Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-02-07 / 10. szám
Satotnl. 1342 fetntf J. (Szombat) II szín. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■ETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: Előfizetési dij: Égése évre .... 12 pengő || Félévre ...... 6 Felelős szerkesztő: 20—85 BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. pengő Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap közlemények a szerkesztőséghez ki szellemi részét illető Uldendők. Hirdetések árai: Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés siövegoldalon egy hasébmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivéi, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-kéht 16 fillér, minimum 6 pengő. Álláskeresőknek 50 százalék engedmény. Az ücska tömlő Irta: Jánosi György. A riói értekezletnek nem volt az a komoly hatása ránk, mint ahogy azok szeretnék, akik megrendezték. De az egész amerikai hadüzenet is nélkülözte azt a kellő történelmi súlyt, amit eféle megnyilatkozástól elvárunk. Az ok világos. Először is elkéstek. Mindég elkésnek odaát. Az hatalmi érdekszövetség, amely elképesztően aljas eszközeivel közönséges rabszolgaságban tartotta a világ nemzeteit, úgy vélekedett, hogy elég az életükért halálraszántán, utolsó lehelletig harcbamenő nemzetek, — közelebb a tengelyhatalmak számára az 6 gőzölgőén dölyfös tekintélyük hatalmi mozdulata, vagy szava. Micsoda megvetést érdemlő, üres fenyegetőzések láttak napjainkban napvilágot 1 Az angol világbirodalom népeinek hatalmas száma, majd Amerika kiapadhatatlan anyagforrásai, végül és leginkább mindkét csoporthoz tartozók pénze sietett felfejlődni a tengely ellen. Hadba keveredett minden megvásárolt kormány és nemzet a tengely erői ellen, tehát a pokol és piszok együtt fegyverkezett egy olyan csoport hősi szabadságharca ellen, amelyik tudja, hogy nincs más választása, mint a győzelem. Megalkuvásnak helye nincs. Míg hát minden külső és távoleső megindult ellenünk, őkmaguk kényelmes és ráérő vonta- tottsággal cammognak bele a vérfürdőbe. Azt hiszi Amerika és szövetségese, hogy elég diszruhát készíttetett már arra, hogy megismételje az 1918-as beavatkozás színpadi jeleneteit. Nem veszi észre, hogy már meg van verve minden fegyverében. Másodszor azt gondolja a túlsó oldal, hogy szörnyű nehéz itt, a tengelyhatalmak területeinek és népeinek a háború. Az a maszlag, amivel a hadszíntér mögötti országokat és népeket 1918-ban megkeverték, ma hatástalan. Annyira öntudatunkban él a győzelem szándéka, annyira megtanítottak minket Trianon urai arra, hogy köröm- szakadtig kell küzdenünk s úgy megismertették az alacsonyabbrendü béke nyomorúságai velünk a kétség- beesésig fokozott nélkülözéseket, lemondást, hogy a háború s a há borús állapot következményei egyenesen örömmel töltik el szivünket. Meg se közelíti a mai helyzet azt a szörnyű anyagi és lelki nyomort, ami 1918. után ránk szakadt. E tény ismerete ma mindenkit a túloldal halálos ellenségévé tett, annyira, hogy nem lehet más célunk, mint az, hogy a trianoni győzők hatalmának niég a lehetőségét is örökre meg kell szüntetni! Ez ugyan hosszú és súlyos harcokat jelent. De a harcok , terhe átbillent már a túloldal vállaira. I Harmadszor azt véli a túloldal, | hogy szándékainkban zavar támadhat. Hitler és a német nemzet nincs egyedül. A tengelycsoport nemzeteinek szivét ugyanaz a mélységes hála és elismerés tölti el a nagy német nemzet és az olasz nemzet hős vezéreivel