Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-01-31 / 8. szám
U1V. éíIOUBB. Szekszdrd. 1942 jimaCr 31. (Siramit) t. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG ■ETENKÉNT KfrrS7.g» MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és liiiuluhi vutnl : • SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 2<> Égés . Előfizetési díj: 12 pengő || Félérre Felelős szerkesztő: BI.ÁZSIK FKRENC A lup. megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijuk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét lUcfTi közlemények .a szerkesztőséghez küldendők. II i |*'d e t é s e k ára i.,i‘ Legkisebb hirdetés 2 P, rf hirdetés sziivegoldaloii egy liusabinm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hír nv ilttér sorá IP, minimum IP. Bunkók, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési raoghivói, mérlegelt r mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Állástkeresöknok 50 százalék engedmény. 1242-1942 Hétszáz évvel ezelőtt tatárcsor- dák dúlták fel hazánkat és Batu khán országunk elpusztítása után megsemmisítéssel fenyegette az egész európai kultúrát. IV. Béla királyunk a Felvidéken és Ausztrián keresztül a tengermellékre kényszerült menekülni. Mikor az Ausztriában kifosztott és megzsarolt uralkodó családjával Zágrábban megpihent, megfogadta, hogy nekik a legdrágábbat, azt a gyermekbimbót, akit a királyné akkor még csak a szive alatt hordott, Istennek ajánlják fel, ha a tatárjárás további pusztításaitól a Mindenható irgalma megszabadítja a magyart. A felséges család a Szent Koronával Zágrábból tovább menekült a dalmáciai Kiissza városába és ott vette a hirt, hogy^ Isten belenyúlt a1 történelembe: meghalt Dzsingisz khán. Erre a Magyarországba betört tatársereg fővezére, Batu khán haza indult, hogy magának szerezze meg a tatárok uralkodójának a méltóságát. A tatárok kitakarodtak a magyar földről és hazánk felszabadult az irtózatos nyomás alól. A király visszatért országába és az ő bölcseségének, uralkodói nagyságának sikerült a tatárok okozta romokat újjáépíteni és a nemzetet talpra állitaui. Az 1242. évben megszületett a királyi gyermek és a keresztségben a bujdosás alatt meghalt nővérének, Margitnak a nevét kapta. Királyi szülei a borzalmak idején tett fogadalmukhoz híven istenes életre neveltették előbb a veszprémvöl- gyi, majd a budai királyi vár felett lévő Nyulak-szigetén volt Szent Domonkos rendi apácák zárdájában. Margit hercegnő, akiről később a gyönyörű dunai szigetet is elnevezték, példányképe volt a szerzetesi buzgóságnak, alázatosságnak, életszentségnek. — Nemes szivjóságá- nak, gyönyörű lelki tulajdonságainak hire annyira elterjedt egész Európában, hogy két trónörökös és és egy királyi herceg kérte meg a kezét. Ő azonban visszautasította kérőit és a klastrombán maradt élete végéig. Vagyis önakaratából is valóban azzá lett, aminek szülői szánták: a nemzet áldozata, aki tündöklő példát mutat a mai nemzedéknek is a haza szolgálatában. Elmúlása után sírjánál számos csoda történt és az Egyház később boldoggá is avatta. A királyi szűz életszentségének és a sirjánál történt csodáknak hire elterjedt egész Európában és emléke nemcsak hazánkban, hanem más keresztény országokban is, különösen Németországban jelentős tisztelet tárgya lett. Hétszáz évvel születése után ismét elképzelhetetlen erővel és barbarizmussal fenyegeti a keleti veszedelem az európai keresztény kultúrát és hazánkat. Bár minden emberileg lehető megtörténik a katasztrófa elhárítására, Árpádházi Boldog Margitnak, a magyar nemzet hétszáz év előtti áldozatának a segítségét is igénybe kell vennünk és kérnünk kell őt, hogy amiként a Mindenható Vele kapcsolatban mentette meg a tatároktól Magyar- országot, megdicsőült lelke könyörögjön az Istennek, hogy most se engedje a keresztény kultúra felett úrrá lenni a vérszomjas keleti isten- telenséget. Az Anyaszentegyház a hétszázéves évfordulón az oltárra akarja emelni, a szentek sorába kívánja iktatni az Árpádház emez egyik legszebb virágát és csodálatos, hogy ez az évforduló a hétszáz év előtti borzalmak megismétlődésének idejére esik. Hisszük, hogy a hercegprímás által vasárnap a budapesti Szent Domonkos-rendiek templomában bejelentett jubiláns év alatt a magyarság az imák milliárdjaival fogja ostromolni az Eget, hogy a nemzet áldozatának, a királyi szűznek az érdemeire való tekintettel meneküljön meg hazánk a fenyegető veszedelmektől. A magyar függetlenség