Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-09-19 / 70. szám
2 TOLNAMEŰYD DJSlfi masinAi kifaijjiALQ- QA&jji fastmA- nyjünoJz chirk nuitsésxi AhAJnU CLoUril. (X PhüJUps 66 A-U uiJLóug\J&U-Cr ^AJJUMSS'XMypJÍA' (X t&ATnÁsTjtftul és tcrkéJl/itas houig- vissrxxLűutás kxfajjzxcr 4A€jé&ea 'HjJÜk,. PHILIPS RADIO Kapható: Titte Kálmán rádiószakttzletébán Szekszárd, Széchenyi-utca 6. szám. a légitámadás Irta: Jánosi György. Halálos vergődésében elvakult és féktelenné vadított bolsevista csapkodás esztelen és céltalan kapkodás betetőzése volt az a támadó látogatás; amely napjainkban védtelen, ártatlan emberek életét és vagyonát vetette kockára. A bolsevista légitámadás Budapest és a magyar vidék ellen rávall azokra, akik elgondolták és keresztfilvitték. Lényegében semmiféle hadi jelentősége, a küzdelem sorsára semmiféle hatása nem volt s amennyiben ismétlődnék, nincs. Mi történt tulajdonképpen ? A háború veszélyétől elszigetelt ország belekóstolt abba, ami nem háború, ami közelebb áll az utonálláshoz, mint a lovagiasságot feltételező mérkőzéshez, ahol a fegyverek ereje dönti el ä jövendőt. De belekóstolt s ez a bolsevista izelitő elég ahoz, hogy egyfelől végtelen hála gyűljön a magyar szivekben mindazokkal szemben, akik az eféle pokoli veszélyt életük árán távoltartják az országtól, másfelől meggondolásra inti a közvéleményt a háború há- borusabb felfogása tekintetében a légi veszéllyel kapcsolatban is. Isten külön gondviselésének következménye az, hogy Magyarországban igy van minden, ahogy van. Az örök Jóság karjain hordoz minket. A világháború egy esztendeje, pontosan az első év százszor annyi áldozatba került, mint ez a mostani közel másfél év. Ajándékként esik elénk a tengersok történelmi kincs s a szörnyű bolsevista veszély feltartóztatásának hősihalottai inkább agyrém, vagy bujtogatásból fakadó mendemondák, mint a valóság szülöttei. A valóság képtelenül messze esik a költöttektől. S a valóságos csekély veszteség árán menekülünk az állattá süllyedt bolsevista vér- szomj minden borzalmától A sebesültek megcsonkításán keresztül a védtelenek, a menekülő polgári lakosság legépfegyverezéséig, gyermekek legyilkolásáig, tehetetlenek halálba kínzásáig minden elképzelhetetlen bolsevista őrületétől. Hitler i és a német nép világmentő mun- j kája nagyobb, mintsem gondolhat* i nók. De nagyságuk mellé biztosan I emelkedik a magyar nemzet veze- | tősége, a honvédség és mindazok ] neve, akik becsülettel veszik ki ré- | szűkét a döntő jellegű, nemzetmentő j harcból. Mi lett volna velünk, ha ( óránként ismétlődnék az a táma- ! dás, amiből belenéztünk a bolsevista gyávaság titkaiba, amely amerikai nagy hatósugarú gépek páncélja mögül vacogó foggal szitálja szét bombáit s kotródik sietve, nehogy a magyar vadászok, vagy légvédelem megsuhintsa öklével. t A háborút vegyük háborusabban 1 A mai háború egyik legveszélyesebb fegyvere a repülőgép. Azért van mindenki harca mindenki ellen, mert lám, ütközetet viv a békés, a harcvonaltól távol élő polgárság is. A repülőgép számára nincs távolság s a magasból mindenki egyforma kicsiny. — A polgárságnak egyelőre nincs más fegyvere a légitámadásokkal szemben, mint az, hogy tartsa be a légvédelem utasításait. Nagyfokú ostobaság, de egyenesen a nemzet érdekeit sértő rosszakarat kell ahoz, hogy a légiveszélyt jelző szirénaüvöltözés, vagy kongatás hallatára lehetőleg csaknem mindenki kiáll az utcára bámulni. Tessék megérteni: a repülőgép sebessége 350—700 km óránként. Bz azt jelenti, hogy percenként 6—12 kmt, másodpercenként ♦ 100—200. métert repül, ami olyan gyorsaság; hogy a magasban szemmel kísérhető, de alacsonyan nem követhető. Tehát a bámulónak nincs ideje a bámészkodásával felidézett veszély elől kitérni. Ha a gép vezetője meglátja, rácsap mint a villám s áldozatul esik, egyben másokat is magával ránt. Egyetlen lámpa felvillanása az egyébként fák közé rejtett falura vonhatja a gépek figyelmét s egy nyeglén meggyujtott cigaretta halálba vihet ezer, meg ezer ártatlant. — Világos, hogy polgári egyén sem esernyőjével, se sétapálcájával, sem káromkodásával nem hárítja el a légiveszélyt. A veszély elhárítása a magyar honvédség hivatása és kötelessége. A polgári egyén kötelessége és hivatása az, hogy békén húzódjék meg a védelmet jelentő helyen s amennyiben természete megengedi, ne ijedjen meg annyira, hogy pl. azt hiresz- telje, hogy egy ötezer kilós bomba esett egy elhagyott csőszkunyhóra s megölt benne hatvanezer embert. Az efélét a bolsevista hadi jelentésekre kell hagyni. Mi bátran nézzünk szembe az elkövetkező napokkal s ha netán, — igen-igen kétségesen, — megjelennének a magasban ismét és ismét a gépek, akár bolsevista, akár más vezetéssel, fegyelmezetten viselkedjünk. Mert igy fogjuk azokat legyőzni. Ha a bombázók áldozat nélkül fejezték be vitustáncukat, ha I a földeken pukkannak el rakétázás- ! ként bombáik — ez az igazi siker I számunkra. Éhez tartsuk magunkat. | 1942 szeptember 19. Tii/uk Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Időjelzés« Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1942 szeptember 10—16-ig. Hőmérséklet maximum : 28 0 C° szeptember .13-án, minimum: 14 8 C° szeptember 15-én. Csapadék eső 12*1 mm szeptember 16. — Hősi halál. Dr Módos Tivadar kir. törvényszéki titkár, aki a nyár elején férfias fegyelmezettséggel sérülten indult el a hősök mezejére, augusztus hó 11. napján a Don menti harcokban* mint c. karp. őrvezető, 34 éves korában hősi halált halt. Lelkiüdvéért az engesztelő szentmiseáldozatot folyó hó 23 án reggel 8 órakor fogják a szekszárdi belvárosi róm. kát. plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutatni. Gyászolja anyja: özv. Muics Sán- dorné sz. bókái Mattanovich Mári, dr Módos Antal fivére nejével né- vedi Haypdl Boriskával, valamint a nagyszámú rokonsággal — Tolna vármegye közigazgatási bizottsága szeptember havi rendes ülését folyó hó 15-én tartotta vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt, melyen a hivatalos tagokon kivül résztvettek Dőry Frigyes, báró Fiáth Tibor, b&x6 Jeszenszky József, Michéli Mihály, báró Schell József, Schneider Gábor, Tol- nay-Knefély Ödön, Tóth Lajos és dr Vértessy László választott bizottsági tagok. Elnöklő főispán megnyitván az ülést, a bizottság a szakelőadók havi jelentéseit megnyugvással vette tudomásul A bizottság ülése után az egyes albizottságok tartották meg üléseiket. — A tolnai református egyházmegye évi rendes közgyűlése e hó 23-án délelőtt 9 órai kezdettel Szekszárdon, a vármegyeháza nagytermében lesz. Ä közgyűlést megelőzően a különféle bizottságok tartják üléseiket. És pedig 21-én 9 órakor missziói, délután 3 órakor számszéki bizottság, 22-én 9 órakor tanügyi, 11 órakor kérvény bizottság. A közgyűlést előkészítő értekezlet 22* én délután 6 órakor kezdődik. Valamennyi ülés a Kaszinó elnöki szobájában történik. — Kirendelés. A m. kir. föld— mivelésügyi miniszter lászlóf alvi Eordögh Zoltán m. kir. gazdasági főfelügyelőt a tolnavármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség vezetőjét, a tamási m. kir. téli gazdasági iskola hallgatóinak folyó évi október hó 11-én tartandó záróvizsgája és versenykiállitására miniszteri biztosként kirendelte. — Tanítói nyugdíjazás. Eb erhärt János mucsi r. kát. igazgató- tanitó és Knábel Vilmos bonyhádi ág..h. ev. tanító f. évi szeptember l-i hatállyal nyugdijaztatott. — Harctéri értesítés. Bodó József honvéd a harctéren f. hó 12 én kelt'tábori lapjával lapunk utján értesíti szüleit és összes ismerőseit, hogy egészséges és jól érzi magát. — Harctéren küzdő földink tábori posta9záma 254/32. Alsónyék lakossága hős hon- védeinknek a gyűjtési akcióval kapcsolatosan 331 drb különféle ruhadarabot s 210 32 P gyűjtött. ispánunk javaslatára elhatározta, hogy részvétfeliratot intéz a Kor- mányző Ur Őfőméltóságához és a mélyen sújtott özvegyhez. A közgyűlés főispánunk zárószavaival ért véget.
