Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-11-14 / 86. szám

EDV. Maimra. . tataim. 1942 november u. (Szombat) IS. szil. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BZEKSZÁBDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁK: 20-85 Előfizetési dij: éke* . . . . 12 pengd || Félém ...... 6 pengd Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden taerdán él szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések áráéi Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér.! A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum é P. j Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 5 pengő, nllástkeresőknek 50 százalék engedmény. Három miniszter mondott ezen a héten jelentőség­teljes beszédet — Vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter és Szinyei Mer se Jenő a költségvetési vita során, Szász Lajos közélelme­zési miniszter pedig a MÉP gyűlé­sén tette meg nagy figyelmet ér­demlő kijelentéseit. Vitéz Keresztes- Fischer Ferenc leg­első sorban is megállapította, hogy a közigazgatás helyes funkcionálása a legjobb biztosítéka az ország rend­jének és nyugalmának és hogy ez­zel együtt a szociálpolitikai felada­tok megoldása hivatott a belső rend biztosítására. Szólt ezután az orvos­hiány csökkentésére szükséges kény­szerintézkedésekről, majd a községi teherviselés aránytalanságairól, ame­lyek kiküszöbölésére szolgál a köz­ségi segitőalap. Hangoztatta, hogy a közigazgatási apparátus, ma olyan próbatétel előtt áll, mint még soha, majd arra mutatott rá, hogy a mai időkben megengedhetetlen dolog, hogy a közigazgatás türelmetlenül és nem megfelelő módon várjon a közönségre. Véget kell vetni — úgy­mond — hogy a tisztviselők kü- lőmbséget tegyenek ember és em­ber közt. Részletesen foglalkozott az Országos Nép- és Családvédelmi Alap kielégítő működésével és a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban rámutatott az örvendetes haladásra, kijelentve, hogy a nemzethűséget mindenkitől feltétlenül megkövetel­jük és hogy minden tisztességes magyar állampolgárral szemben — egyforma mértékkel mérünk, bár­mely nyelvet beszéljen is. Szinyei Mer se Jenő kultuszminisz­ter, aki első ízben képviselte a val­lás- és közoktatásügyi tárca költ­ségvetését a képviselőházban, záró­beszédet mondott a költségvetési vitában és kultúrpolitikáját ismer­tetve rámutatott arra,, hogy ez a mai idők rideg realitásához alkal­mazkodó költségvetés megvalósít minden feltétlenül szükséges kultur- feladatof, amely nélkül méltó helyün­ket a jövő Európájában el sem kép­zelhetjük. Érdekes adatokat közölt a lelkészi és hitoktatói kar illetmény­emeléséről, a helyettes tanárok és tanítók várakozási idejének meg­rövidítéséről, a kántorkérdés ren­dezéséről, amelynek során hatezer kántor jut jobb helyzetbe és a leg­melegebb hangon emlékezett meg a népoktatás fejlesztéséről, valamint a néptanítók helyzetének a javítá­sáról. Helyet kívánt a tanítóknak a képviselőtestületekben. — Hang­súlyozta, hogy közoktatásunkat át kell hatni értékes és fontos hagyo­mányainknak, majd intő és tiltakozó szavát felemelte az olyan tanítások és könyvek ellen, amelyek a lőa- gyar múlthoz avatatlan és méltat­lan kézzel nyúlnak. Igen nagy tet­széssel fogadott beszédét azzal fe­jezte be, hogy az európai hivatásu, de gyökeresen keresztény ezeréves tiszta magyar világszemléletnek be kell vonulni minden iskolába és minden kultúrintézménybe anélkül, hogy az nemzetiségeink jogos kul­turigényeit a legkevésbé is sértené. Szász Lajos közélelmezési minisz­ter a MÉP kedd esti pártértekezle­tén bejelentette, hogy ha átmenetileg is, de súlyos intézkedéseket kell hoznia azért, hogy a gazdasági élet folyamatosságát s ezzel az ország nyugalmát és rendjét biztosítsa. — Meggyőződése, hogy az ország népe megérti a hozandó intézkedések szükségességét, mert csak így tud­juk áthidalni a jövő gazdasági évig felmerült nehézségeket. Ezeknek az elviseléséhez fegyelem kell akkor, amikor fiaink a távol keleten éle­tük feláldozásával küzdenek értünk 1 a legnagyobb ellenséggel, akivel valaha is harcolt a magyarság. Ha természetesnek tartjuk — úgymond a miniszter, — hogy véreink oda­kint a legmesszebbmenő önfeláldo­zással teljesítik kötelességüket, itt- hon is joggal megköveteljük a nem­zet minden egyes tagjától, hogy zúgolódás nélkül, megértéssel, fe­gyelemmel teljesítse azt az önmeg­tartóztatást, amire rá leszünk utalva. A hazafiasságot ugyanis akkor keli megmutatni, amikor önmegtartózta­tásról, esetleg nélkülözésekről is van szó, mert egy nemzet igazi nagy­ságát azzal lehet mérni, mennyire tudják tagjai elviselni még a nél- 1 külözéseket is. A közigazgatási bizottság ülése vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete mellett folyó 10-én tar­totta vármegyénk közigazgatási bi­zottsága szeptember havi rendes ülését, melyen a hivatalfőnök tago­kon és a szakelőadókon kívül részt- vettek: Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, dr Gőzsy Tibor, báró Je­szenszky József, Michéli Mihály, Schneider Gábor, Tolnay Knefély Ödön, Tóth Lajos és dr Vértesy László választott bizottsági tagok. Napirend előtt báró Fiáth Tibor és Döry Frigyes a közellátási minisz­teri rendeletek végrehajtása ügyé­ben intéztek kérdést a főispánhoz, aki Jut esek Béla államtitkárral e tárgyban folytatott tárgyalásai ered- * ményeképpen megnyugtató választ adott, kijelentve, hogy az ő rende­letére mindenütt a legnagyobb loja­litással bánnak a kiküldött hivatali közegek a gazdákkal és hogy erre vonatkozóan semmiféle panasz nem érkezett hozzá. Az egyes közigaz­gatási ágazatok jelentésének el­hangzása során számos magas szá­zalékú adóhátralékos község elöl­járóságával szemben kimondták az anyagi felelsősséget, majd elhatá­rozták, hogy feliratot intéznek a kultuszkormányhoz, kérve a nyug­díjas tanítóknak nemzetvédelmi munka címén való reaktjválását, hogy a tanitóhiányon segíteni le­hessen. örömmel vette tudomásul a bi­zottság a főispán ama rendelkezé­sét, hogy a tengeri beszolgáltatásra vonatkozó sérelmet a megye egész területére vonatkozóan általános megnyugvásra orvosolta. Bejelenj tette ezután a főispán, hogy a jövő évi közellátás biztosítása érdekében a hivatalos közegek és közületek ellenőrizni fogják, vájjon a gazdák elvetették-e a bejelentett vetés- területre visszatartott gabonájukat. Ha nem, akkor az el nem vetett vetőmagot be kell szolgáltatni a Hombárnak. Ezt a rendelkezést a legnagyobb eréllyel fogják végre­hajtani. A plenáris ülés után az albizottságok tartottak ülést, A szekszárdi Hadigondozó Hivatal beszámoldia Vitéz Vendel István polgármester Szekszárd megyei város hadigon­dozási ügyében értekezletet tartott, amelyen vitéz Madi Kovács Imre főispánnal az élen a város társa­dalma minden rétegének számos tagja jelent meg. A polgármester a rendkívüli idők szükségességétől életre hivott Bajtársi Szolgálatról az alábbiakban számolt be. Szekszárd megyei város Hadi­gondozó Hivatala julius hó 1-én kezdte meg működését és október 31-ig végzett munkájának ered­ménye a következő : A hadigondozást önként vállal­kozó 89 gondozó urinő és 9 gon­dozó férfi indította el, akik ezt a sok fáradtságot és még több szeretetet kívánó munkát a leg­teljesebb mértékben elvégezték és a Hadigondozó Hivatal munká­jának a megindításához sok érté­kes adatot szolgáltattak. A hadi- gondozó urinők igen sok esetben a hadbavonult családjának egész életkörülményeit magában foglaló környezettanulmányt nyújtottak be. Eddig 782 hadbavonultnak a családját tartják nyilván, tehát a környezettanulmányok száma 782. Ezek mind el vannak látva igazolvánnyal és ezenkívül 82 hadi­rokkant és 118 hadiözvegy kapott igazolványt, így tehát a közszük­ségleti cikkek vásárlásánál előnyt nyújtó igazolványok száma 982. Október hó 31-ig leszerelt 40 ka­tona, akinek családjától az igazol­ványokat bevonták. A hadbavonultak segélyre szo­ruló családtagjai részére hadisegély címén kifizettek julius hóban 2675 P-t, augusztus hóra 19.760 P-t, szeptember hóra 21.500 P-t, október hóra 18.450 P-t. Az október hó 31-ig kifizetett hadi*> segély összege 53.405 P. Ezen­kívül a nagyon rászoruló családok részére a Nép- és Családvédelmi! Alapból, valamint néhai Horváth Sándorné alapítványból 21 család között kiosztottak 542 P-t. A Hadigondozó Hivatal segítsé­gét — úgymond a polgármester —- olyan sok irányban vették igénybe, hogy ezt a tevékenységet rész-, létezni nem lehet. A fontosabb vo­natkozású dolgokat a polgármester mégis az alábbiakban részletezte: Gazdasági munkára 20 család részére kirendeltek 20 fogatot 30 napra. Erre a munkára aránylag kevesen kértek segítséget, mert ezt a rokonság közös erővel szokta él­végezni. . Tűzifa ellátás. A város a hadbavonultak hozzá­tartozói részére beszerzett 1120 köb­JEgyes. szám. ara 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents