Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-12-16 / 94. szám
nra. Mohn. SrekaM, 1942 december 18. (Szerda) 94. színi. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap SzerkesztSség és kiadóhivatal: HBKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. —' TELEFONSZÁM: 30—86 Előfizetési dij: évre .... 12 peng« |) Félév»« .. . ■ » P*“*6 Felelős szerkesztő: BL.ÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden uerdéa é. uombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éráit Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon ejjy hasábram 10 fillér* A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő., ABástkeresőlmek 50 százalék engedmény. A szociális fejlődés útja ♦ Nagy érdeklődéssel várta az egész ország közvéleménye Kállay Miklós miniszterelnöknek lapunk előző számában már ismertetett bészédét, mélynek során széles; távlatokban tárta fel a magyar politika útjait« nemzetünk helyzetét és teljes nyílt* Sággal mutatott rá a jövő feladataira is. Gömbös Gyula néhai miniszter- elnökünk politikai iránya mellett tett megint hitvallást Kállay Miklós és méltán hivatkozott arra, hogy ezt a politikát folytatja ma is az adott körülményekhez és lehetőségekhez képest. Ennek a politikának az irányelvei foglalják magukban a Magyar Élet Pártjának és a kormánynak programját is, ennek a politikának az utján halad a kormány és elnöke a magyar ügy szolgálatában. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a mai változó és viharos időkben nem az újabb és újabb programmok kinyilatkoztatása a fontos, hiszen ha az egyes pártok vagy vezér- férfiak programmjait az üres jelszavaktól és cafrangoktól megtisztítjuk, azt láthatjuk, hogy ezek a programmok lényegükben alig különbőznek egymástól. Ma inkább az a fontos, hogy mit valósíthatunk meg gyakorlatilag ezekből a pro- grammokból. A feladat pedig az, hogy a megvalósítható programmok utjából minden maradiságbt, önzést eltáyolitsunk, de egyben félreállitsuk az útból a jóhiszemű fanatikusokat és a velük összekeveredett, saját céljaikért küzdő nem igazmondókat is. , Ma egy világháború kellős közepén vagyunk. Ez a háború irányítja egész kül- és belpolitikánkat, össze kell fognunk minden magyar erőt, akaratot és fel kell tárnunk mindén magyar értéket, hogy ebben a most dúló küzdelemben szövetségeseink számára minél hasznosabbakká lehessünk és hogy felkészülhessünk a háború utáni időkre. I A politikai pártok létezését nem tártja a miniszterelnök a fejlődés akadályának, ezen a téren csak az a, fontos, hogy a pártok ne helyezkedjenek a merev egyoldalúság álláspontjára: ebben az esetben a becsületes együttműködés előfeltételei adva vannak. | Hangoztatta a miniszterelnök, hogy a magyar élet feladatai között a honvédelem kérdésein kívül a szociális kérdés áll az első vonalban. Adatokkal igazolta, hogy 22 év előtt megcsonkított és kifosztott országunk a szociális fejlődés terén egyáltalában nem maradt el, hanem a környező államokkal szemben toronymagasságban állunk ezen a téren és a tölünk keletre és a Rajnától nyugatra eső minden országot — Angliát is beleértve — túlszárnyaltunk az elmúlt 20 esztendő alatt szociális alkotások terén ! Igen jellemző, hogy a Trianon utáni gyászos emlékű korszakban éppen azok az országok hirdették rólunk, hogy elmaradott, antiszociális és hűbéri rendszerű állam vagyunk, amelyeknek önzó, kapitalista politikája gátolta a magyar élet egészséges kifejlődését. Reánk rakták a trianoni béklyókat, gazdasági vesztegzár alá akartak bennünket helyezni és ugyanakkor rágalmakkal illették a magyar nemzetet. Ezzel szemben az igazság az, hogy a \ I megcsonkított ország a társadalombiztosítás, a legkisebb munkabérek megállapítása, a munkások családi pótléka, a birtokpolitika és sok más téren hatalmas alkotásokat hozott létre s igen jellemző, hogy a felszabadult területek városai ma sokszorosan nagyobb összegeket fordítanak szociális célokra, mint az idegen uralom alatt. Nem igaz, hogy nagybirtokos állam vagyunk. A kisbirtok területe nálunk aránylag magasabb mint Német- vagy Olaszországban s az Országos Nép- és Családvédelmi Alap a magyar szociálpolitikának olyan alkotása, amelyhez hasonlót sehol a világon nem találunk. Tények és adatok ezek, amelyekkel vitatkozni nem lehet, mert az élet igazolja azokat. S ezekben az adatokban és tényekben benne rejlik a magyar élet és politika jövő útja és minden, feladata, amely az egészséges és boldog Magyarország felé vezet. A Magyar vörös Kereszt tolnamegyei választmányának hangversenye a-; hadiözvegyek és árvák felsegélyezésére folyó hó 19 én este 7a 7 órai kezdettel a városháza nagytermében lesz, melyen Kilián Edit operaénekesnő Strauss, Mulder, Puccini áriákat s Gráber dalokat fog éne- kelni, — Czeglédy Marika hegedűművésznő Hubay és Mendelssohn műveiből játszik, mig Teszléry Zoltán zongoraművész Liszt és Chopin műveket ad elő. A közönség körében nagy érdeklődés nyilvánul meg a művészi hangverseny iránt. A székesfehérvári tankerület igazgatóinak értekezlete Balatonkenesén Dr Koch Nándor, a székesfehérvári tankerület kir. főigazgatója december 3-án és 4 én, a székesfőváros balatonkenesei üdülőházában értekezletet tartott a tankerület közép-, középfokú- és szakiskoláinak igazgatóival. Az értekezleten a négy vármegyére kiterjedő tankerületnek nyolcvan igazgatója vett részt, hogy a főigazgatóval és a főigazgatói hivatal szakelőadóival megtárgyalja az iskolák életében és igazgatásában a háborúval kapcsolatosan felmerült problémákat, valamint ezek megoldására alkalmas eljárásokat és intézkedéseket. Az értekezlet első napján dr Koch Nándor főigazgató az iskola háborús feladatairól mondott megnyitó beszédet. Majd a főigazgatói hivatal szakelőadói közül dr Nyíriésy Sándor tanügyi tanácsos a tanulóifjúság leventeképzéséről, Afa- docsai Pál tanügyi tanácsos a tanárhiánnyal és az iskolaépületek lefoglalásával kapcsolatos teendőkről, továbbá a tanárok és tanulók légoltalmi szolgálatáról, dr Vanek Géza tanügyi tanácsos pedig a vidékről bejáró tanulók ügyéről, a hősök emlékének ápolásáról és az ifjúsági mozi — és szinielőadások kérdéséről értekezett. Ezenkívül a leventeképzésről még Bakonyi Lajos ezredes adott az igazgatóknak felvilágosítást, Girtler Mária győri tanitó- nőképzőintézeti igazgató pedig a leánylevente- intézményt ismertette. Végül Mohay Ádám cisztercirendi tanár, tanulmányi felügyelő a honvédelmi ismeretek tanításáról és ennek az uj tantárgynak a nevelő- I értékéről tartott előadást. Az előadásokhoz az igazgatók közül számosán hozzászóltak, s a vélemények kicseréléséből fontos megállapodások szűrődtek le az iskolaigazgatásban, valamint a tanulóifjúság nevelésében követendő egységes eljárás biztosítására. A másódik napon az igazgatók iskolafajonkint külőn- külőn tartott értekezleten az ügyintézés időszerű kérdéseit tárgyalták az illetékes szakelőadók vezetésével. — -----ii—r~i Tr ~i i—rr« rrrij-rimiiinrrLnrinrj A magyar Hiúság selyemtenyésztése ; A hadbanálló Magyarország: anyag- és munkaerő-szükséglete is megnagyobbodott, viszont a termelés számára kevesebb munkáskéz maradt. Mindenkinek fokozott mértékben kell tehát a maga helyén a termelés szolgálatában állnia. Ezt a nemzeti feladatot Ismerte fel ’ a a magyar ifjúság, amikor önként vállalt szolgálatával belekapcsolódott a mozgalomba, amely ez év* tavaszán az ország hernyóselyemmel való ellátásának biztosítása végett megindult, mert ismeretes, hogy a hernyóselyem nemcsak a legértékesebb textilanyagok egyiké, de a hadiipar számára is nélkülözhetetlen. Ez év tavaszán 1126 iskola, illetve osztály folytatott közös tenyésztést' és 3457 iskolásgyermek vállalkozott önállóan selyemhernyó nevelésre. Az iskolai tenyésztések eredménye 47.984 25 kg selyemgubó volt s azért 146 391’54 P vételárat fizetett ki az állam. A Levente Gazdasági Szövetkezések Központjának támogatásával megszervezett leventetenyésztésekben 274 egyesület, illetve szakasz vett részt közös tenyésztéssel és 971 levente termelt önállóan selyemgubót. A levente tenyésztések eredménye 19.79060 kg selyemgubá volt, 59.784 45 pengő értékben. Az iskolásgyermekek és levente- ifjak tehát összesen 67.774*85 kgf selyemgubót termeltek és ezért 206.175*99 P beváltási árat kaptak.. Az ifjúság által termelt 67.774*85 kg selyemgubó 33 millió 887 ezer 225 selyemhernyó felnevelésének az eredménye. Ebben a gubómeny- nyiségben 101 milliárd 661 millió 675 ezer méter, vagyis 10J millió 661 ezer 675 kilométer selyemszál van, amely 2541-szer érné körül az egyenlitőnél a főidet, i Az iskolásgyermekek és ifjak első Egyes szám ára 12 fillér
