Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-12-24 / 96-97. szám
1942 december 24. T0LNAME6YEI UJSÁŰ Nótaköltő muzsikus. A mai súlyos, vérzivataros idők nyomasztó hatása alatt élő lelkünk sokkal inkább a mindennapi megélhetés prózai hangulatának rabja, semhogy ideális célok elérése fűtené. Van azonban még ideálizmus, vm még művészet, költészet és zene, mi hivatva van belopni a szivekbe a vigaszt, az enyhülést, kissé elaltatni kesergő lelkünket és a békés idők szép álmait, uj reményeket önteni csüggedő szivünkbe és mindnyájunkban a végső győzelembe vetett hitet és törhetetlen bizakodást ápolni. Éppen ezért nem mulaszthatjuk el, hogy a közönség és az illetékes körök figyelmét felhívjuk egy Szek- szárdon tartózkodó tehetséges, lei- kés magyar dal- és zeneszerzőre, Várhegyi Józsefre, aki a Dankó Pista társaság rendes tagja. Szorgalmas napi munkája mellett máris a rádiótól (hol több Ízben szerepelt) és a hadügyminisztériumtól nyert meleg elismerést és hangversenyeken sok tapsot és lelkes ovációt. Méltán ajánljuk szeretetteljes felkarolását, hiszen fogunk hangversenyeket és jótékonyestéket, kultur- délutánokat rendezni. Sokaknak a lelkében kel viszhangra pl. a Messze, messze havas orosz földről... Messze, messze havas orosz földről Levelet irt nekünk az apám, Könnyes szemmel olvasta fel es'.e Azt nékem az édes anyám : Itt ülök a jeges árok szélén Feleltünk csak egyre huM a hó, Csatazajba szivem beledobbaa Körülöttünk fütyöl a golyó. Viseld magam kis fiam csak szépen Ne szomoritsd soha az anyád, Imádkozzál erős hittel értünk; ,. . Újra hagy lesz szép magyar hatzád. — A MÁSz. hizlalást akciója. | A MÁSz. felhívja a termelők és j keresztény ipari hizlalók figyelmét | arra, hogy tengeri és árpa kiuta- | lása mellett — legkevesebb 20 db sertésre — most is köt hizlalási megállapodásokat. Az érdekelt gazdák és keresztény ipari hizlalók felvilágosításért forduljanak a Magyar Állat és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezet központjához, Budapest, V., Aulich-utca 8. — A Magyar Szárnyak, a magyar repülés népszerű folyóiratának gazdag tartalmú karácsonyi száma megjelent. Bisits Tibor re- pülőalezredes „Légiháboru“ cikksorozatának a legújabb idők rohanó eseményeinek áradata különleges érdekességet ad. A legújabb és legjobb háborús felvételek díszítik ezeket az oldalakat, amelyek repülőszempontból világítják meg a nagy háború fordulatait. A kassai repülő- akadémia hadnagyavatásáról is részletes beszámolót kapunk, fényképekkel tarkítva. — Uj repülőhadnagyaink avatásának minden részletét megismerjük itt. A lap riportanyagából kiemelkedik Raczkó Lajos cikke. Két kisszékely fiú karácsonyi történetét is találjuk a lap uj számában. Vitéz Szentnémedy Ferenc ezredes ismét a hadi légiszálli- tásról ir érdekes fejtegetést. Részletes felvételi tájékoztatót ad a lap a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap pályázati feltételeiről. Udvary Jenő repülőőrnagy és Kádár Gyula érdekes cikke méltán tarthat számot nagy érdeklődésre. A Magyar Szárnyak karácsonyi számának ára is csak 50 fillér. Mutatványszámot a kiadóhivataltól (VII., Király-utca 93. 11.) kérjünk. JUmhU éri yf fUM Szegény kis levente... Irta: Majoros Ferenc Szombat délutáni levente foglalkozáson vagyunk. Kedvenc beszédtárgy van soron: a hadihelyzet ismertetése. Csillogó szemmel hallgatja a sok gyerek, majd hangosan vitatkozva hagyják el a tantermet, hogy kint a tiz perc szünet alatt folytassák a témát, vagy egy másik csoport ugrándozva örüljön a szokatlanul enyhe decemberi délutánnak. Az egyik padban . ülve maradt egy kis gyerek. — „Hát te miért nem mégy ki Jóska?“ — kérdem tőle. Feláll, majd egy kis csend után megszólal: „Főoktató ur kérem, nem szeretném, ha a többiek esetleg rátaposnának édesapám ünneplő cipőjére.“ — Ránézek a gyerek lábára és tényleg : körülbelül negyvenhármas férficipő van rajta. Egy felkunkorodó orrú, jól őssze- f öltözött, nagy férfi cipő. Majd elmondja, hogy apja Oroszországban van és ezért jött az ő cipőjében. Megsimogatom a borzas kis gyerekfejet, hirtelenében nem tudok mit mondani, csak intek neki, hogy üljön le, Foglalkozás után a Korzón megállók az egyik kirakat előtt, a hol történetesen éppen ez a kis Jóska magyarázza ám nagy bölcsen az egyik levente-pajtásának: „Látod az egy „stuka“, aniaz meg egy nehéz bombázói“ Majd azt vitatják, hogy a harckocsi hogyan fordul jobbra, vagy balra. Egyszer csak arra leszek figyelmes,* hogy egy női hang vidáman felkiált: „Nézd milyen muris!“ Hátra fordulok, hogy megnézzem, mi az a „muris?* Hát egy bundás hölgy mutat a gyerek lábára és a barátnőjével tovabillegnek. Még távo- labról is hangzik jókedvű kacagásuk a „muris“ látványon. És itt meg kell, hogy álljunk egy pillanatra ! Az a kis levente gyerek, aki úgy ismeri a puska főrészeit, mint a tenyerét, meg tudja különböztetni a stukát a nehéz bombázótól még a játékrepülőgépek között is és tudja, hogyan fordul a harckocsi, tudja hol van Korotojak és a Terek folyó, Toropec és az Ilimen-tó, Bengházi és a Salamon- szigetek, mert a levente foglalkozáson — még ha a Lisztesvölgyből, vagy Csatárról jár is oda — megtanulja a földrajzot és a világtörténelmet, az a kis levente, aki a Don mellett küzdő édesapja negyvenhármas „ünneplő“ cipőjébe dugja az ő harmincnégyes lábát, csak azért, hogy ezeket megtanulja, ez a kis levente egy ilyen illatos hölgynek csak muris 1 Pedig eszébe juthatna ennek a hölgynek, hogy az; ilyen kis Jóskáknak bizony nem ‘ hoz a Jézuska karácsonyfát, mert nagyon drága és nincs rá. pénz, sőt még arra sincs, hogy legalább 10 deka szaloncukrot vegyen az édesanyja, mert az is 60 —80 fillér, jóllehet egy kiló kockacukor csak 1 pengő 14 fillér. Eszébe juthatna, hogy nem kap karácsonyra kis játékokat és neki nem jelent különösebb örömet a szeretet ünnepe. Végül, de legelsősorban az is eszébe juthatna, hogy ez a kis levente nem azért visel hatalmas férficipőt a vékony kis lábán, mert csónakázni akar menni benne, hanem azért, mert nincs másik. Nap-nap után jönnek hozzám és a többi oktatóhoz a leventék szülei ; igazolványt kérnek, mert máskép nem kapnak cipőjegyet. A napszámkeresetből összekuporgatják a cipő árát, de nincs cipőjegy 1 Pedig hála Istennek, még van cipő az üzletekben, csak nincs elég jegy. Gondoljunk most, a szent Karácsony ünnepe előtt ezekre a kis Jóskákra. Ma, amikor mindenki a harcoló és sebesült honvédeknek gyűjt, ami természetes is, — a gyűjtők sorában ott a levente, aki magának nem kér, csak a katonáknak és mégis megtörténik, hogy majnem kaptafát és kalapácsot vágnak a fejéhez. P?dig mit akart? Csak azt, hogy az értünk, itthon a meleg szobában Karácsonyt ünneplőkért küzdő, az orosz síkságon fázó és vérző honvédeknek legyen egy kissé emberibb karácsonya. Minden megmozdulásban felhasználják a leventét. Ha idősebb, akkor a polgári légvédelemben, tűzoltó, riasztó vagy hírvivő szolgálatban, ha kisebb, akkor a társadalmi gyűjtésekben, vagy egyebütt. Nem lehet tehát, hogy a levente szervezetből egy is hiányozzék azért, mert nem kap cipőjegyet. Ezekre a gyerekekre lehet később számítani, mert katonák lesznek belőlük és a levente intézményben kapják meg a katonai előképzést. Éppen ezért reméljük, hogy te kis Jóska, te szegény kis levente, nem a Don mellett harcoló édesapád cipőjében fogod bevárni a boldog Békét és a a szebb magyar Jövőt! Az Altódunóntuli Hezösoztfosúsl Kamara őszi rendes közgyűlésében báró Mirbach Antal dr elnök kiemelte a mezőgazdaságfejlesztési törvény korszakalkotó jelentőségét, ameiy lerakta a nemzet jövő fennmaradásának biztos alapját. Felhívta Alsó- dunántul mezőgazdasággal foglalkozó lakosságának figyelmét arra, hogy szellemi és fizikai eszközeinek teljes latbavetésével törekedjék a termelés mennyiségi és minőségi fokozására a közellátás biztosításának 'S ezen keresztül az ország rendjének és nyugalmának megóvása érdekében. Asztalos Lajos igazgató előterjesztette a kamara 1943. évi munka- programját, amelynek keretében a kamara tervbevette a községi gazda- köri és szövetkezeti hálózat kiépítését, különösen a kisbirtokosok gépellátását gépszövetkezetek, — gyapjú- és kenderfeleslegének házi fejdolgozásához háziipari szövetkezetek alakításával. A munkaterv további része mintakőzségek és baromfitenyésztő mintafalvak alakítását célozza. A. falu népe szaktudásának fokozása érdekében folytatja a kamara oktatófilmek készítését. A terméseredmények mennyiségi és minőségi fokozásának elősegítésére 40—50 községben 300 gazda bevonásával termelési kísérleteket, versenyeket állít be és vetésdijazá- sokat rendez a kamara kukoricával, burgonyával és olajmagu növényekkel. Kísérleteket állít be a, kamara a szőlő és gyümölcs termelésénél is, különösen a védekező anyagokkal való takarékosság bevezetésére és a forgalomba hozott; uj védekező anyagok hatékonysá-i ■ gának ellenőrzésére. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a társkamarákkal együtt részt; vesz egy növény védőszergyár alapításában, hogy az előllitandó növényvédőszerek minőségének — és, árának megállapításánál befolyást gyakorolhasson a kamara. A kormány rendeletét adott ki az elemi kiírókkal töltött mezösazdasdtl lakatlanok haszonbérének í; mérsékléséről. Az 1941/42. mezőgazdasági év-‘‘ ben is felléptek az ország egyes részein olyan nagymértékben a vízkárok, hogy az elmúlt években kiadott rendelkezésekhez hasonlóan a kormány szükségesnek találta ez évben is a haszonbérmérséklési eljárást rendeleti utón szabályozni. A múlt évben kiadott 7 270/1940^ M. E. számú rendelet a haszonbér- mérséklés tekintetében kielégítőnek bizonyult. A kormány a Budapesti Közlöny csütörtökön megjelent számában közzétett 7.030/1942. M. E. számú rendeletével a múlt évi rendeletnek a hatályát terjeszti ki az' 194i/42. gazdasági évben elemi károk által sújtott mezőgazdasági ingatlanok haszonbérének fizetésére nézve. A határban tartott rendelkezések szerint automatikus haszonbérmérséklést vehet igénybe az a haszonbérlő, akinek a bérletében lévő ingatlanok földadóját vízkárok miatt legalább felerészben törölték, ha a szerződés hat évet meg nem halad, négy évnél nem kevesebb bérleti idő van hátra és az ingatlan 100 kát. holdnál kisebb. A haszonbér- mérséklés mértéke 50u/°-os földadótörlésnél 25°/o, 75%-os földadótörlésnél 50°/o és 100°/o-os földadótörlésnél 75®/#. A rendelet a továbbiakban intézkedik arról, hogy kik és miként vehetnek igénybe haszonbérfizetési halasztást, valamint arra nézve, hogy azok a haszonbérlők, akik az automatikus haszonbérmérséklésnél magasabb mérséklésre tartanak igényt, vagy azt nem vehetik igénybe, továbbá, akik vízkárokon kívül más elemi kár címén akarnak bérmérséklést elérni, a mezőgazdasági kamaránál alakított egyeztető bizottságok eljárását vehetik igénybe s pert csak az ilyen eljárás eredménytelensége1 után lehet folyamatba tenni. A kamarai egyeztető eljárás igénybevételére tehát mindenféle elemi kár, címén igényelt haszonbérmérséklésre lehetőség van. • Tartalmaz még a rendelet eljárási rendelkezéseket, amelyek tekintetében a múlt évi rendeletben foglal- takkal szemben az az eltérő reh- I delkezés áll fenn, hogy az egyességi eljárást az 1943. évi január hó 31. napjáig lehet folyamaiba' tenni. A megjelent rendelet alapján a ti
