Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-01-24 / 6. szám

iXIV. Molwir. szétszórd, 1942 JosuAr 24. (Szombat) 8. SZlffl. TOLNAHEGYEI HETENKÉNT KÉT«7gB MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank'épületében. Telefonszám: 85 Egész évre előfizetési dl); 12 pengő |[ Félévre, ____ 6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 1'50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban el­helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron­f. za sí (■ /.l — tlántlmMoXlrnal/ Fi A o<ré<vnMb WodttőTmiSn v. Előfizetési dilak és hirdetések, valamint a lap szellemi részélllliető I ként 60 fillérbe kerti. - llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, közlemények a szerkesztőséghez küldendők. » Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Három látosatás és a nemzet egysége Közel tiz nap leforgása alatt az európai közélet három előkelő ve­zetője tisztelte meg látogatásával hazánkat. Ribbenfrop német, gróf Ciano olasz külügyminiszter és Keitel német vezértábornagy jött el hoz­zánk és ezek az országunkat világ­szerte a kiváló megbecsültetés fé­nyébe helyező utazások újból azt bizonyítják, hogy a magyar kor­mányzat iránya kétségtelenül a szebb, a jobb magyar jövőt késziti elő és ezt is munkálja. Ezt fejtegette va­sárnap Bárdossy miniszterelnök is Kolozsvárott, ismertetve azt az állás­pontot, amellyel a kormányzat Er­dély felé tekint. Az elszakitottság 22 éve alatt — úgymond a miniszterelnök — Er­dély magyarsága; nem vegetatív, hanem nemzeti életet élt, mégpedig állami berendezkedések nélkül, sőt azok ellenére és ez alatt olyan életformát alakított ki, melynek ér­tékeit most akarjuk bele épiteni a magyar életbe. A nagyobb együtt­érzésre, a szociálisabb szellemre utalt Bárdossy, hogy mindannyian az erdélyi példát kövessük az egyete­mes magyarság jól felfogott érde­kében. Hangsúlyozta azután, hogy nem lehet erdélyi problémákról beszélni, mert ezek a problémák az egész magyarság problémái éppen úgy, mint ahogy a dunán­túli olajkutatás kérdése, vagy a kárpátaljai vizierő megépítése er­délyi probléma is. A magyarság — úgymond Bárdossy - elválasztha­tatlan és egységes, annak meg­bontása soha, senkinek nem sike­rült. ő ugyanis mint volt bukaresti magyar követ tudja, hogy az erdélyi magyar nép miképpen tartotta meg a nemzeti élet színvonalán azokat az eszméket, amelyeket ezer éven át szolgált. Amikor megszűnt a magyar ál­lami szervek működése, nyomban helyükbe léptek a magyar egy­házak, amelyek az elmúlt 22 év alatt önzetlen áldozatkészséggel, nagy-nagy eredményekkel dolgoz­tak. A miniszterelnök fejtegetései végén elmondotta, hogy beszédé­ben elkerülte az „anyaország“ ki­fejezést, mert hisz Erdély is épp­úgy anyaország, mint az ország te­rületének többi része. Hangsúlyozta azután, hogy tisztában van az el­szakított« ág évének megpróbáltatá­sával és a kormányzat mindent el­követ, hogy Erdély megsegítésére siessen. Az Erdélyi Párt intéző bizottsága előtt mondott hatalmas beszédet nemcsak Erdélyben, hanem az egész országban nagy helyesléssel fogad­ták, mert hiszen meggyőzően hir­dette azt a szeretetteljes egységet, amelyben az egész magyarság az ezeréves haza szebb jövőjéért együtt dolgozik. Ennek a munkának az eredménye az a megbecsültetés is, amelyet Ribbentrop, Ciano és Keitel legutóbbi megtisztelő magyarországi látogatása jelent. Madi Kovács Judit tragikus haláláért kétévi fosházra ítélték dr Fedelest A büntetői örvényszék Szemák J Jenő dr törvényszéki elnök elnök- lésével hétfőn kezdte tárgyalni an- i nak a tragikus szerencsétlenségnek j bűnügyét, amelynek Madi Kovács j Judit, Madi Kovács Imre főispán j leánya volt a halálos áldozata. Mint ismeretes, a múlt év szép- | tember 29*én a leány, aki vendég­ségben volt, ásványvíz helyett té- védésből egyikét korty metilalkoholt I ivott s a mérgezés Mvatkestébe., f beállott szivizomelfajulásban októ­ber 1-én meghalt. A halálesettel kapcsolatban az ügyészség gon­datlanságból elkövetett emberölés vétségével vádolta meg Kreybig Rudolfot, a vendéglátó házigazdát, fiát, Kreybig Lajos vegyészmérnö­köt és Fedeles László sebész­szakorvost. A vád szerint Kreybigék a kris­tályvizes üvegen nem tüntették fel, hogy abban metilalkohol van, bár ahhoz mindenki hozzáférhetett. Dr Fedeles pedig, aki látta, hogy menyasszonya ivott a metilalkohol- ból, nem alkalmazott gyomormosást, sőt a leánnyal süteményt etetett és vizet itatott, ami a vádirat szerint a méreg felszívódását még jobban elősegítette. Az orvos a következő napon, amikor a leány már rosz- szabbul volt, ugyancsak nem gon­doskodott ellátásáról, hanem kije­lentette, hogy egyszerű gyomor­rontása van. A törvényszék először Kreybig Rudolfot hallgatta ki, aki kijelen­tette, hogy metilalkoholra motalkó- higitás céljából, volt szüksége, de egy percig sem gondolt arra, hogy ahhoz valaki hozzáférhet. Kreybig Lajos vegyészmérnök, a másod­rendű vádlott, szintén ártatlanságát hangoztatta. Elmondotta, hogy ná­luk volt véndégségben Madi Kovács Judit vőlegényével, Fedeles László doktorral, aki neki rokona, a leány csak feketekávét ivott, majd utána vizet kért. Miután a cseléd már lefeküdt, felesége ment ki a vízért és egy ásványvizes palackkal tért vissza. Ebből egy egy kis talpas pohárba öntött, amiből Madi Kovács Judit és Fedeles ittak. Fedeles amikor megizlelte az állítólagos ásványvizet, intett menyasszonyának, hogy ne igyék, majd hirtelen elő- • kapta zsebkendőjét, szája elé tar- I' tóttá és kiköpte a folyadéko.t. Amikor visszatért, kijelentette, hogy nem ásványvíz volt az. üveg­ben. Ekkor állapították megj hogy tévedésből a metilalkoholos üveg­ből öntötték az italt. Fedeles nyom­ban figyelmeztette menyasszonyát, de az megnyugtatta, hogy csupán egy-két kortyot ivott. Ő unszolta, hogy részesítse a leányt azonnali orvosi segítségben, de a doktor kijelentette, hogy az a '.ueit-nyiségj art.ni a leány i»oíí, ár­talmatlan. Ezután dr Fedeles László egye­temi tanársegéd, harmadrendű vád­lott kihallgatására került sor. Az esetet ugyanúgy adta elő, mint Kreybigék, azzal a különbséggel, hogy szerinte a pohárból legfeljebb tiz köbcentiméternyi hiányzott. Az elnök kérdésére elmondotta, hogy tisztában volt a metilalkohol mérgező hatásával s azokkal a tü­netekkel, amelyek az esetleges mér­gezést mutatják, de az elfogyasz­tott mennyiség szerinte nem volt veszedelmes, az még egészségkáro­sodást sem jelenthetett. Arra a kérdésre, hogy Kreybigék sürgetésére miért nem alkalmazott gyomormosást, vagy miért nem hi­vott belgyógyászt a leányhoz, azt felelte, hogy szükségtelennek tar­totta, különben is Kreybigék laiku­sak voltak. ő maga nem mehetett a beteg- he7, mert műtétje volt előkészítve. Amikor aztán a lesújtó hirt közölték vele, ez annyira megrendítette, hogy saját autóját sem volt képes vezetni, hanem taxival rohant menyasszonya lakására. Ezután az elnök kérdé­sére közölte még, hogy mint ember és mint orvos, legjobb tudása sze­rint mindent megtett, amit lelki­ismerete parancsolt. A beidézett tanuk sorából első­nek Kreybig Lajosnét szólította maga elé az elnök. Az előzménye­ket Ugyanúgy mondta el, mint férje és apósa, majd azt vallotta, hogy miután megállapították, hogy metil­alkohol volt az üvegben, Fedeles nyomban megkérdezte menyasszo­nyától, mennyit ivott, mire a leány közölte, hogy egy-két kortyot. Férje rögtön ajánlotta, hogy gyomor­mosást kellene alkalmazni, de Fe­deles szerint a méreg olyan kis mennyiségű volt, hogy ezt felesle­gesnek -tartotta. Madi Kovács Ferencné ugyanúgy mondta el a történteket, mint Krey- bigné. Ezután Madi Kovács Erzsébet, az elhunyt nővérének kihallgatására került sor. Lényegében az előző tanuk vallomásához hasonlóan mon­dotta el a történteket, majd ki­jelentette, hogy amikor telefonáltak háziorvosuknak, Balogh Gábor dr-nak, akkor már nagyon beteg volt a leány. Balogh Gábor dr orvos kihall­gatása során elmondotta, hogy a beteget igen súlyos állapotban ta­lálta. Menthetetlennek tartotta és kikérdezte nagynénjét és nővérét, hogy ki kezelte a leányt és milyen kezelési módot alkalmaztak. A le­ány hozzátartozói elmondták, hogy Fedeles dr jelenvolt az esetnél, de ő nem tartott semmi kezelést szük­ségesnek. Erre felhívta Fedelest te­lefonon, mire Fedeles azt vála­szolta, hogy teljesen szabadkezet enged, de semmi részletes nyilat­kozatot nem tett a kórelőzmények - tőI és "az ő kfcitléüéről. Amrkcrt a telefontól visszatért a beteghez, már nem volt pulzusa, a szív alig működött s a leány tizenkét óra húsz perckor meghalt. Vitéz Moór Gyula, a következő tanú elmondotta, hogy a leány köz­lése szerint metilalkoholt itattak vele, ő jócskán ivott a méregből, vőlegénye azonban feleslegesnek tartotta a gyomormosást. Amikor a leány haláloságyánál találkozott Fe­deles dr-ral, Fedeles azzal magya­rázta az esetet, hogy a leány túl­ságosan érzékeny természetű volt, hiszen a ruszin parasztok liter- számra isszák a metilalkoholt min­den baj nélkül. Kedden dr Prágai György ügy­védjelöltet és dr Magyarossy Sán­dor tanút hallgatták ki, majd dr Orsós Ferenc egyetemi tanár, tör­vényszéki orvosszakértő terjesztette elő tüzetesen megindokolt orvosi véleményét. Megállapította, hogy a tiszta metilalkohol feltétlenül halá­los méreg. A halál oka: heveny metilalkohol-mérgezés volt, ami sziv- bénulást idézett elő. A fellépett je­lenségek rendkívül jellegzetesek vol­tak s ezekből minden orvosnak meg kellett volna állapítania, hogy metil- alkoholmérgezés történt. Az orvos első teendője a gyomormosás, a bélcsatorna kiürítése lett volna, majd izzasztással, újabb hánytatással kel­lett volna a beteget kezelnie. A metilalkoholt? ak ellenmérge nincs, a vizivás pedig egyáltalán nem köti le ezt a mérget, sőt inkább a fel­szívódást segíti elő. — Kell-e tudnia azt minden or­vosnak, hogy ilyen méreg elfo­gyasztása után ételt vagy italt ma­gához venni veszélyes, mert ez elő- segi i a felszívódást ? — kérdezte az elnök. j — Okvetlenül — felelte Orsós ta- • nár. Ha pedig, egy sebész nem érzi I magát hivatottnak arra, hogy el­egyes szám ara 12 filler

Next

/
Thumbnails
Contents