Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-09-19 / 70. szám

2 TOLNAMEŰYD DJSlfi masinAi kifaijjiALQ- QA&jji fastmA- nyjünoJz chirk nuitsésxi AhAJnU CLoUril. (X PhüJUps 66 A-U uiJLóug­\J&U-Cr ^AJJUMSS'XMypJÍA' (X t&ATnÁsTjtftul és tcrkéJl/itas houig- vissrxxLűutás kxfajjzxcr 4A€jé&ea 'HjJÜk,. PHILIPS RADIO Kapható: Titte Kálmán rádiószakttzletébán Szekszárd, Széchenyi-utca 6. szám. a légitámadás Irta: Jánosi György. Halálos vergődésében elvakult és féktelenné vadított bolsevista csap­kodás esztelen és céltalan kapko­dás betetőzése volt az a támadó látogatás; amely napjainkban véd­telen, ártatlan emberek életét és va­gyonát vetette kockára. A bolsevista légitámadás Budapest és a magyar vidék ellen rávall azokra, akik el­gondolták és keresztfilvitték. Lénye­gében semmiféle hadi jelentősége, a küzdelem sorsára semmiféle ha­tása nem volt s amennyiben ismét­lődnék, nincs. Mi történt tulajdonképpen ? A há­ború veszélyétől elszigetelt ország belekóstolt abba, ami nem háború, ami közelebb áll az utonálláshoz, mint a lovagiasságot feltételező mér­kőzéshez, ahol a fegyverek ereje dönti el ä jövendőt. De belekóstolt s ez a bolsevista izelitő elég ahoz, hogy egyfelől végtelen hála gyűljön a magyar szivekben mindazokkal szemben, akik az eféle pokoli ve­szélyt életük árán távoltartják az országtól, másfelől meggondolásra inti a közvéleményt a háború há- borusabb felfogása tekintetében a légi veszéllyel kapcsolatban is. Isten külön gondviselésének kö­vetkezménye az, hogy Magyarország­ban igy van minden, ahogy van. Az örök Jóság karjain hordoz minket. A világháború egy esztendeje, pon­tosan az első év százszor annyi ál­dozatba került, mint ez a mostani közel másfél év. Ajándékként esik elénk a tengersok történelmi kincs s a szörnyű bolsevista veszély fel­tartóztatásának hősihalottai inkább agyrém, vagy bujtogatásból fakadó mendemondák, mint a valóság szü­löttei. A valóság képtelenül messze esik a költöttektől. S a valóságos csekély veszteség árán menekülünk az állattá süllyedt bolsevista vér- szomj minden borzalmától A sebe­sültek megcsonkításán keresztül a védtelenek, a menekülő polgári la­kosság legépfegyverezéséig, gyer­mekek legyilkolásáig, tehetetlenek halálba kínzásáig minden elképzel­hetetlen bolsevista őrületétől. Hitler i és a német nép világmentő mun- j kája nagyobb, mintsem gondolhat* i nók. De nagyságuk mellé biztosan I emelkedik a magyar nemzet veze- | tősége, a honvédség és mindazok ] neve, akik becsülettel veszik ki ré- | szűkét a döntő jellegű, nemzetmentő j harcból. Mi lett volna velünk, ha ( óránként ismétlődnék az a táma- ! dás, amiből belenéztünk a bolse­vista gyávaság titkaiba, amely ame­rikai nagy hatósugarú gépek pán­célja mögül vacogó foggal szitálja szét bombáit s kotródik sietve, ne­hogy a magyar vadászok, vagy lég­védelem megsuhintsa öklével. t A háborút vegyük háborusabban 1 A mai háború egyik legveszélyesebb fegyvere a repülőgép. Azért van mindenki harca mindenki ellen, mert lám, ütközetet viv a békés, a harcvonaltól távol élő polgárság is. A repülőgép számára nincs távol­ság s a magasból mindenki egy­forma kicsiny. — A polgárságnak egyelőre nincs más fegyvere a légi­támadásokkal szemben, mint az, hogy tartsa be a légvédelem utasí­tásait. Nagyfokú ostobaság, de egye­nesen a nemzet érdekeit sértő rossz­akarat kell ahoz, hogy a légive­szélyt jelző szirénaüvöltözés, vagy kongatás hallatára lehetőleg csak­nem mindenki kiáll az utcára bá­mulni. Tessék megérteni: a repülő­gép sebessége 350—700 km órán­ként. Bz azt jelenti, hogy percen­ként 6—12 kmt, másodpercenként ♦ 100—200. métert repül, ami olyan gyorsaság; hogy a magasban szem­mel kísérhető, de alacsonyan nem követhető. Tehát a bámulónak nincs ideje a bámészkodásával felidézett veszély elől kitérni. Ha a gép ve­zetője meglátja, rácsap mint a vil­lám s áldozatul esik, egyben máso­kat is magával ránt. Egyetlen lámpa felvillanása az egyébként fák közé rejtett falura vonhatja a gépek figyel­mét s egy nyeglén meggyujtott ci­garetta halálba vihet ezer, meg ezer ártatlant. — Világos, hogy polgári egyén sem esernyőjével, se séta­pálcájával, sem káromkodásával nem hárítja el a légiveszélyt. A veszély elhárítása a magyar honvédség hi­vatása és kötelessége. A polgári egyén kötelessége és hivatása az, hogy békén húzódjék meg a vé­delmet jelentő helyen s amennyiben természete megengedi, ne ijedjen meg annyira, hogy pl. azt hiresz- telje, hogy egy ötezer kilós bomba esett egy elhagyott csőszkunyhóra s megölt benne hatvanezer embert. Az efélét a bolsevista hadi jelenté­sekre kell hagyni. Mi bátran nézzünk szembe az el­következő napokkal s ha netán, — igen-igen kétségesen, — meg­jelennének a magasban ismét és ismét a gépek, akár bolsevista, akár más vezetéssel, fegyelmezetten vi­selkedjünk. Mert igy fogjuk azokat legyőzni. Ha a bombázók áldozat nélkül fejezték be vitustáncukat, ha I a földeken pukkannak el rakétázás- ! ként bombáik — ez az igazi siker I számunkra. Éhez tartsuk magunkat. | 1942 szeptember 19. Tii/uk Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Időjelzés« Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1942 szeptem­ber 10—16-ig. Hőmérséklet maximum : 28 0 C° szeptember .13-án, minimum: 14 8 C° szeptember 15-én. Csapadék eső 12*1 mm szeptember 16. — Hősi halál. Dr Módos Tiva­dar kir. törvényszéki titkár, aki a nyár elején férfias fegyelmezettség­gel sérülten indult el a hősök me­zejére, augusztus hó 11. napján a Don menti harcokban* mint c. karp. őrvezető, 34 éves korában hősi ha­lált halt. Lelkiüdvéért az engesztelő szentmiseáldozatot folyó hó 23 án reggel 8 órakor fogják a szekszárdi belvárosi róm. kát. plébániatemplom­ban a Mindenhatónak bemutatni. Gyászolja anyja: özv. Muics Sán- dorné sz. bókái Mattanovich Mári, dr Módos Antal fivére nejével né- vedi Haypdl Boriskával, valamint a nagyszámú rokonsággal — Tolna vármegye közigaz­gatási bizottsága szeptember havi rendes ülését folyó hó 15-én tar­totta vitéz Madi Kovács Imre főis­pán elnöklete alatt, melyen a hiva­talos tagokon kivül résztvettek Dőry Frigyes, báró Fiáth Tibor, b&x6 Je­szenszky József, Michéli Mihály, báró Schell József, Schneider Gábor, Tol- nay-Knefély Ödön, Tóth Lajos és dr Vértessy László választott bizott­sági tagok. Elnöklő főispán meg­nyitván az ülést, a bizottság a szak­előadók havi jelentéseit megnyug­vással vette tudomásul A bizottság ülése után az egyes albizottságok tartották meg üléseiket. — A tolnai református egyház­megye évi rendes közgyűlése e hó 23-án délelőtt 9 órai kezdettel Szek­szárdon, a vármegyeháza nagyter­mében lesz. Ä közgyűlést megelő­zően a különféle bizottságok tartják üléseiket. És pedig 21-én 9 órakor missziói, délután 3 órakor szám­széki bizottság, 22-én 9 órakor tan­ügyi, 11 órakor kérvény bizottság. A közgyűlést előkészítő értekezlet 22* én délután 6 órakor kezdődik. Valamennyi ülés a Kaszinó elnöki szobájában történik. — Kirendelés. A m. kir. föld— mivelésügyi miniszter lászlóf alvi Eordögh Zoltán m. kir. gazda­sági főfelügyelőt a tolnavármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség ve­zetőjét, a tamási m. kir. téli gazda­sági iskola hallgatóinak folyó évi október hó 11-én tartandó záró­vizsgája és versenykiállitására mi­niszteri biztosként kirendelte. — Tanítói nyugdíjazás. Eb er­härt János mucsi r. kát. igazgató- tanitó és Knábel Vilmos bonyhádi ág..h. ev. tanító f. évi szeptember l-i hatállyal nyugdijaztatott. — Harctéri értesítés. Bodó Jó­zsef honvéd a harctéren f. hó 12 én kelt'tábori lapjával lapunk utján ér­tesíti szüleit és összes ismerőseit, hogy egészséges és jól érzi magát. — Harctéren küzdő földink tábori posta9záma 254/32. Alsónyék lakossága hős hon- védeinknek a gyűjtési akcióval kap­csolatosan 331 drb különféle ruha­darabot s 210 32 P gyűjtött. ispánunk javaslatára elhatározta, hogy részvétfeliratot intéz a Kor- mányző Ur Őfőméltóságához és a mélyen sújtott özvegyhez. A közgyűlés főispánunk zárósza­vaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents