Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-12-24 / 96-97. szám

1$42 december 24. — Hősi kitüntetés. A Kormányzó r Űr Ófőméltósága az orosz fronton j HÖsi halált Hált dr Villám János tartalékos zászlós, ügyvédjelöltnek, i dr Fischer *r Jánns tolnai ügyvéd fiának az ellenség előtt tanúsított kiválóan vitéz, önfeláldozó maga- | tartásáért a hadiszalagos és kardos ! Mágyár Érdemrend lovagkeresztiét ' adományozta. — Kitüntetés. A Kormányzó Ui* Ófőméltósága Arariy Paskál pre­montrei kanonokot, a pécsi honvéd hadapródiskola Tolnavármegyében és Szekszárdon is jól ismert és köztiszteletnek örvendő tudós ta- nárát kitüntette a magyar érdem­rend lovagkeresztjéveL — Két testvér hadi kitüntetése. A Kormányzó Ur Ófőméltósága ßalogh Imre, a donmenti harcok­ban súlyosan megsebesült százados­nak, az ellenség előtt tanúsított vi­téz magatartásáért a magyar érdem- kereszt lovagkeresztjét adományozta hadiszalagon a kardokkal, Balogh László karpaszományos őrvezető pedig ugyancsak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a II. oszt. ezüst vitézségi. érmet kapta. A kitüntetettek mindketten fiai Balogh János nyug. decsi fő­jegyzőnek. .új — Közjegyzői kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter dr Hatásy Rektórisz Lajos sárbogárdi ügyvé­det, aki gimnáziumi tanulmányait Szekszárdon végezte, kinevezte gyönki közjegyzővé. — A vármegyéi főjegyző sú­lyos betegsége. Schultheisz Rezső vármegyei főjegyző a múlt hét vé­gén váratlanul megbetegedett és orvosai tanácsára fel kellett szállí­tani a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemi Ilié s-klinikára. Ott igeh súlyos természetű vesekő­műtétét végeztek rajta. Mint lap­zártakor értesülünk, a beteg álla­pota javul és már túl van minden veszélyen. JLefeleztette masát a vonattal Büki József simontornyai lakos, Amerikát megjárt öregember, va- gyonilag teljesen tönkrement és efeletti, elkeseredésében december 5 én kiment a simontornyai vasút­állomáshoz, éjszaka lefeküdt a Sí­nekre. A Budapest felé robogó haj­nali személyvonat valósággal lefe­jezte. Kézrekerait a tengődi gyilkosság tettese Megemlékeztünk egyik előző szá­munkban arról, hogy Tengődön október 18>án éjjel valaki leszúrta Kardos Endre 19 éves legényt, aki a kaposvári kórházba történt szán­tása után meghalt. A boncolásnál kiderült, hogy késsel szúrták fejbe, a kés a csonton keresztül az agyba hatolt, ott tályog keletkezett és ez okozta a halált. Az iregszemcsei csendőrőrs hamarosán kiderítette, hogy a tettes Nádasdi Mihály 30 éves tengődi gazdasági cseléd volt, akit elfogtak és átadtak a szekszárdi kir. ügyészségnek. Nádasdi Mihály beismerte a cselekmény elkövetését és azzal védekezik, hogy előzőleg tettleges összetűzése volt Kardos Endrével és ezért szúrta fejbe. A kir. ügyészség a vádiratot már el­készítette és ügyében rövidesen meglesz a tárgyalás. TOLNAMEGYEI ÜISÄG Szekszdfd - Boraldékl Bortermelők Pinceszövetkezete A »Szekszárdi bikavér« Orvosságnál többet ér Aki issza — hóttig él ! ajánlja giUtShim szekszárdi vörös borait valamint különleges csemegeborait, kicsinyben és nagy­ban. — Árajánlattal és mintával a központi pincészete szolgál: Telefon 21- 85 Szekszárdi Várpince. Telefon 21-85 Budapesti borpince s lflll., József-utca <9. szám Az első tudományos munka Babits Mihályról Á Tolnamegyei Újság már szá­mot adott róla, hogy Szekszárd és Tolná vármegye nagy szülöttjének, Babits Mihálynak halhatatlan élete a magyar tudományban is meg­kezdődött : megjelent az első tudo­mányos munka a modern magyar irodalom Eurőpaszerte elismert nagy alakjáról. Az első tudományos Babits-könyvet ugyancsak megyei ember irta, a Tolnamegyei Újság régi munkatársa, dr Gál István külügymin. kult. előadó, a Donau- europa és az Ungarn c. folyóirat szerkesztője. Munkájában lapunk szerkesztősége is támogatta. A kereken száznegyven oldal terjedelmű munka, mely a debreceni Tisza István-Tudomány Egyetem Angol Szemináriumának kiadásában jelent meg, Babits Mihály irodalmi érdeklődésének központi problé­máját, az angol irodalomhoz való viszonyát tárgyalja. A szerző szé­leskörű érdeklődéssel és tudomá­nyos alapossággal utánajárt minden, Babits családtagjaitól, barátaitól, kor- és pályatársaitól megszerez­hető adatnak, s ezeket szervesen beleépítette azokba az adatokba, amelyeket Babits életművéből, könyveiből és szavaiból lehet ki­következtetni. Sorra kerül Babits Mihály angol nyelvtudásának kér­dése, első tapogatózásai az angol könyvek felé, állandó olvasmányai, majd fordításai, az angol hatások müveiben, angol-magyar párhuza­mai, az angol jellemről és hivatás­ról vallott nézetei, az amerikai irodalom iránti érdeklődése, hatása az újabb nemzedékre. A függelék­ben Babits könyvtárának angol címjegyzékét állítja össze a szerző, közli az általa fölkutatott ismeretlen első Shakespeare-tanulmányát, el­tűntnek vélt angol fordításait, ter­vezett további munkáihoz készített följegyzéseit, angol fordításainak és angolul megjelent müveinek teljes listáját. Végül összegezi a szerző kutatásai eredményeit: ezek szerint a magyar irodalom klasszikusai közül csak Arany János tett annyit az angol irodalom megismertetésére, mint Babits Mihály, aki egész uj magyar Shakespeare-kuliuszt indí­tott meg Vihar-fordításával. A 20. században nemcsak a dunai népek­nek, de a nagy nemzetek fiai kö­zött is Babits tett a legtöbbet e téren. Gál István „Babits és az angol irodalom“ c. müve csak bevezető fejezete azoknak a tanulmányoknak, melyeket Babits élete és alkotásai összegyűjtése és ismertetése érde­kében elkezdett. Első nagyobb ilyen tárgyú munkájában a Babits egész életében és munkásságában döntő fontosságú angol viszonyt tisztázta. Mostani kutatásaiban elsősorban a szekszárdi, pécsi, bajai és szegedi éveire vonatkozó adatokat gyűjti egybe. A magyar irodalmi köztudat Ady és Móricz mellett ma Babitsot tartja a modern magyar irodalom vezető alakjának. Csak a legnagyobb magyar írók, egy Vörösmarty, egy Petőfi esetében történt meg, hogy a tudományos kutatás rögtön a hal­hatatlan halott földi elmúlásakor kezdett foglalkozni életének és mü­veinek rendszerezésével. Babits Mi­hályt személyében és müveiben már életében is nagyra tartotta a magyar közvélemény, ezrek kisérték sírjá­hoz, egész Magyarország siratta. Misem jellemzőbb rohamosan nö­vekedő népszerűségére, minthogy az idei könyvnapon több mint tíz­ezer példányban fogyott el összes Verseinek egykötetes hatalmas ki­adványa. Gál István úttörő könyve lénye­gesen hozzájárul Szekszárd halha­tatlan szülöttjének megörökítéséhez és emlékezetben-tartásához. — Halálozás. Dr Keck László siklósi, előbb gyönki kir. közjegyző, m. kir. kormányfőtanácsos, a felső? baranyai ref. egyházmegye tatjács^ bírája, Baranya vármegye törvény- hatósági bizottságának tagja, stb. életének 72-ik évében, folyó hó 7-én; Pécsett hosszú szenvedés után