Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-10-28 / 81. szám
mg. éviaivom. izekizard. 1942 október 21. (!»rtg) 81. íztn. TÖLNMEGYEI HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 l|éu évre . . Előfizetési díj: 12 pengő || Félévre 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden uerdán és ssombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éralt Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövogoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyíl ttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő, ^Jlástkeresőknek 50 százalék engedmény. Hadigondozási vasárnap Magyarságunk és keresztény hitünk, európai hivatásunk és krisztusi világszemléletünk elválaszthatatlan egységének gyönyörű jelképe a «hadigondozási vasárnap". Ezen a napon a keresztény egyházak ünnepi istentiszteleten, szószékről és igehirdetés közben arra intették a hivő magyarságot, hogy gondoljon a hadbavonultakra és a hadbavo- nultak családjára. Az egyházak lelkipásztorai nemcsak szóval, hanem cselekedettel is példát adtak híveiknek az adakozásra és igy a hadigondozási vasárnap országszerte különösen jelentőséget nyert. Az állam és a társadalom együttműködésének, a magyarság katonai és erkölcsi egységének ünnepe volt ez a nap s a hátország méltónak mutatkozott a harctéren küzdő s életüket minden pillanatban kockáztató hősökhöz. A magyar állam az emberi lehetőség határain belül mindent megad katonáinak és hozzátartozóinak, amit csak adhat. De a legjobban felszerelt hadsereg s a leggazdagabb ország katonája is joggal elvárhatja a társadalom támogatását és a szivek szeretetét. A magyar Honvédség jól felszerelt hadsereg s törvényeink az adott lehetőségek határain belül gondoskodnak is a hadbavonultak hozzátartozóiról. De többre, sokkal többre van szükség s ezt a többet csak a társadalom adhatja meg. A háború ma terhet és áldozatok vállalását jelenti mindenki számára. Ma nincs külön harctér és külön hátország, nincsenek és nem lehetnek a társadalomnak olyan rétegei, amelyek a háborúról tudomást nem véve, gondtalanul és változatlan viszonyok között folytatják napi életüket. Nem lehet szó ilyen közömbösségről már azért sem, mert totális háborúban élünk, de még sem tűrhetjük, hogy bárki is kivonja magát az áldozatok kötelme alól, mert egységet, közösségi érzést és együttmunkálkodást követel mindnyájunk részéről a nemzeti lét parancsa. A társadalom önkéntes köteles- ségteljesitésének élére a keresztény egyházak állottak. Minő gyönyörű jelképe ez a magyar egységnek és a krisztusi erkölcs egyesitő erejének ! Az áldozatra és az adakozásra is maguk a lelkipásztorok adtak példát, bizonyítván ezzel, hogy Krisztus papjai mindig legjobbjai voltak a magyarságnak s ez a nemzet a világ mai háborújában is keresztény és népi hagyományaiból merit erőt a küzdelemhez, amelyet nekünk itthon maradottaknak nemcsak ezen a vasárnapon, hanem azután is állandóan támogatnunk kell egészen a végső győzelemig. Magyarország háborús feladatai Nagyvonalú beszédben vázolta K á 11 a y Miklós miniszterelnök a Magyar Élet Pártjában a magyar kormány háborús feladatait. Elsősorban az ország külpolitikájára vonatkozólag nyilatkozott és hangsúlyozta, hogy Magyarország külpolitikai iránya ma is teljesen változatlan. A magyar külpolitika rendíthetetlen hűséget, becsületes kitartást és áldozatkész kötelesség- teljesitést jelent szövetségeseink irányában. Ugyancsak változatlan a magyar belpolitika is, amely kitart a keresztény, jobboldali és független Magyarország iránya mellett. A mai háborús viszonyok között a belpolitikának lényege és legfőbb feladata: a belső béke, rend és nyugalom fenntartása. Ennek pedig előfeltétele a jó közigazgatás, a megfelelő közellátás, az igazságosabb jövedelemelosztás, az alsóbb néprétegek életszínvonalának emelése és a háborús terhek arányos elosztása. A jó közigazgatás ügyét a miniszterelnök az egyik legnagyobb szociális feladatnak tekinti. Kétségtelen, hogy a katonai behívások és az ügyek szaporodása folytán a köz- tisztviselői társadalom munkával túl van terhelve, mégis arra kérte a tisztviselői kart, hogy lássa el feladatát a legnagyobb lelkiismeretességgel s az ügykereső közönséggel szemben tanúsítson megfelelő bánásmódot. Ezzel kapcsolatban bejelentette a miniszterelnök, hogy a pénzügyminiszter a tisztviselői fizetések kérdését kielégítő módon készül megoldani, amire azért van szükség, hogy a magyar közép- osztálynak ezt az értékes rétegét az elérhető anyagi, de mindenesetre lelki épségében menthessük át a háború utáni időkre. A közellátásra vonatkozólag figyelmeztette az ország közönségét a miniszterelnök, hogy rendelkezésre álló készleteink szűkösek s habár bajtól nem kell tartanunk, mégis nagyon gondosan kell gazdálkodnunk, hogy a jövő termésig ezekből a készletekből mindenki megkaphassa az őt megillető részt. Az igazságos elosztás, a jó közellátás érdekében szükség van a magyar társadalom megértésére és segítségére. Ha azonban a társadalom bizonyos rétegei nem fognak megértést tanúsítani, úgy az államhatalom a legszigorúbb eszközökkel fogja elvenni az eldugott készleteket. A társadalom egyes rétegeinek háborús áldozatvállalását kívánja előmozdítani a kormány két adó- javaslattal. Az egyik az egyszeri hadkötelezettségi adó és hadmentességi váltságról szóló törvényjavaslat, a másik javaslat a zsidók háborús költséghozzájárulásáról szól s mint a miniszterelnök' bejelentette, a vagyonadó jellegével fog bírni. Ennek az utóbbi javaslatnak az indoka az, hogy a kormány felfogása szerint a nemzet által viselt háborús terhekhez való hozzájárulásnak a súlyát, illetőleg annak jelentős részét azoknak kell viselniök, akik az elmúlt évtizedekben a nemzeti jövedelemből a legnagyobb részt szerezték meg. Bejelentette azt is a kormányelnök, hogy december 10-e után a községi elöljáróságok és az Országos Földhitelintézet átveszik és vagy értékesítik, vagy földbérlő- szövetkezetek utján bérbeadják magyar kisembereknek a zsidók tulajdonában lévő mezőgazdasági ingatlanokat. Ezt a munkát az illetékes kormányzati szervek a leggyorsabb ütemben fogják lebonyolítani s igy a zsidóság minden reményről lemondhat, hogy ezek a földbirtokok valaha ismét a zsidók kezébe visszakerülhetnek. Ugyancsak a zsidókérdéssel kapcsolatban közölte a miniszterelnök, hogy az összes hadköteles sorban lévő zsidókat, tekintet nélkül katonai alkalmasságukra, munkatáborba fogják behívni. A kormány tehát a zsidókérdésben valóban elmegy a legvégső határig, hogy bevonja a zsidóságot a háborús terhek viselésébe, De ugyanakkor szembe kell Szállni minden olyan politikai törekvéssel, amely más problémát ebben az országban nem lát és nem ismer, mint a zsidókérdést. Aki a magyar problémákat ezen a szemüvegen keresztül nézi, azt el kell távolítani a magyar közéletből. Végül igen fontos kijelentést tett a miniszterelnök az ország közönségének tárgyilagos tájékoztatására vonatkozólag. Ennek érdekében a jövőben kötelezni fogják a lapokat, hogy a kormány közleményeit, a miniszterek beszédeit, nyilatkozatait és más közérdekű közléseket olyan terjedelemben és olyan formában közöljék, ahogy azt a kormány éppen a közönség helyes tájékoztatása érdekében szükségesnek tartja. A miniszterelnök ezeket a tájékoztató szavait közvetlenül a kormánypárt tagjaihoz intézte, bejelentései azonban az egész országnak szólnak, mert a kormány legközelebbi terveit és feladatait foglalják magukban. Ezek a tervek a keresztény és nemzeti politika jegyében születtek, éppen ezért a magyar közvélemény bizonyára helyesléssel és megnyugvással fogadja azokat Nemzetvédelmi propaganda Szombaton délután vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt értekezlet volt a vármegyeháza kistermében, ahol Szekszárd társadalma különböző rétegeinek vezetői előtt tartottak ismertető előadást dr Péter Ernő és simonfai Lakatos László a nemzetvédelmi propagandaminisztérium kiküldöttei. Bevezetőben előadták, hogy a propagandaminisztérium hivatali szervezetének magját a miniszterelnökség kebelében működő, de dr Antal István miniszterré kinevezése óta az ő vezetése alatt álló „Nemzetpolitikai Szolgálat“ alkotja és személyzete a felvilágosító és propaganda- tevékenység céljaira különleges képességekkel és képzettséggel rendelkező tisztviselőkből áll. A nemzetvédelmi propganda a helyes és céltudatos államvezetés igen fontos, korszerű eszköze, melyet manapság egyetlen ország sem nélkülözhet. E nemzetvédelmi propaganda intézményes megvalósításának ezidőszerint nálunk is különös jelentősége van. A háború, amely a nemzet minden tagjátói folyton növekvő erőfeszítéseket követel és Egyes szám ára 12 fillér
