Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-11-07 / 84. szám

TOLNAHEG YQ DJSlfi szerüek és főlemelőek, de utjokat olyan sokszor szelik át a vér és köny patakja. De amit Te adsz, az romolhatdtlan! Akinek hatalmad és tetszésed vala oly igen megsebezni, meg is fogsz tudni gyógyítani, — minket s akik velünk sirnak és gyászolnak. S mi boldogan fogjuk érezni és vallani, hogy osztogasson bár az élet év­ezredes világháborúja testi és lelki sebeket, erősít és bátorít az Ige, az Eszme s mi egykor minden har­cunkban győzve, hűen és boldogan térünk meg egykor Tehozzád, Mi­atyánk ... Panaszok a szekszárdi légoltalmi sötétség ellen Megkértek bennünket, tennénk szóvá lapunk hasábjain azt a kellemetlen helyzetet, hogy bár a légoltalmi el­sötétítés kezdetét országszerte 23 órában állapították meg, Szekszárd utcáin a sötétség beálltával szüne­tel a közvilágítás. Több baleset is származott már ebből, mert a lakos­ság nagy része — számítva az el­sötétítés 23 órai kezdetére — hazul­ról való eltávozásakor nem visz ma­gával zseblámpát és így ha a be- sötétedés után tér haza, sötét utcá­kon kénytelen hazabotorkálni. Ér­deklődésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a város lakosságának rövid ideig még tűrni kell ezt a kel­lemetlen helyzetet, mert a közvilágí­tás vezetékeit a változott viszonyokra való tekintettel át kell szerelni. A szerelés befejezte után részletekben lehet majd kikapcsolni a utcavilági- tási lámpákat és a kikapcsolás után is égve lehet hagyni az árnyékolt és tompított irányjelző fényeket, amelyek a légoltalom céljait szol­gálják. Eddig az összes közvilágí­tási lámpák egy vezetékre voltak szerelve, úgyhogy azokat a város­házi légoltalmi óvóhelyről egy gomb­nyomással el lehet oltani. Most eze­ket átszerelik. Ez a munka már folyamatban is van és hamarosan befejeződik. Hősi emlékünnepély Szedresen Mindenszentek napján délelőtt gyö­nyörűen sikerült emlékünnepélyt ren­dezett Pekdrdy Éva, a szedresi taní­tónő helyettese, a szedresi és az apátipusztai iskolás gyermekekkel. A hősi szobornál tartott és minden­kit megkönnyeztő gyönyörű ünne­pély műsora a következő volt: 1. Himnusz. 2. Községi elöljáróság rövid beszéddel megkoszorúzta a szobrot. 3. Egy levente szavalta Rózsás József Magyar hősök c. költeményét. 4. Szedresi iskolás szavalta Farkas Imre „Jeltelen sir“ c, versét. 5. Szedresi iskolás meg­koszorúzta a szobrott. 6. Apáti iskolás szavalta Turcsányi István Magyar katonák c költeményét. 7. Apáti iskolás megoszoruzta a ! szobrot. 8. Szózat. Énekelte a két iskola kara és a közönség. 9. Sza­való kórus: Csatadal Petőfi Sándor­tól. 3 hangra, az apáti és szedresi növendékekkel. 10. Hősi dal. Éne­kelték a növendékek. 11. Hősökért imádkozom — Móra Lászlótól vers. Elmondta a szedresi őnk. honv. női munkaszervezet egy tagja és megkoszorúzta a szobrot. 12. Al­kalmi beszéd. A nagyhatású gyö­nyörű emlékbeszédet irta és el­mondta Pekdrdy Éva a szedresi tanítónő helyettese, aki beszéde vé­geztével a szedresi s apáti magyar nők nevében gyönyörű koszorút helyezett a szoborra. 13. A magyar hiszekegy. Őszi gyümölcsfavédelem A hosszú ősz ismételten lehetővé teszi, hogy a faápolási munkákat még az ősz folyamán elvégezük. Tavasszal ritkán tudjuk zavartalanul és pontosan keresztülvinni a rend­szerint kellemetlen és naponként változó bizonytalan időjárás mellett a fatisztogatást és permetezést. A gondos termelők már most hozzá­fogtak a faápoláshoz, mert a mos­tani kellemes idő a legalkalmasabb arra, hogy minden tavaszi munkái nyugodtan és lelkiismeretesen el­intézzük és a virágzásig elvessük gondját a gyümölcsösnek. A száraz ágakat most láthatjuk csak, de egyúttal a szükséges téli metszésekét, törzstisztogatást elvé­gezhetjük. A nyár végén a pajzstetü oly mérvben szaporodott el, hogy szükséges gyümölcsfáinkat a lomb- hulás után téli higitásu mészkén- lével megpermetezni, mely védel­met nyújt egyúttal a fák téli meg­él jó mélyen, mert ez is egyik I módja a növényvédelemnek külö­nösen most, amikorra e gombabe­tegségek ellen nem áll rendelke­zésünkre elegendő mennyiségű vé­delemnek különösen most, amikorra e gombabetegségek ellen nem áll rendelkezésünkre elegendő mennyi­ségű védekezöszer. Ezzel egyidőben kiszórhatjuk most ősszel a szuper­foszfát és káli műtrágyát is és az ásás alkalmával aláforgatjuk. A tavaszi munkák sürgőssége miatt várható munkáhiány is indo­kolttá, teszi a faápolási munkák Őszi elvégzését. A mai nehéz beszerzési viszo­nyok mellett fontós a termeléshez szükséges anyagok beszerzéséről jó előre gondoskodni. Lehetőleg még az ősz folyamán szerezzük be a tavasszal és nyáron szükséges védekező kötözöanyagokat, trágyá­kat stb., hogy a termelésben fenn­akadás ne fordulhasson elő. TiUeJi fagyása ellen is, mert világossá teszi a fák kérgét. Ásványolaj, vagy gyümölcsfakarbolineumos permete­zést ősszel nem adhatunk fáinknak, mert azok sötét színűre festik a fák kérgét s ezáltal a megfagyás veszélynek tesszük ki azokat. Habár a nyulak ellen nem tudunk biztosan védekezni, mert nem tud­juk milyen lesz a hó vastagsága, mégis a törzset egéz hosszában védjük meg azáltal, hogy szőlő­karóval, venyigével, vagy náddal oly vastagon körülvesszük és be­kötözzük, hogy a legszigorúbb tél se tudja kényszeríteni a nyulat a fa megrágására. Ez a bekőtőzés megvédi a törzset a fagyástól, is tehát nem felesleges munka, mert az Alföldön a gyümölcsfák törzse igen nagy részben fagy foltos. A lehullott lombot és más nö­vényi hulladékot, beteg gyümölcsöt az őszi ásással kapcsolatban ássuk | Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország t Nincsenek romok A soproni Magyar-ház avatási iianepére Higyjétek el, Nincsenek romok, csak mait korok. Múlt korokban dúlt ostromok. Nincsenek romok, mert áll a vár még, Áll a vár még és él a várnép! + Nektek Írok most, — messzi magyarok, — Kik Sopronról csak ritkán hallotok, Kik várat keresnétek itt nyugaton, Kiváncsi szemmel, átfutó vonaton. Végvárat a végen, mit sötét, száz vihar [már régen Szétfujt a hulló időbe, történelmi temetőbe, S a por talán, amit most sírva szitál a szél Egy omló bástya dacos darabja volt és veszély Idején, mint a sürü vas meredt a mély Titkokkal teleszőtt őszbe éjnek idején. — És most hol áll a vár már? Halálra [vár már Fakult híre is és avult foliánsok sárga íve is Csak fáradt sorokat hirdet a várból, Egy féltett lakatu levéltárból. — ... És én, mégis várat hirdetek most, [mert várra találtam Messzi magyarok, — jártam az őszben [és lelkem kitártam. Hogy jöjjenek múló, új színbe — szűrt dalok És helyettük mégis egy várról dalolok: Arról, amelyet most avatnak a végen S hire kiáltóbb, mint a romoké régen. Zászló és zeneszó koszorúzza a házat, Hajdani lázat díszit pírral az arcokon a dal: Lobogó hajjal jár-kel az öröm s leng a diadal. — Áll a vár márt Pillére a hitbe nyúl, Ész és akarat, új magyar akarat Kövei várnak új falai alatt. A készülő, új világ himnuszát tárja át Ó utcák és öreg terek fölött És ahogy az ősi vár őrködött, Most élő bástyája dacot darabja vár [és veszély Idejéo, mint a sűrű vas mered a mély Titkokkal teleszőtt őszbe éjnek idején. Higyjétek el, Nincsenek romok, csak múlt korok. Múlt korokban dúlt ostromok. Nincsenek romok, mert áll a vár még, Áll a vár még és él a várnép I Ostoros György. Időjelzés« Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1942 októbfer 29—november 4-ig. Hőmérséklet maximum: 19'3 C® október 30 án, minimum: 80 C* november 1-éu. Csapadék eső t'2 mm november 1-én. Az idei október első nyolc napja derült és 20 C° körüli középhőmér­sékletével igen kellemes melegnek mutatkozott. — Október 9—20-ig a napi közép lassan 8 5 C fokra csök­kent, mig az utána bekövetkezett gyenge enyhülés a hó végéig 5 C fokos javulást eredményezett, Vég- eredményben a hó 14'3 C° közép- hőmérsékletével az utolsó 18 év át­lagával 2*3 C fokkal melegebbnek bizonyult. A csapadékos napok száma öt volt, legtöbb eső esett 21-én: 15*3 mm. A havi 29 mm-es közép 43 mm-rel kevesebb az utolsó 18 év átlagánál. E szempontból e hó a száraz jellegű hónapokhoz soro­landó. — Esküvő. Vendel Lucy, vitéz Vendel István szekszárdi polgármes­ter leánya és Mohay Lajos m. kir. őrnagy folyó hó 10-én déli 12 óra­kor tartják esküvőjüket Szekszár­don a belvárosi plebánia-templom- ban. — Rendkívüli vármegyei köz­gyűlés. Tolna vármegye törvény- hátósági bizottsága a vármegye szék­házának tanácstermébeh folyó hó 10-én 12 órakor rendkívüli közgyű­lést tart. A vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt tartandó rend­kívüli közgyűlés tárgysorozatán 7 ügydarab szerepel. — Elismerés, címadományozás és igazgatói kinevezés. Dr Virág Ferenc pápai trónálló, megyéspüs­pök Eberhardt János mucsi róm. kát. igazgató-tanítónak nyugablomba vo­nulása alkalmából föpásztori elis­merését fejezte ki, Tolnai Bélama- gyarkeszi-pusztai kántortanitónak az igazgatói címet adományozta, Kar­dos Gyula mucsi róm. kát. tanítót pedig igazgatóvá nevezte ki. — Mezőgazdasági tanügyi át­helyezések. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Kovács Zoltán szek­szárdi m. kir. mezőgazdasági szak­iskolai igazgatót hasonló minőség­ben áthelyezte a kiskunhalasi m. kir. mezőgazdasági szakiskolához és pótlásául Szekszárdra áthelyezte Szombath Béla nagykőrösi m. kir. mezőgazdasági szakiskolai igazga­tót. A szekszárdi intézethez helyezte a földmivelésügyi miniszter Heren- csényi Béla gazdasági tanárt Szék­ről és vitéz Zalaváry László gazda­sági tanárt Kassáról. Egyidejűén Hargitay Sándor szekszárdi gazda­sági tanárt áthelyezte a miniszter a kassai középfokú gazdasági tanin­tézethez. — Állásszervezések. Alsónyék község képviselőtestülete a községi irodatiszti állást átszervezte segéd­jegyzői állássá, Fadd község pedig a közellátási ügyek intézésére dij- noki állást szervezett. 1942 november 7.

Next

/
Thumbnails
Contents