükebb szakköréből, a magyarság külföldi kulturális kapcsolatairól több újabb tanulmányt tett közzé a vezető magyar folyóiratok utolsó havi számaiban. A Széchenyi-évforduló alkalmából a kolozsvári Pdsztortüz c. folyóirat utolsóelőtti számában jelent meg „A fiatal Széchenyi Angliában” c. tanulmánya, melyben ismeretlen képek kíséretében a legnagyobb magyar szellemi kibontakozását mutatta be. Ugyancsak a Széchenyi- jubileummal kapcsolatos egy másik, nagyobb terjedelmű „Széchenyi, ahogy idegen barátai látták” című értekezése. Ennek keretében részletesen idézi a Széchenyi Istvánra vonatkozó külföldi irodalomból az érdekesebb és jellemzőbb véleményeket. Ez a Hungarian Quarterly 1941—42.-i számaiban látott napvilágot. A kolozsvári Erdélyi Helikon c. folyóirat tette közzé „Babits és az angol irodalom” c. tanulmányát, mely külön füzetben is forgalomba került és amelyről a Tolnamegyei Újság már akkor is megemlékezett, mikor az a M. Tud. Akadémián elhangzott. Az eredetileg felolvasásnak szánt tanulmány kibővítésén és a tárgykör teljes feldolgozásán most dolgozik szerzője. Most van kilencvenéves évfordulója annak, hogy Kossuth átkelt az Atlanti Óceánon, hogy a magyar ügynek barátokat szerezzen az Újvilágban. A magyar sajtó is megemlékezett erről az évfordulóról. Gál István most több helyen ismerteti a Kossuth külföldi tevékenységére vonatkozó ismeretlen kutatásokat és azok eredményeit. A Láthatár c. nemzetiségpolitikai havilap karácsonyi számában „Kossuth, Amerika és a dunai állameszme" c. terjedelmes tanulmányban ismerteti azt a gondolatvilágot, melynek jegyében kinti működése lefolyt. Kossuth dunai állámszövetségi terveiben a középkori Magyar Birodalom eszméjének újjáéledését bizonyítja. Az Ország Útja c. folyóirat januári számában „Egy Kossuth- kiállítás“ cimmel részletes beszámolót közöl a newyorki Kossuth- kiállitásról, mely a magyarság tekintélyének alátámasztásában igen jelentős fordulópont lehet. A Külügyi Szemle januári számában Gál István folytatja szokásos rovatát, a „Nemzetközi Együttműködés Szemléje — Külföldi Kulturális Kapcsolatok* c. rovatot, melyben a m. kir. külügy- és kultuszminisztérium külföldi vonatkozású hírei és eseményei kerülnek közzétételre. A Donaueuropa januári számában Háborús viszonyok között élünk, kötelességének teljesítését meg kell követelnünk tehát a nemzet minden egyes tagjától. Honvédeink sokszor igen nehéz helyzetben vitézül megállják a helyüket, önfeláldozóan teljesítik hazafias kötelességüket, az ő példájukat követnie kell azoknak is, akik ilyen rendkívüli áldozatok nélkül vehetnek részt a békés termelő munkában. így elsősorban a mezőgazdasági munkásoknak, mert mezőgazdasági termelésünk folytonosságának fenntartása és fejlesztése ma a legfontosabb közérdek. Ezek a szempontok vezették a kormányt, amikor a honvédelemről szóló törvény alapján most rendeletet adott ki a mezőgazdasági munka- szerződések megkötésének biztosításáról. E szerint minden mező- gazdasági munkás, aki március 15-ig mezőgazdasági munkára le nem szerződött, elzárás büntetése terhével — köteles a helybeli gaz- munkakőzvetifő hivatalnál, vagyis az elöljáróságoknál legkésőbb folyó évi március hó 31-ig jelentkezni. A munkakőzvetitő hivatal a munkaszükségletnek megfelelően munkaalkalmat jelöl ki számára s ha ezt alapos ok nélkül el nem fogadja, akkor a közigazgatási hatóság honvédelmi munkakötelezettként gazdasági munkák végzésére kirendelheti. Súlyosabb esetekben elrendelhető az is, hogy a munka- vállalástól vonakodót katonai munkatáborba utalják. Az ország ellenségeinek érdekét szolgálná, ha a termelő munka zavartalanságát nem biztosíthatnánk, a jelenlegi rendkívüli helyzetben tehát gondoskodni kellett megfelelő rendszabályokról. A hazafias mezőgazdaság munkásság becsületesen dolgozó tagjai nem azonosíthatják magukat azokkal, akik kötelességükről megfeledkeznének. Ha akadtak ilyenek, most azok is bizonyára belátják, hogy a munka rendjéhez alkalmazkodniok kell, saját maguk és az ország érdekében. 7tí*ek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Marikám .. Olvasóink kérésére Liszt Nándor fordításában nemrég közöltük a „Kívül a kaszárnyán” cimü népszerű német katonadalt, mely Polgár Tibornak, a Rádió ismert zeneszerzőjének az átiratában is megjelent. Van azonban egy másik szöveg is ezt az uj szöveget máris országszerte fényes sikerrel éneklik a színpadokon. Ez a szöveg a következő: Csöndes az éjjel, Sehol semmi fény, őrszem áll a vártán, Derék magyar legény. Nagy Muszkafőldről gondol rám, A sóhajtása száll hozzám: Szeretlek Márikám. Szeretlek Márikám. TELEFON: 22-11 Szerdán, február ll. Csütörtökön, február 12 91LÁ6HOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: Va 7 és ll%9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Ragyogó vígjáték! Brigitta férjet fog Főszereplők: Georg Alexander, Harald Panlsen, Lény IHarenbach UFA VILÁG HÍRADÓ Üzenetem néki, Miét csak leírom, Könnyeimtől ázik A levélpapírom, Elküldöm égi gyorspostán, Mert érzem, épp most gondol rám, S felsóhajt: Márikám. Felsóhajt: Márikám ... Künn a muszka földön, Tombol már a tél, Jancsikám fülébe Síri szél zen él. S ő egyre áll ott a vártán, Szerelmes szívvel csak vár rám, S azt súgja: Márikám, Szeretlek Márikám. v. Amióta elment, Róla álmodom, Érte szenvedek és Néki szól dalom. Elbúcsúzott hosszan, némán, Csak ennyit mondott: várj én rám, Kis szivem : Márikám ... Én szivem: Márikám. Istenem, teremtőm, Adj szivembe erőt, Ne kelljen már várnom, Hozd vissza nekem őt. Add, hogy he sírjak így árván, Kitárt karral, hisz úgy várnám S ö súgná: Márikám .,, Szerelmem, Márikám ... — A Vármegyei Népjóléti Szövetkezet dr Brontsch Gézáné Országos Szociális Felügyelő elnöklésével a múlt hét végén letárgyalta a háziipari ügyeket, a Szekszárdon lévő Sárközi Bolt átvételét, azonkívül a szociális építkezések folyó évi programjának megvalósitását. j szeretettel segitsegere legyeneu. a prédikáció után Kaufmann János plébános első ünnepi szentmiséjét mutatta be, amely alatt a nép és énekkar felváltva énekelt. A szentmise után Kaufmann János a plébánián fogadta a tisztelgő küldöttségeket. Először az egyházak tették tiszteletüket előtte. Dr Korniss István főszolgabíró, a róm. kát. egyházközség elnöke volt az első üdvözlő szónok, majd a különböző hatóságok és Paks közönsége. A társadalmi egyesületek nevében dr Erdélyi Aladár, volt országgyűlési képviselő mondott magasszárnyalásu üdvözlő beszédet, végül az ifjúsági egyesületek után Geyer József körzeti felügyelő mondott mélyenszántó, megható beszédet. Az uj plébános közvetlen válaszaival megnyerte mindenki tetszését és máris örömmel volt megállapítható, hogy a hívek, az egyházak és az uj plébános között a harmonikus működés a jövőre nézve biztosítva van.
