Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-01-28 / 7. szám
1942 január 28. I — 10 kg rézgálic jut holdanként a szőlőkre. A háborús idők miatt — mint ismeretes — külön nehézségek vannak a réz szállítása és beszerzése körül, ami pedig a szőlők veszedelmes betegsége a peronoszpőra elleni védekezőszer kitűnő anyagának a rézgálicnak alapanyaga. A múlt évben a rendes körülmények között szükségelt 25 kg helyett 16 kg rézgálicot tudott a kormány a szőlőtérmelőknek holdanként biztositani. Az idén még nagyobb nehézségek jelentkeznek a rézgálic szükséglet biztosításában. A kormány állandó gondoskodásának eredményeként azonban eddig már holdanként 10 kg-nyi mennyiséget sikerült biztositani. A helyzet még javulhat, de nincs kizárva, hogy ezévben csak ezzel a mennyiséggel kell majd a szőlőtermelőknek számolni. — Befagyott a Duna. Az elmúlt héten beköszöntött szokatlanul hideg időjárás, a fagypont alatti 24—32 fokos hőmérséklet a Dunán úszó jégtáblákat annyira összesüri- tette, hogy a magyar Duna egész hosszában befagyott és összefüggő jégtömeg borítja a tükrét. Az Ordastól Bajáig tartó rész 18-án állt be, a bajai vasúti hídtól lefelé terjedően a Duna közepe 26 kilométer hosszban, egyharmad szélességben 24-én még jégmentes volt. A jég e hó 15-én a bajai hid feletti úgy nevezett koppányi széles zátonyon torlódott össze 4 km hosszban. Az ott megakadt zajló jég határa napról- napra nőtt és 18-án elérte már a fővárost is. — Árvízveszély jelenleg nincsen, mert a vízállás igen alacsony, mindenütt 2 méteren alul van 0 felett. Vármegyénk dunamenti községei azonban érthető aggodalommal figyelik a jég állását, mert hisz az elmúlt 1941. és 1940-es esztendőkben is aránylag alacsony vízállás mellett fagyott be a Duna, mégis borzalmas árvízveszélyt oko- \ zott az irtózatos jégtömeg. — Megjelent a Gazdasági Munkaügyi Jogszabályok gyűjteménye. Báró Bánffy Dániel föld- mivelésügyi miniszter előszavával át Perneczky Béla miniszteri osztály- tanácsos, egyetemi m. tanár és dr Kovács Ernő m. kir. gazdasági munkaügyi s. felügyelő szerkesztésében most jelent meg a Gazdasági munkaügyi jogszabályok gyűjteménye. A gyűjtemény magában foglalja 1867-től napjainkig a gazdasági munkajogra és társadalom- politikára vonatkozó hatályos törvényeket és rendeleteket. Az előszó hangsúlyozza : a törvények és rendéletek végrehajtásának jó előfeltétele az, hogy a jogszabályokról nemcsak a hatóságok és a hivatalok nyerjenek tudomást, hanem az érdekelteknek minél nagyobb köre is. Ezt a célt ez a gyűjtemény, amelyben megtaláljuk a gazdatisztek, a gazdasági munkások és napszámosok, erdőmunkások, dohány- kertészek; gazdasági cselédek stb. szolgálati jogviszonyaira vonatkozó szabályokat; a munkabérek megállapítására vonatkozó rendelkezéseket ; a munkaügyi felügyelet szabályait; a katonai szolgálatra bevonuló gazdasági munkavállalók jogviszonyainak ismertetését; a munkaügyi felügyeletre, a munkaközvetítésre vonatkozó rendelkezéseket stb. A nagy anyagban való eligazodást megkönnyíti a részletes tárgy és jogszabálymutató. A könyv áfa egész vászonkötésben 20 pengő. Megrendelhető a Gazdasági Munkaügyi Jogszabályok kiadóhivatalában, Budapest, VI., Podmaniczky-utca 37. II. 5. TOLNANEGYEI ÚJSÁG Üzembe helyezték a szekszárdi automata telefonközpontot Megemlékeztünk róla annak idején, hogy a m. kir. postavezérigazgatóság elhatározta a szekszárdi távbeszélő berendezésnek automata távbeszélő központtá leendő kicserélését és átépítését. Már a tavasz- szal lefektették az egész városban az utcai kábelvezetékeket és a posta- hivatal emeletén hónapok óta folytak a nagyszabású építési és szerelési munkálatok, a komplikált elektromos gépszerkezetekből álló automata távbeszélő központ felállítása. A szekszárdi távbeszélő szolgálat tökéletesítését célzó eme korszerű berendezést e hó 24-én délelőtt ünnepi keretek közt mutatta be a posta Szekszárd társadalma vezető egyéniségeinek, akik közt ez alkalomból vitéz Madi Kovács Imre főispánnal együtt ott látuk az egyházi, katonai és polgári hatóságok, valamint a kulturális és gazdasági intézmények vezetőit. A megnyitáshoz hivatalosan Szekszárdra érkezett a pécsi postaigazgatóság részéről: Lengyel Sándor postafőigazgató, a pécsi postaigazgatóság vezetője, Girscht Ferenc műszaki igazgató, a pécsi igazgatóság műszaki osztályának vezetője, Aronffy Tivadar postatanácsos, Mándoky József posta- főmérnök, Rabb Jenő postafelügyelő, építési osztályvezető; a postaigazgatóság részéről: Sárospataky József műszaki tanácsos, Lorényi Gyula postafőmérnök, dr Walter Antal postafőfelügyelő; berendezést gyártó és felszerelő villamossági vállalat részéről Lucsák Béla mérnök és Varga László mérnök. Az üzembehelyezés ünnepi aktusára érkező helyi előkelőségeket a postahivatali főnökség ünnepi díszbe öltözött szalonjában Darvas Sándor postafőfelügyelő hivatalfőnök fogadta és Lengyel Sándor postafőigazgató üdvözölte. A bemutatkozásokat követően Lengyel főigazgató igen érdekes beszédben tájékoztatta a megjelent helyi előkelőségeket a magyar posta intézményeinek korszerű tökéletesítéséről, a műszaki tudományok fejlődésével kapcsolatos találmányoknak a posta szolgálatába való bekapcsolásáról, majd rámutatott arra, hogy a pécsi postaigazgatóság milyen nagy szeretettel gondolt Szekszárdra, az itteni létesítmények korszerűsítésének bevezetésével. Melegen üdvözölte Szekszárd közönségét és kívánta, hogy a Ívrkő3és gyorsítását célzó berendezés nagyban járuljon hozzá Szekszárd szellemi és gazdasági jólétének emeléséhez. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a főigazgató meghívta az egyesületeket az emeleten elhelyezett modern uj berendezés megtekintésére. Sárospataky József műszaki tanácsos vezetésével még két postafőmérnök magyarázta meg az automata berendezés érdekes mechanizmusát a három csoportba osztott vendégseregnek, amely az első teremben még a régi kapcsoló rendszert és látta (mert az uj berendezést csak este helyezték forgalomba), a második teremben az automata állomáskeresőket, kapcsolókat és bontókat, a harmadik teremben a kapcsolókat számláló és alapelvük szerint a villanyórákhoz hasonló szerkezetű gyufaska- tulányi műszereket, amelyek egyúttal nyilvántartások is. A negyedik I teremben van az in erurbán, a hi- I bakereső stb. bejelentő, ahol egy- j szerre számtalan különböző vonalra i lehet a vidékkel beszélni szándékozó szekszáraiak készülékeit kapcsolni. A kimerítő magyarázatokkal kisért érdekes berendezések megszemlélése után az igen ízléses büffévé átalakított levélkézbesitő terembe kalauzolták a megjelenteket, ahol mint a postaintézet vendégeinek nagyszerű villásreggelit, pazar szendvicseket, sört és cukrászsüteményeket szolgált fel Bordás vendéglős, a Szekszárd-Szálló bérlője. Az ünnepi bemutató után délután 18 órakor megszűnt a kézikapcsolás és üzembe helyezték az automatát. Itt említjük meg, hogy automata központ berendezésével nem lettek fölöslegesek az ott alkalmazva volt hölgyek, mert ők ezután a távírónál és a posta egyéb üzemeiben fognak tovább dolgozni. nagy tapsot aratott Bóka és Schleicher, az elitgárda pedig a szokásos kiváló teljesítményt nyújtotta itt is. A harmadikosok adták elő a dél-» után legnagyobb derültséget keltő számát, amit talán a deszka-váltófutásnak lehetne nevezni. Lényege : A futó három deszkát váltogat lábai alatt, futásról persze szó sem lehet, de az ügyesebbek olyan gyorsan váltogatták a deszkákat és a lábu- hat, hogy Isten csodája, ha össze nem keverték. A korláton a vasjelvényesek is szépen dolgoztak (Sági, Majnay), de újra ki kell emelni a bronz- és ezüstjelvényes tornászok szép és magasszinvonalu gyakorlatait. Különösen nagy tapsot kapott Schopper, Jaszmann (akik újra igyekeztek megszolgálni a „gimnázium legjobb tornásza“ elnevezést) Turányi, Be- rényi, Pekari és Bessenyey. Szabó itt nem indult tavalyi emlékeire való hivatkozással. A VI. osztály mozgásos gimnasztikát mutatott be, ezt a kislétszámu osztályt néhány hetedikessel is felerősítették. A VIII. osztály az eddig meglehetősen mostoha tornaszert, a kötelet használta fel és egymást váltogatták a négyes csoportok az egyszerű mászásban, vándormászásban, azután a Moteszek ülve-füg- geszkedést mutattak be, azután a pároskötélen való mászás és a függeszkedés következett. Műszabadgyakorlatokban Wächter, Schopper, Schleicher, Pekari, Pintér, Berényi, Jaszmann és Szabó munkáját jutalmazta nagy tapssal a közönség, majd a negyedik osztály labdastafétája következett. Az anyagilag és erkölcsileg egyaránt kitünően sikerült ünnepélyt a magyar Hiszekegy elmondása után a tornászok elvonulása fejezte be. A siker Bessenyey testnevelési tanár hozzáértését és rendezését dicséri. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó R'. Vezérigazgató: Schneider Elemér. A dombóvári járás főszolgabírájától. 313/1942. Pályázón hirdetmény. Tolna vármegye dombóvári járásához tartozó M u c s i községben a A szeksárdl gimnázium tornaünnepélye Vasárnap volt a szekszárdi Garay gimnázium évi bemutató tornaünnepélye, melyet óriási közönség nézett végig. A lógyakorlatokban a vas-, bronz- és ezfctjelvényes tornászok szerepeltek. Különösen sikerült Szabó „Api“, Pekari „Asszony“, Berényi, Jaszmann és Turányi gyakorlata, nagy sikert aratott Bóka, Schopper és Wächter is. Ezután következett az egyetlen fehértrikós osztály, az I. vonult be és nagy lelkesedéssel fogott bele a váltófutásba. (A fehér .trikók már hadiszerzemény.) A II. osztály már komolyabb sportnak hódolt, evezősversenyt mutatott be, sajnos, roham- I csónakjaikat elrekvirálták és emiatt I az ugrószekrény aljával folyt le az érdekes verseny, ami hatalmas de- I rültséget váltott ki a közönségből | és aggódó pillantásokat a mamákból, akik a klottnadrágok anyagát féltették a súrlódástól. A gyürügyakorlatok hozták vissza újra a magas színvonalat. Szabácsy, Schopper, Bóka és Pintér után újra az élgárda mutatta be tudását és nagy tetszést aratott. A MOTESz-ok szépen sikerült munkája után külön számként Bessenyey tanár mutatott be gyürügyakorlatokat. Ezután jött minden tornaünnepély fénypontja, a csöszmőkők szokásos „kezicsókolom“-mai kezdődő és bukfenccel végződő szereplése, ami az ugyancsak szokásos nagy derültséget és tapsvihart váltotta ki. A versenyzők névsora: Patonay Évi, Szüle Péter és Ágnes, Róth Margó, Mező Bélus, Szentkirályi Zsuzsi és Gyöngyi, Tóth Tamás és Sanyi, Wagner, Falusi Lali, Ferkelt Lívia, Reichl Erika. Fejen, kézen és sok egyéb helyeken álltak, másztak és gyalogoltak a kicsikék és sikerük megérdemelt volt. Az V. osztály gyorsstafétát mutatott be. Ez, a különösen a repülőváltás megtanítására alkalmas kis verseny először holtversennyel végződött a két csapat között és csak másodszor került döntésre a sor. A nyújtón meglepő jól sikerült Haiszer és Schopper gyakorlata, 19.150/1940 III. 13. M. számú rendelettel engedélyezett SBgédjegyzói állásra pályázatot hirdetek Az állás javadalma a 62.000/1926. B. M. számú rendeletben megállapított és újabb kormányrendeletekkel módosított fizetés és lakáspénz. Felhívom azokat, akik erre az állásra pályázni óhajtanak, hogy képesítésüket, eddigi működésüket, erkölcsi és politikai magatartásukat, továbbá .az 1939. évi IV. tc.-ben megkívánt keresztény származásukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám 1942. évi febrvár hó 12-ig nyújtsák be. A pályázónak a német nyelvet szóban és írásban a törvény követelményeinek megfelelően tudnia kell. A járásom területén ma is köz- szolgálatban álló pályázókat az okmányok bemutátása alól felmentem. A választás napját később tűzöm ki. Dombóvár, 1942 január 21. Kenézy, főszolgabíró. Négy középiskolát végzett szedi- és sépmester-lanoncíl jő kondíció mellett felveszünk, ttolaar-féle nyomdai rt., Szekszárd*