szemben. Mélységes bajtársi nagyrabecsülés fűz mindnyájunkat az isteni akarat megvalósulásáért harcoló katonákhoz. Az uj világrend nagyszerű hőseit küzdelmes útjukon rokonszenvünk kiséri. Velők menetelünk a világhatalom felé, ott elfoglaljuk méltó helyünket De mélységes ragaszkodással állunk a magyar kormány elhívott hőseinek háta mögött is, készen a ránk rótt feladatok elvállalására s több, mint emberi bölcseség megnyilatkozását találjuk széles látókörű és eredményes politikája népszerűsítésében. Nem el- bizottan, de hálásan és a Gondviselés iránti alázattal állapítjuk meg, hogy mégiscsak hatalmas eredményeket adott nekünk az utóbbi néhány esztendő* Kormányunk nemzetvezetésének kiválósága, ei- hivoííságának értéke megnyugtat afelöl, hogy az eddigi eredmények fokozódnak. Végül tisztában vagyunk azzal, hogy benne élünk az uj világban és annak egy vonala se tér vissza az eredeti kiindulópontra. 'Természetszerűleg fejlődnek és kialakulnak a közeljövő feladatai, a több többet vált ki a holnapból. Uj igazságok, uj élet és világszemlélet szele legyintette meg a tengely népeinek arcát és szivét. Visszatérés nincs. Haladunk előre és csak előre! Lelkünket uj eszmék erői mozgatják, nem a hazug, aljas, rabszolgavásárban hátunkra, bőrünkre, szivünk táblájára vésett trianoni ostoba béke vak ámításai! Vártuk, kértük, kihívtuk, előkészítettük mindazt, ami ránkköszöntőtt I Most mi köszöntjük azt! Az ócska tömlő pedig, a kényel- . mes, méltóságos, életunt, bágyadt, ásító feketelelküség minden szálában szétszakad. Rongy már. Lyukain kihullik a pénze, hazugságözöne, üres, népnyomoruságot jelentő szóvirágtömege . .. Végül őmaga ... ! E* e»~ek igp kellett és kell történnie. A sárbogárdi zászlóalj hősi emlékmű-avatása Január 25-e kegyeletes ünnepnapja volt a Sárbogárdon állomásozó zászlóaljnak. A laktanyában felállított hősi emlékművet avatta fel. Az emlékmű a három évvel ezelőtt alakult zászlóaljban eddig szolgálatot teljesített és teljesítő tisztek, tiszthelyettesek és honvédek, valamint a zászlóalj kiegészítő területén lévő leventeegyesületek adakozásából vált hazafias valósággá. A hideg, hózivataros napon a katonai tiszti küldöttségek, az elesettek egykori frontharcos bajtársai, a különböző testületek küldöttségei, a polgári társadalom és a zászlóalj kivonult legénysége feszült figyelemmel hallgatta a zászlóaljparancsnok nagyhatású avató beszédét, amelyben méltó szavakkal áldozott az elesettek kegyeletes emlékének. Itt vannak ők — mondotta — itt ragyog szemünkben és szivünkben az a sok-sok főből álló szellemcsoport, amelynek tagjai dalolva hagyták itt otthonaikat,hogy Európa szétszórt csataterein vessék el magukat a magyar igazság lassan érő buzakalászai gyanánt. A továbbiakban emelt hangon, a parancsnok katonás magyar önérzetével kérdezte: „ Megtanultuk-e, hogy a Gondviselés azzal a megbízatással állította nemzetünket a Kárpátok medencéjébe, Európa ezen legegységesebb, — de legveszedelmesebb viharsarkába, hogy Keletnek a Nyugat ellen intézett kardcsapásait összevagdalt keblünkkel fogjuk fel ? Ezt az elhivatást ma is h ő s 11 e g álljuk, 8 nagy szövetségeseinkkel együtt fiaink melle most is acélfal a minden civilizáció ördöge: a bol- sevizmus ellen!“ Az ünnepség végén a parancsnokságok és testületek koszorút hélyeztek az emlékműre, majd díszmenet következett. A Szekszárdi Kaszinó KczqylilÉst Ebben az évben is eseményszámba ment a százéves Szekszárdi Kaszinó közgyűlése annak a költői szépségű jelentésnek a révén, amelyet Bodnár István ügyvezető-igazgató a nagy számban megjelent tagok elé terjesztett és amelyért Szekszárd társadalmának értelmisége melegen ünnepelte Bodnár Istvánt, hisz nem volt még a Kaszinónak vezetője, akinek működéséhez az eredmények olyan tekintélyes sorozata fűződnék, mint az övéhez. A határozatképesség megállapítása után a közgyűlés Szongott Edvin alispánt választotta meg elnökéül, majd Bodnár István rendelkezésre bocsájtva a maga és tiszttársai mandátumát, előadta jelentését, melyből többek közt megtudtuk, hogy a Kaszinó multévi adójának váratlan emelése 2276*26 pengővel emelte a költségvetés kiadási rovatát. E nem várt kiadási többlet miatt el kellett halasztani a kaszinói bazár külső tatarozását, tetőzetének javítását és csökkenteni kellett egyes tételek előirányzatait is. Súlyos tételként nehezedik a Kaszinóra a bombabiztos óvóhely építésének költsége és jelentős gondokat okoz a tüzelőanyag előteremtése is. A szén és fa nemcsak megdrágult, de nem is igen kapható és a szén- hiány miatt a Kaszinónak csak kisebb részét tudják fűteni. Felemlítette, hogy a boltbérlőktől beszedett 21.549 P boltbér és 2878 44 P viz- dij, tehát 24.427*44 P bérjövedelemmel szemben 19.230*42 P a közteher, úgyhogy a fennmaradó 5197 P 38 fillér alig fedezi az évi háztartási, 9zemétfuvarozási és egyéb terheket, úgyhogy saját célra, tatarozásra úgyszólván semmi sem marad, ami házadózási rendszerünk tarthatatlanságát jelenti Beszámolt ezután a Kaszinó által kezelt különböző alapok állásáról és előadj hogy a Kaszinó elkészítteti a Bezerédj István szobrot, melyet egyelőre alumíniumból öntenek és megfelelő eljárással bronzszinűvé tesznek. Ez a húsvéti Ünnep alkalmával már le- lephezhető is lesz. Felemlítette, hogy a választmány megbízásából általa szerkesztendő Bezerédj István emlékkönyv anyaga jóformán már együtt van és abba a szerkesztő cikkén kívül busz igen előkelő, közéleti férfi és tudós küldött be dolgozatot. Ez a könyv a Kaszinó százéves múltjával is foglalkozik és kén, hogy arra minél többen fizessenek elő. Jelentette azután, hogy a 333-ből álló taglétszám 62-vel apadt, viszont az igy megmaradt 271 taglétszám 65 uj taggal szaporodott, igy végeredményben a tagok száma 336, vagyis 3 taggal még gyarapodott. Megemlékezett még a Kaszinó elhunyt tagjairól, Pimitzer Manó kereskedőről és Szabó Ferenc ny. gimn. tanárról. Ziegler Károly háznagy távozása — úgymond — nagy vesztesége a Kaszinónak. Helyetteséül a választmány Létay Menyhért tanárt kérte fel. Az uj háznagy vonzó egyénisége, fürge rendezői tevékenységével máris sokat tett a Kaszinói elet élénkítésén. Sajnálattal említette azután, hogy dr Hadnagy Albert szépirodalmi könyvtáros ebbe a munkába belefáradva tisztéről leköszönt. Helyettese dv Marxreiter Alajos. Remélhető azonban, hogy dr Hadnagy Albert ä Simontsits könyvtár kezelői, valamint az ellenőri állást vállalni fogja. Dr Marxreiter Alajos terjesztette elő közben a kövtári jelentést, hangoztatva, hogy a szépirodalmi könyvtár forgalma erősen gyarapodott. 86 napon 172 órán át 3835 tag vette igénybe a könyvtárt. Az elmúlt évben a könyvtár, amelynek iktatószáma 7370, 229 kötetes, 215 művel gyarapodott, nem számítva a folyóiratok bekötés alatt álló köteteit. A Simontsits könyvtár 5129 kötetü 2914 műből áll. Javasolta a két köhyytár egyesítését. Az igazgatói jelentés az egyesítést nem tartja kerésztülvihetőnek, mert az alapítólevél a külön kezelést kiköti^ Egyes szám ára 12 fillér
