Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-11-11 / 85. szám

XXIV. Moiram. Szekszdrd, 1942 novenber 11. (Szerda) 85. szftm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 ■féu évre . • Előfizetési dij: 12 pengő || Félévre 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden sserdán ét ttombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy haséhmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. jJlástkerésőknek 50 százalék engedmény. Befejezéshez közeledik a vetés Az ország közvéleménye tisztában van vele, hogy milyen fontos a gaz­dasági munka, tudja, hogy a magyar .gazda fáradhatatlan dolgavégzésétől függ nagyrészt az ország sorsa! És ha tiszta szemmel pillant a dol­gokba, visszautasitja azok konok suttogását, akik a magyar parasztot az uj Európa törekvéseinek meg nem értésével, sőt egyenesen sza- botálásával vádolják. Mi igaz mind­ebből ? Az, hogy a magyar paraszt keményen dolgozik s ha a terme­lésben kiesés van, nem az ő hibá­jából adódik, hanem ez a termé­szeti erők hatalmas játékának ered­ménye. A közellátás vidéki szervei­nek jelentéséből megállapíthatjuk, hogy a magyar gazda töretlen munkakedvvel dolgozik, munkája talán még nehezebb az időjárási viszonyokat tekintve, mint máskor. Ismeretes, hogy a hosszú nyári szárazság után az első őszi esővel országszerte megkezdődtek az őszi vetések. Az október első napjaiban megkezdődött őszi vetés az ország minden részén befejezéshez közele­dik. A jelentések szerint az őszi vetésterület mindenütt eléri, de szá­mos helyen meg is haladja az elmúlt év őszi vetésterület nagyságát. Kü­lönösen figyelemre méltó, hogy a kisbirtokosok pontosan megtartot­ták a szokott vetésterületet s a leg­több helyen növekedett a kisbirto­kos kezén lévő területek őszi vetése, az elmúlt évekkel szemben. Nagyon kevés helyen fordul elő vetésterület­csökkenés, ez azonban az olajos­növények termelésével függ össze, mivel a legtöbb helyen az őszi ve­tésterületből is áldozni kellene va­lamit az olajosnövényeknek, hogy a vetésforgóban eltolódás ne kö­vetkezzék be. Azt is meg lehet álla­pítani, hogy a kisgazdaföldeken nem­csak hogy őszi vetésterületcsőkke- nés nem állott be, hanem a bevetett területeket igen gondosan művelték meg. Vetés idején helyenkint még száraz és rögös volt a föld, azon­ban addig törték a gazdák a vetés- terület földjét, amig egészen kifo­gástalanná nem lett. A kisgazdák többtermelésre való törekvését bizonyítja az a körülmény is, hogy a legtöbb vidékén soha nem látott mértékben igényeltek mű­trágyát. Olyan vidékeken is tettek lépéseket a műtrágya beszerzése iránt, ahol eddig idegenkedtek mű­trágya használatától. A magyar kisgazdatársadalom többtermelésre irányuló egészséges törekvése mély felelősségtudatot árul el s világosan látszik, hogy a kis­gazdatársadalom soraiban megér­tésre találtak azok a felhívások, amelyek az őszigabona termelésé­nek fokozására biztatták a gazda­társadalmat. Megállapítható ugyanis, hogy a magyar kisgazdák már ak­kor kezdték előkészíteni őszi vetés- területüket, amikor még nem jelent meg az a rendelet, amely az őszi vetésterület szaporodásának minden holdja után 10 pengő termelési ju­talmat helyez kilátásba. A társada­lom minden rétege bizonyára meg­nyugvással fogja tudomásul venni a magyar kisgazdatársadalomnak a többtermelésre irányuló lelkes és hazafias törekvéseit. Meg kell állapítani, az is ösztö­nösen hatott a kisgazdatársadalom­ra, hogy az uj terménybeszolgálta- tási rendelet alapján mindenki tisz­tában lehet azokkal a feladatokkal, amiket a közösség kíván tőle, tudja, hogyha ennek eleget tesz, minden­féle zaklatástól mentesül. A magyar parasztság megérti az idők szavát s tudja, hogy áldozatos munkáját az uj Európa érdekében mindenütt méltányolni fogják. Nemzetvédelmi kitüntetések Átadása Folyó hó 15-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor a szekszárdi vár- megyeháza közgyűlési termében ün­nepélyesen osztják ki a nemzetvé­delmi kereszteket azoknak a szek­szárdi és megyebeli nőknek és fér­fiaknak, akiket a Kormányzó Ur Őfőméltósága érdemesített erre a kitüntetésre és akik gyakran életük kockáztatásával szolgálták a nem­zet érdekeit. Az ünnepi beszédet valószínűen vitéz Magashdzy László ny. vezérőrnagy, országgyűlési kép­viselő, a Nemzetvédelmi Szövetség káptalanjának elnöke