meg^ halt és f. hó 20- án * délután kisér­ték a gyönki ref. templomból utolsó Útjára s helyezték őrök nyugalma helyére, a gyönki családi sírboltba. Gyászolják: özvegye, dr Keck Lászlóné, szül. Grosch Karola, gyer­mekei Kopa Károlyné Keck Karola, dr Teszáry Lászlóné Keck Ilona, dr Keck Antal országgyűlési képviselő és Nagyszékely Pál m. kir. tüzér­főhadnagy. Fejős János oki. gazdatiszt, nyu­galmazott OTI tanácsos életének 75. évében f. hó 21-én váratlán hirtelenséggel a szent kenetek tel­jességével megerősítve elhunyt. Földi maradványait f. hó 23-án délután 3 órakor kisérik ki a kór­házból és az újvárosi régi temető­ben lévő családi sírboltba helyezik. Gyászolják: felesége, özv. Fejős Jánosné szül. Redl Etelka, valamint gyermekei, Fejős M. Alexia n., Fejős Etelka, Fejős Károly, Fejős István, Fejős Magda, Fejős László, özv. Orosz Lajosné szül. Fejős Margit, Fejős Emma testvérei és Fejős Lászlóné szül. Horváth Gizella, menye. Felsgujtoltfik az antósarűzst Borzalmas tOzhalBi. A nagymányoki csendőrőrs táv­beszélőn jelentette a szekszárdi kir. ügyészségnek, hogy özv. Schmidt György né, szül. Pucher Ottilia 80 éves nagymányoki lakos ruhája a kályhából kipattant szikrától tüzet föjgott s mivel senkisem volt segít­ségére, a szerencsétlen öregasszony tiz perc alatt szénné égett. A kir. ügyészség a temetési engedélyt megadta. Városi Garage Autó Service és lavitás Szekszárdon, Rákúczl-utci 13. szám Telefon 26-11. 1940. évi február 12-én éjjel Bony- hádon kigyulladt és leégett a K F i tn Albert István és Singer Fütöp autógarázsa, ame'y nagyobb ősz- szegre volt biztosítva. A gyanú mindjárt arra irányult, hogy a tüzet gyüjtogafás okózta, de bizónyité- kokat beszerezni nem sikerült Ä bonyhádi cséndőrőrs azóta állan­dóan felszínen tartotta az ügyet, szünet nélkül nyomozott és fárad­ságát siker is koronázta, mert de­cember 4-én elfogta a tetteseket Musch János és K1 i m Albert István személyében. A nyomozás folyamán, majd. az ügyészség és vizsgálóbíró előtt Musch János dorogi gépkocsivezető úgy adta elő a dolgot, hogy K1 i m Albert István garázstulajdonos és autófuvarozó beszélte rá arra, hogy gyújtsák fel a garázst, mert neki van két rossz autóbusza, ámelyek helyett újat szeretne venni; ez a biztosítási összegből kifutja és ezért 2000 pen­gővel fogja jutalmazni, ő megörült az ajánlatnak és eltervezte, hogy milyen szép kis családi házat tűd majd a pénzen venni- és elfogádtá az ajánlatot. A bennlevő autóbu­szokról a jó gummikat leszedték, helyette rosszakat szereltek fel, s az értékes dolgokat mind kivitték a garázsból. Azután Musch János a saját szemé’yi gépkocsiját és a két autóbuszt megtöltötte motalko- val, és az egész belsejét a kocsiknak motalkóval megöntözte. Utána a már előre elkészített és beállított mühelyi ébresztőórát és egy köl­csönkért Fordson áramerő sítőtn 'az egyik autóbusz akkumulátorába villanyvezetékkel bekapcsolta és az áramerősitőt az autóbusz benzin- tartályának szabaddá tett nyjl4$ÍftÖz helyezte. Ezután a garázst bejárta hazament és várta az etedtnényf* Ez nem is soká késett, fláerf égy negyedóra múlva már szóltak a bonyhádi vésszirénák, a készülék megtette a hatását és az egész ga- I rázs pillanatok alatt lángokban állott. Mindkét gyanúsított letartózta- j tásba került, mivel azonban Klim j Albert István még tagadásban van, | a vizsgálat teljes erővel folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents