Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-12-02 / 91. szám
XIV. évfolyam. 12. szám. 1942 december 2. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. e. igazgató. I Szerkesztőség: SZEKSZÁRD, VÁRMEGYEHÁZ. Telefon? 125. A avümölcsöstcleuitésekről Ha a mostani gyflmőlcstelepité- seket megfigyeljük, azt látjuk, hogy legnagyobbrészt télialmát, kisebbrészt nyárialmát ültetnek. Emellett a többi gyümölcsnem egészen eltörpül a telepítéseknél. Mivel ez országos jelenség, nem lehet figyelmen kívül hagyni annak várható következményét. Azt t. i., hogy idővel egyes gyümölcsnemekben hiány várható és ugyanakkor azok árának emelkedése. Ilyen pl a korai nagyszemü cseresznyék, amelyek ára mindig biztosítja a jövedelmezőséget, aránylag csekély fáradsággal és kiadással (úgyszólván csak téli permetezést igényel) A meggyből amint jól tudjuk, a piac és konzervgyárak minden mennyiséget felvesznek. Bármilyen talajon jól érzi magát és ha a megtenné* kenyülését biztosítjuk, bőven terem. Téli körte termelésével úgyszólván egyáltalán nem foglalkozunk, pedig ennek ára mindenkor meghaladta a legkiválóbb télialma árát. Tény, hogy a télikörte termesztése csak a legjobb talajokon ajánlható és az eltartása is nehezebb. De szakszerű gondozás mellett érdemesebb lesz a jövőben téli körtét termelni, mint léli almát. A télikörtében való hiány miatt a fogyasztóközönség a nyári* körtét favorizálja. Ezzel szemben a nyárialmákat olyan években, amikor minden gyümölcsnemből bőven van a piacon, csak igen alacsony áron tudjuk értékesíteni. A gyümölcstelepités eredményét csak hosszú évek múlva látjuk. Épp ezért mielőtt hozzákezdenénk a telepítéshez, figyeljük meg a piaci árakat, melyeknek többéves (10 év) átlagából következtethetünk arra, hogy mely gyümölcsöt érdemesabb termelni, Sokszor előfordul, hogy valamely évben kivételesen jó jövedelmet ad valamely gyümölcsnem vagy fajta. Erre föl aztán mindenki azon igyekszik, hogy abból ültessen vagy telepítsen. A túlzás épugy nem vezet célhoz, mint ahogy nem vezet célhoz az sem, ha a lehetőségeket elhanyagoljuk és ezáltal elesünk a jó haszontól úgy az előbbi, mint az utóbbi esetben. A fentebb elmondottak alatt azonban nem azt értjük, hogy gyümölcsösünkben minden fajta képviselve legyen, mert ez csak a házikertben lehetséges. Csak két, legfeljebb három fajta nagybani termelése adhat komoly jövedelmet egy gyümölcsnemből. De ott is a termesztésre és értékesítésre legalkalmasabb fajtákat kell kiválasztanunk. Krämer Antal Zabkeret megállapítása A m. kir. kőzellátásügyi miniszter 329.000—1942. sz. körrendeletével értesítette a közellátási kormány- biztosokat, hogy törvényhatóságuk részére a Hombár utján bizonyos iriennyiségü zabkeretet bocsátott rendelkezésre. ;A rendelet felhatalmazza a kormánybiztost, hogy egyidejűleg a Hombárral való együttműködés alap* jáh annak szabad zabkészletéből kiutalásokat eszközöljön. Kiutalásban elsősorban a törvény- hatósági jogú városok, megyei városok, városi és üzemi és fuvarozólovai részesitendők. Takarmányo- zás céljára a melegvérű fuvaroslovaknak darabonkint legfeljebb 1 kg, hidegvérű fuvaroslovaknak pedig 1*5 kg zab utalható ki. A m. kir. honvédség, csendőrség, rendőrség, postaszállitók lovainak, állami, és törvényható>ági útépítésnél foglalkoztatott fuvarosok lovainak, hadiüzemek lovainak takarmányellátásáról, úgyszintén az állami ménesek s méntelepek, valamint a versenylovak zabszükségletéről külön-külön történik gondoskodás, tehát a rendelkezésre álló keretből zab kiutalásban nem részesitendők. Az erdöigazgatóságok, a folyam- és kulturmérnökségek, ármentesitő társulatok által végeztetett munkálatoknál foglalkoztatott fuvarosok lovainak takarmányozására szolgáló mennyiségek kiutalása szintén külön fog megoldást nyerni. A közellátási kormánybiztosok a a rendelkezésükre álló zabkeretből november 1-től számított három hónapra, 1943 január 31- ig utalványozhatnak. Ezután az időpont után újabb keretek állnak majd a kormánybiztosok rendelkezésére. Fenti zabkeret a fuvaroslovak takarmányszükségletének részbeni biztosítására szolgál, miután a 3600—1942. M. E. számú rendelet 42. § a értelmében kiállítandó vásárlási engedély alapján a fuvarosok a termelő gazdaságokban visszahagyott készletből zabszükségletüket vásárlás utján biztosíthatták. A zabkeret szétosztásáról két példányban kell nyilvántartást vezetni, amelyben sorszám, kelet, név, foglalkozás, lakhely és a kiadott meny- nyiség tüntetendő fel. Ezen nyilvántartások példányát a Közellátási Hivatalhoz kell felterjeszteni. Mennyi bor terem nz európai országokban A közszükségleti cikkek korlátozásával a keresletben Európa majdnem minden országában eltolódások álltak be, s ennek folytán a vásárló erő mind fokozódó mértékben veti magát olyan árucikkekre és termelvényekre, amelyek azelőtt kevésbbé állottak az érdeklődés középpontjában. Ez a helyzet a borok terén is. Mig azelőtt Magyarországon kívül például Németország is külön propagandahadjáratot volt kénytelen indítani a belső borfogyasztás érdekében, mert a termelők megsegítésére, más megoldás nem állott rendelkezésre, ma számos európai ország, főképpen éppen a bortermelő országok, külön fogyasztást korlátozó rendeletekkel igyekeznek a meglevő készletek lehetőség szerinti igazságos elosztásáról gondoskodni. Minthogy az eddigi termelés a fokozott keresletnek már sehol sem felel meg, természetesen sok országban a termelés fokozására is intézkedések történtek. Ma már közismert tény, hogy a világ bortermése terén Európa kezdettől fogva vezető helyet foglalt el. Az 1941. évi bortermés az egyes európai országok között a következőképpen oszlott meg (millió hektoliterekben) : Franciaország (Északafrikával együtt) 42 5, Olaszország 35 5, Spanyolország 14.5. Portugália 6 7, Néme ors/ág 4, Magyarország 3.2, Bulgária 1.5, Svájc 0 9. A termelési számok azonban magukban véve még nem nyújtanak teljesen megbízható értékelési alapot. Mert például Magyarország és Németország főképpen jóminőségü nehéz borokra helyez súlyt, a francia és olasz termelés legnagyrbb része pedig olcsó és könnyű bo* rokból áll. A francia bortermelés jelentékeny része a pezsgő és bor- pátlatgyártásban kerül főihasználásra. Ezenkívül az egyes országok, sőt az országhatárokon belül, az egyes vidékek borfogyasztása is nagy különbségeket mutat föl. — Franciaországban és Olaszországban például a borfogyasztás az egész ország területén általános, úgyhogy kivitelük nincsen termelésükkel arányban. í, — Disznóölésre cserealapon rizst kapnak a vidéki őstermelők. A közellátási miniszter körrendelet ben értesítette a törvényhatóságok vezetőit és a közellátási kormány- biztosokat, hogy a vidéki őstermelő disznóölési szezonra megfelelő mennyiségű rizsről gondoskodott. A rendelet szerint az őstermelők, akik a disznóőlési rizsre igényt tartanak, szükségletüket a folyó év dec mber havában halósági kiutalás utján szerezhetik be. A kiutalás ellenértékeképpen az igénytartó őstermelők megállapított mennyiségű finomlisztet kötelesek beszolgáltatni. A beszolgáltatási arány a következő: 1 kg. rizs ellenében 2 kg. fehérliszt. Az átvett lisztmennyiségekről a kereskedő átvételi igazolást köteles adni. Az igazolás ellenében a helybeli közélelmezési ügyosztálynál adják ki a rizsutal- vanyt. A bejelentések valódiságát, illetve a kiutalások jogosságát a közellátási miniszter a saját közegeivel ellenőriztetni fogja. — A szőlő trágyázása. A szőlő téli munkálatai közt legfontosabb a trágyázás. Kisebb szőlők tulajdonosai azonban a legtöbb esetben nem alkalmaznak olyan mennyiségű istállótrágyát, ami a szőlő fennI tartása érdekében kívánatos lenne. Pedig a jól végzett istálló trágyár zás az alapja a jobb terméseredménynek, mert csak jó erőben lévő* talajból várhatunk jó minőségű bort. A trágyázástól függ a tőke élettartama, az ellenálló ereje minden betegséggel szemben. A tőkénként! trágyázás is megfelel, ha elég mély gödörbe tesszük. Elég mély a 30 cm*es gödör, amely gödörbe helyezett trágyát le kell takarni. A gyakorlatban megfelelőbb mód, a sorok kö/t húzott árokban való trágyázás. Itt is elég ha 30 cm az árok. mélysége Az árokban egyenletesen elterített trágya hasznos alkatrésze egyenletesen oszlik szét, egybea talajművelés is ez és jól betakarva jobban jobban biztosítja a trágya rendes felbomlását. — A trágyázás 3—4 évenkint történjen, kát. holí- dankint 250—300 métermázsáig, okszerűbb a 2 évenkénti trágyázás 150—200 métermázsáig. — Hangsúlyoznunk kell, hogy a szőlő trágyázása éppen olyan fontos, mint. más kultúrnövény trágyázása. — Hogyan látom a falu életét címmel irt vezetöcikket Várady József a sajóecsegi önképzőkör ifjúsági elnöke a „Magyar Föld" leg- uiabb számában. A magyar falu képes hetilapja az ujbörok kezeléséről, a növendék bikák tartásáról és a gombabetegségek elleni védekezésről közöl értékes szakcikkeket. Ismerteti a belga óriásnyul tenyésztését és érdekes képekb- n számol be a Mezőgazdasági Művelőd dési Társaság pályázatának eredményeiről. Elbeszélést, verset, háborús képeket, kisgazdák cikkeit, rendeleteket, piaci és vásári árakat és sok más érdekes cikket és képet találunk benne. Kapható az Újságárusoknál és az lBUSz-paVillonokban. Mutatványszámot küld a Magyar Föld kiadókivatala: Budapest, VII, Erzsébet-körút 7. Tamási község elöljárósága. 438/1942. kig. Hirdetmény. 54fc Tamási község bérbeadja a községi téglagyár telepét. A vonatkozó ajánlatok 1942 december hé 20-ig nyújtandók be. Részletes felvilágosítást az elöljáróság nyújt. Tamási, 1942 november 24. Kálnai Béla vezető jegyző. vitéz Berta Mihály községi biró. Vh. 96/1940. Pk. 1413/1940. Árverési Hirdetmény. Dr Richter Jenő ügyvéd által képviselt Kann és Heller R. T. végrehajtató javára 41 P 71 f tőkekövetelés és járulékai erejéig a budapesti központi királyi járásbíróság 310.023/1940. számú végzésével elrendelt s hivata ból foganatosított kielégitési végrehajtás során 1940. évi szeptember hó 17. napján lefoglalt és 1150 pengőre becsült ingóságokat, közöttük 50 q búza Paks községben, végrehajtást szenvedő Tolna-nti gőzmalmában, 1942 évi d e C e m b C r hó 7. napjára, délelőtti 10 órára ezennel kitűzött birói árverésen a legtöbbet ígérőnek kész- pénzfizetés ellenében, azonban a becsár két- harmadrészénél nem alacsonyabb vételárban el foeom adni. Paks, 1942 november 19. ^44 FeördeŐ9, kir. bír. végrehajtód Molnár fele nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Koretzky János)