tartja. Az ün­nepély programját vitéz Madi Ko­vács Imre főispán állítja össze. A nagyközönséget is szívesen látják ezen ünnepségen és Szekszárd tár­sadalma bizonyára impozáns szám­ban telvonul a vármegyeháza dísz­termébe, hogy ünnepelje azokat, akik nehéz időkben saját kezdemé­nyezésükből mutattak példát a késő nemzedékeknek is a félelmet és koc­kázatot nem ismerő helytállásra. Élelmicikkek hatósági árai November hő 2 án Szekszárdion',is, mint az ország minden helyén kifüg­gesztették az uj hatósági árjegyzéket a különböző élelmiszerekről. Piacon kicsinyben, fogyasztóknak való eladásnál a termelők részére meg szabott árak: Bab s Fehér, szokvány és gyöngy­bab 65, bab, fehér, hosszú lapos fürj bab gömbölyű, hosszú, egyszinü, szí­nes 70, bab, tarka és vegyes 52 fil­lér kg-ként. Burgonya: Nyári rózsa 5 q fe lett q ként 20 08, 1—5 q-ig q-ként 2108, 1 q alatt kg-ként —*22, gül* baba 5 q felett q-ként 19*58, 1—5 q ig q ként 20*58, 1 q alatt kg ként —*22, őszi rózsa 5 q felett q ként 18*58, 1—5 q-ig q-ként 19*58, 1 q alatt kg-ként —*21, ella és sárga 5 q felett q ként 16*06, 1—5 q ig q-ként 17*08, 1 q alatt kg-ként —*18, woltmann 5 q felett q ként 14*58, 1—5 qig q-ként 15*58, 1 q alatt kg ként —*17, krüger 5 q felett q ként í 13*58, 1—5 q ig q ként 14*58, 1 q alatt kg-ként —*16 P. Zöldségféléks Vöröshagyma —*20, Fokhagyma —*58, fejes ká­poszta 30—36 fillér, vörös káposzta 40—45 fillér, sárgarépa 32—36 fil­lér, petrezselyem 60—64 fillér, kala- rábé 30—32 fillér, kelkáposzta 40—50 fillér kg ként. Mákfl november 1 tői 1*99, de­cember 1-től 2*01 P. Méz i 4*10 P kg ként. Baromfi s Csirke élő 3*20, vá­gott 4*—, tyuk élő 2*75, vágott 3*40, kacsa élő 3*40, vágott 4*—, kacsa, hizott élő 3*40, vágott 4*—, liba élő 3*60, vágott 4*20, liba, hizott élő 3*60, vágott 4*20, pulyka élő 2*10, vágott 2*50 P kg-ként. Tej. — 36 (községekben —*32), tejfel 1*50 (k. 1*20), tehéntúró so­vány —*95 (k. —*80), tehéntúró kö­vér 1*15 (k. 1*—), juhturó 3*40, vaj pasztőrözött, tömb 7*70, vaj, pasztő- rözetlen, tömb 7*30, vaj, főző 7*10, vaj, piaci irós 6*80 P. Tojás i darabonként 18 fjH% kg ként 3*50 P. Sertéshús i Rövidkaraj 3*80, bőröskaraj 3*70, hosszúkaraj, pap­szelet 3*50, comb csont nélkül 3*60, comb bennlevő csonttal 3*20, lapocka csont nélkül 3*60, lapocka bennlevő csonttal 3*10, kolbászhus és sertés dagadó 3*40, tarja csont nélkül 3*50, tarja bennlevő csonttal 3*—, oldalas 2*30, máj, vese, velő, nyelv 2*50, csülök 2*— fej, farok 1*70, tüdő, szív, lép 1*70, köröm, láb 1*—, sertéscsont —*50 P kg ként. Marhahús a Egységes marha­hús (szokásos darabolásban) a benn­levő csonttal, minden nyomaték hoz záadása nélkül) 3*70, csontnélküli marhahús (10 dkg ként 2 dkg. nyo- taték hozzáadásával) 3*70, csontos vesepecsenye 5*50, tisztított vesepe­csenye 8*—, marhafej, velővel dara­bonként 8*20, tisztított marhanyelv nyersen kg-ként 4*40, marhanyelv torokkal 3*60, marhafej kicsontozott húsa 2*70, marhamáj 2*40, marha­velő (darabonként 1*50) kg-ként 2*10, marhalép, szív, vese 160, marhatüdő, tisztított pacal, orr, marhatőgy 1*20, marhacsont, fehér 1*30, marhacsont, vörös —*12, marhain —*60, marha­vér —*30 P kg ként. Borjúhús s Borjúhús (szokásos darabolásban, bennlevő csonttal, min­den nyomaték hozzáadása nélkül) 3*80, csontnélküli borjúhús (10 dg- ként 2 dkg nyomtaték hozzáadásá­val) 3*80, borjumáj 4*80, borjufejhus 2*70, borjufej velővel és nyelvvel 1*10, boijunyelv 3*80, borjutüdő 1*90, bor- juvelő 1*80, borjufodor és pacal, tel­jes borjubél borjúként' 1*20, borjú- csont (fejcsont is) kg- ként —‘60, bor­júláb darabonként —‘30, borjuvér literenként —*30. Eltérő elnevezés­sel forgalomba hozott borjutermék kg ként —*90 P. Birkahús. Birkacomb I.rendű kg ként 2*40, birkagerinc 2*20, birka­fej 1*80, birkatüdő, máj 1*30, birka­fej, láb —*60, birkacomb II. rendű kg-ként 2*—, birkagerinc 1*90, birka­eleje 1*60, birkatüdő, máj 1*30, bir­kafej, láb —*60 P. Bárány hús. Bárányhus hátulja kg ként 2*40, bárányhus eleje 2*—, báránytüdő, máj 1*30, bárányfej, láb —*60 P. Zsiradék. Háj kg-ként 3*60, kenyér és tokaszalonna bőrrel 3*10, kenyér- és tokaszalonna bőr nélkül 3*30, zsír, elsőrendű olvasztott sertés zsír 3*80, zsirszalonna bőrrel 3*14, j ugyanaz bőr nélkül 3*34, tepertő I 3*80 P Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents