Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-10-17 / 78. szám
XXIV. tgtofyin. Izekntrd. ISiZ oKtúber 17. (Summt) 78. SZ80L TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal; SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Bgéu évre Előfizetési dij: 12 pengő || Féléére ...... 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden nerdán és ssombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Árai: Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasáb mm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 6 pengő. ^Ilástkeresőknek 60 százalék engedmény. A háború vámszedői Dr őrffy Imre felsőházi tag vármegyénk őszi közgyűlésén szóvá- tette a kistermelők és a fekete piac ártuizsoráját és kérte a törvényhatósági bizottság közbenjárását arra nézve, hogy ezt a következményeiben annyira veszedelmes visszaélést a kormány a legszigorúbb eszközökkel fojtsa el. Az elmúlt héten vitéz Madi Kovács Imre főispán a vármegye törvényhozóinak küldöttségét vezette a közélelmezési miniszterhez és ezeket a mind jobban elhatalmasodó jelenségeket a kormányzat figyelmébe ajánlva, a kemény kéz intézkedéseit kérte. — Lossonczy István közellátásügyi miniszter, mint azt már megírtuk, kijelentette, hogy legközelebb megjelenik az igazságügyminiszter rendeleté, amely szigorú szankciókat tartalmaz az árdrágítók ellen. A közellátásügyi miniszternek ez a nyilatkozata a küldöttséggel kapcsolatban csak vármegyénk közönsége előtt lett ismeretessé, azonban a rádió és a fővárosi lapok az ország egész lakosságával közölték, hogy vitéz Bonczos Miklós igazságügyi, Bárczay János főldmivelés- ügyi és Jurcsek Béla közellátásügyi államtitkárok a Magyar Élet Pártja szentesi tagozatának választmányi ülésén szinte érintették a mostani időknek ezt a rákfenéjét. Különösen Jurcsek Béla foglalkozott a fekete piac legégetőbb kérdéseivel, melyekről többek közt ezeket mondotta : — Ennek a háborúnak nem lesznek vámszedői. Egyrészt saját vallomása alapján és másképpen is tudjuk és tudni fogjuk mindenkiről, hogy ki milyen anyagi körülmények között indult neki a háborúnak. Minden nem tisztességes utón szerzett vagyon, akármilyen formában jelenjék is meg, számon lesz tartva és azok az összegek, amelyeket nem becsületes munkával szereztek^ ennek a háborúnak költségeit fogják fedezni. — Minden hozott intézkedés ellenére legfőbb törekvésünk az, hogy a magyar gazdát szabadságában, gazdasági szabadságában előmozdítsuk. Az a felfogásom, — úgymond — hogy nekünk ebben az országban nem lehetnek ellátási gondjaink. Ha ellátási gondjaink mégis vannak, akkor a hibának vagy a szervezetben, vagy az emberekben kell rejtenie. A hibákat azonban egyszersmindenkorra ki fogjuk küszöbölni. — Akárhogy is állanak a dolgok, be kell vallanunk, hogy háború van, amelyről sokan nem akartak tudni. Azt hitték, hogy a most folyó harc a külföld háborúja. Ez nem igaz, mert ez a mi háborúnk. A háború megnyerése érdekében minden erőfeszítésünkre szükség van. A cél érdekében u nélkülözéseket el kell viselnünk és én semmiféle nélkülözést sem tartok elég súlyosnak idehaza ahhoz viszonyítva, amelyet azok viselnek, akik oda- künn a harctéren az életüket kockáztatják a hazáért. — Az elkövetkező napokban olyan intézkedések fognak napvilágot látni, [ hogy az áron felüli eladás teljes vagyonelkobzással fog járni. Akkor végre azon az utón fogunk haladni, amelyen haladnunk kell. Rendet fogunk csinálni ebben az országban. Örömmel vesszük tudomásul, hogy az Őiffy Imre indítványára vármegyénk törvényhatósági bizottsága által megindított és a főispán által végrehajtott közbenjárásnak máris megvan az eredménye és hamarosan megjelenik a kormányrendelet, amely gátat vet a háborús vámszedők elképzelhetetlenül lelkiismeretlen garázdálkodásának és veszedelmes üzelmeinek. Milyen korhatáron helül lelentkezzenek honvédelmi munkaszolgálatra a nők Kérdésünkre: hogy milyen korhatáron belül jelentkezhetnek önkéntes honvédelmi munkaszolgálatra a magyar nők, a Központi Munka- bizottság elnöknőjétől az alábbi felvilágosítást kaptuk: Köztudomású, hogy az 1939 ben napvilágot látott törvény a 14 éves kortól a 70 éves korig mindkét nemre nézve kötelezővé teszi, hogy a honvédelem érdekében testi és szellemi képességének megfelelő munkát végezzen. Tehát a honvédelmi szolgálat a nők számára is kötelezőismeretes azonban az is, hogy ugyanez a törvény módot ad arra is, hogy a magyar nők honvédelmi szolgálata önkéntes jelentkezés alapján is megszervezhető legyen. Ilyen formában a magyar Női önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet nem azonos például a finn Lottaszervezettel. A magyar nők a törvény elgondolása, illetve rendelkezése szerint csak a belső fronton: iparban, közgazdaságban, kereskedelemben, mezőgazdaságban és mindennemű szellemi foglalkozási ágban nyernek beosztást, illetve elhelyezést. Tehát: az a feladatuk, hogy a fronton küzdő férfiak helyét a magyar élet minden területén hiánytalanul és jól betöltsék, hogy helyettesítsék a férfi munkaerőt. Mint már mondottuk, minden egészséges munkáskézre szükség van. Szakmunkásokra elsősorban, de olyanokra is, akik eddig kizárólag csak a saját háztartásukkal foglalkoztak. Ezeket, ha szükséges, a Női önkéntes Honvédelmi Munka- szervezet szakmunkásokká képezik ki a különböző időtartamú fanfolyamain. A munkaszolgálatra beosztott nőket megfelelő díjazásban részesíti, sőt a kiképzési időre is bizto^ sitanak megfelelő javadalmazást. Közigazgatási bizottság Tolna vármegye Közigazgatási Bizottsága e hó 13-án tartotta vitéz Madi Kovács Imre főispán elnök- lésével október havi ülését, melyen az állami hivatalfőnök tagokon és a szakelőadókon kivül résztvettek : dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, dr Gőzsy Tibor, báró Jeszenszky József, Michéli Mihály, báró Schell József, Schneider Gábor, Tóth Lajos, Tolnay-Knefély Ödön és dr Vértesy László választott bizottsági tagok. Vitéz Madi Kovács Imre főispán* a napirend előtt felmerült és a kukoricarendelettel kapcsolatos kérdésre elmondotta, hogy a szeptember havi vármegyei közgyűlésen kapott megbízása alapján küldöttséget vezetett a közellátási miniszterhez a kukoricarendelet megváltoztatása ügyében. A miniszter a küldöttségnek, amelynek dr Őrffy Imre felsőházi tag, dr Klein Antal, dr Szakáts Pál és dr vitéz Téglássy Béla voltak a tagjai, megígérte, hogy a kérdésben megnyugtató rendeletet ad ki és a pár nappal később tartott dunántúli főispáni értekezleten is kijelentette, hogy az előző rendelet sérelmes intézkedéseinek a megváltoztatására helyi hatáskört ad a főispánoknak. (Erről egyébként már lapunk előző számában is megemlékeztünk.) Báró Jeszenszky József a kukoricarendelet végrehajtására vonatkozó rendelet részletei iránt érdeklődött. Erre a főispán és Halmi Pál várm. m. kir. gazdasági felügyelő adták meg a szükséges felvilágosításokat, újból hangoztatva, hogy a bérhizlaló gazdaságok és kisgazdák tengerijét meghagyják. Báró Schell József a konvencióföldek kukoricatermésének beszolgáltatás alól leendő mentesítését kérte, mire Halmi Pál gazdasági felügyelő közölte, hogy ezeket a mennyiségeket nem fogják a beszolgáltatandó termények közé felvenni. Döry Frigyesnek a kukorica korai morzsolására vonatkozó aggodalmait vitéz Madi Kovács Imre főispán mint gazda, azzal oszlatta el, hogy a kukorica az idei rendkívüli meleg időjárás következtében már most teljesen száraz, majd megnyugtatta a bizottság tagjait, hogy a rendelet végrehajtása során a helyi viszonyok mérlegelése alapján a legnagyobb igazságossággal és körültekintéssel fog közélelmezési kormánybiztosi tisztében eljárni. Báró Fiáth Tibor ?zép szavakban a vármegye gazdatársadalmának legnagyobb köszönetét fejezte ki a főispán eredményes fáradozásaiért, amelyekkel a közellátási minisztert a tengerikérdés ügyében felvilá- gositotta és amelyekkel a rendelet sérelmes pontjainak megváltoztatását keresztül vitte. Az egyes közigazgatási ágazatok főnökeinek jelentése során Tóth Lajos a hadbavonult tanítók helyetteseinek illetményfedezetére kért felvilágosítást. Erre vonatkozóan dr Sulyok Kálmán királyi tanfelügyelő, majd Szongott Edviii alispán tájékoztatták a bizottságot. A válaszokat Tóth Lajos megnyugvással vette tudomásul. A gazdasági felügyelőség havi jelentésével kapcsolatban háró /e- szenszky József a munkaidőrendelet magyarázatát kérte, erre Szongott Edvin alispán adott megnyugtató választ. Egyes szám ára 12 fillér