Magyarországon bizonyos oldalról a közvéleménybe azt a nézetet akarják becsempészni, mintha a magyar függetlenség és önállóság veszélyben forogna. Erről szó sincs. Nagy szövetségeseinkkel együtt működünk az uj európai rend kialakítása érdekében, de természetesen szemünk előtt tartjuk a mi sajátos örök magyar céljainkat, mint ahogy ők is ragaszkodnak a maguk nemzeti célkitűzéseihez. Magyarország ezeréves történelme során mindig szerencsésen tudta megvalósítani, hogy a nagy európai érdekeket szolgálja anélkül, hogy bármikor is feladta volna önálló nemzeti törekvéseit, lemondott volna nemzeti karakteréről. Annál kevésbé is tehetné meg ezt, mert a magyar politika dunamenti helyzetünkkel szükségképpen van determinálva, nemzeti karakterünk pedig szerves történelmi fejlődés következménye azokon az alapokon, amelyeket még keletről hoztunk magunkkal. Akik a magyar nemzeti önállóság veszélyeztetettségéről beszélnek, azoknak csak zavarkeltés a célja. Saját vágyaikat burkolják olyan ideológiába. amelynek támogatását éppen arróí az oldalról nem remélhetik, amely felé kacsintanak. A magyarság szemében az uj Európa nem állam, amelyben mi-magyarok elveszünk, hanem kontinens, amelynek igazságosan elrendezett téréin | minden nemzet megtalálja jogos | törekvéseinek kielégítését, a többi nemzetekkel váló együttműködésben. Aki az együttműködés gondolata helyett a beolvadást akarja vezérszólammá tenni, az nemcsak saját népe ellen vétkezik, de megnehezíti azoknak az egészségesebb törekvéseknek a megvalósítását, amelyek ezt az uj Európát ][akarják felépiteni. összefoglalva : azért kellett mindezt hangoztatni és minden egészsé- | gesen gondolkodó magyar ember emlékezetébe vésni, mert az uttóbbi időben a napi politikában ködfejlesztési, zavartkeltési kísérletek észlelhetők. Mindenáron azt szeretnék egyes szélsőséges hangadók a magyar néppel elhitetni, hogy az uj Európa érdekében le kellenet mondanunk az önállóságról, vagy egyikmásik nemzeti sajátosságunkról.; Ez a hírverés nemcsak valótlan, hanem téves, vagy talán bűnös is. Mert jól jegyezzük meg: mi csak akkor teljesíthetjük európai hivatásunkat, csak akkor lehetünk a most kialakuló uj európai rendnek valóban értékes és fontos alappillére, ha ragaszkodunk magyarságunkhoz, függetlenségünkhöz, magyar életformáinkhoz. Ezt követeli ma minden egyes embertől a magyar nemzet érdeke, de ezt követelik tőlünk nagy barátaink is f Mert nem csúszómászókra, utánzókra és szolganépekre van szükségük, hanem megbízható szövetségesre és barátra. Aki tehát nyílt vagy burkolt formában — a sajtóban, a képviselöházban, vagy bárhol másutt - az elnemzetletlenedésnek még csak gyanúját, árnyékát is igyekszik terjeszteni, ellentétben áll az örök magyarsággal és az uj rendet felépítő baráti nagyhatalmakkal. Ezt végre tudomásul kell vennie mindenkinek. A szekszárdi báró Augusz Antal szerepe Liszt Ferenc koronázási miséje kéről Irta: dr Abay Nemes Gyula Ismeretes, hogy Szcitovszky pécsi püspök az 1850- es évek elején felkérte aSzekszárdon keresztül Pécsett sokat megfordult Liszt Ferencet ünnepi mise Írására. Ez áz eredetileg Pécsi Misének elképzelt szerzemény soká készült és közben Szci- tovszkyból, a pécsi püspökből esztergomi hercegprímás lett. Liszt Ferenc így aztán a pécsi püspöknek tett ígéretét az esztergomi hercegprímásnak váltotta be és bemutatta neki az esztergomi bazilika 1856. évi augusztusában történt felszentelésére irt Esztergomi Misét, amelyet a világhírű mester mindig, mint élete egyik főművét emlegette. Ennek a misének a bazilika felszentelésekor történt bemutatása az intrikák sorozata folytán majdnem lehetetlenné vált és az akadályokat báró Augusz Antal, Liszt Ferenc legjobb barátja hárította el, az, akinek szék* szárdi kastélyában évtizedeken keresztül nyaralt a halhatatlan zenetitán. Szcitovszky hercegprímás és Liszt Ferenc között kölcsönösen az 1865. évben ujult fel és erősödött meg a régi kedves viszony, mikor Liszt az 1865. évben a budapesti Nemzeti Zenedében előadta európai zenei szenzációt keltő Erzsébet Oratóriumát. A nagy mester és a prímás sokat találkozott és az 1865. évben, amikor már minden előfeltétel megvolt arra, hogy a király és nemzet kibékül és a koronázás is megtörténik, Szcitovszky hercegprímás azt az óhaját fejezte ki, hogy aki megírta az Esztergomi Misét, kon- p ónál ja a Koronázási Misét is. Szcitovszky közben meghalt és Sitrior János győri püspök került a Egyes szám ára 12 fillér
