Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-08-26 / 64. szám

TíUelt'"

Csonka Magyarország nem ország,

»Egész Magyarország — mennyország)

— A főispán és alispán Budapesten. Vitéz Madi Kovács Imre főispán és Szongott Gdvin alispán Budapestre utaztak és résztvesznek a Kormányzóhelyettes Ur Őfőmél- tósága temetésén.

— Egy hétig szünetel az autóbuszforgalom. A magyar királyi államvasutak közúti gépkocsiüzeme értesíti az utazóközönséget, hogy a mind égetőbb gumihiány miatt augusztus 27-én 000 órától szép- tember hó 2-án 24‘00 óráig a szekszárdi főnökség összes vonalain az autóbuszforgalmat szüneteltetni kényszerül. E szerint Dunaföldvár—Szék* szárd, Szekszárd—Tamási—Magyar- keszi vonalakon az autóbuszjáratok a jelzett 7 napon át nem fognak közlekedni.

— M kir. járási közellátási ellenőrök kinevezése. A közellátási miniszter Tolna vármegyében az egyes járásokban a következőket nevezte ki m. kir. kőzelláti ellenőrré: Dombóvári járás: Gáspár István Dombóvár, Andrássy-utca 56. Dunafőldvári járás: Tenzlinger Lajos Paks, Dunaföldvári-ut 11. Központi járás: Haraszti István Szek- szárd, Damjanich-utca 6. Tamási járás: Bitter Ferenc Tamási, Arany ■János-utca 391. Völgységi járás: Fodor Gábor Bonyhád, Árpád utca 2. A simontornyai járás ezideüleg betöltve még nincsen,, erről később történik intézkedés. A járási ellenőrök kinevezésének főcélja, hogy állandóan figyelemmel kisérjék a helyi közellátás alakulását és intézkedést kívánó megfigyeléseikről haladéktalanul jelentést tegyenek a m. kir. Közellátási Felügyelőségnek, 'ellenőrizni a rendeletben megállapított árak betartását, figyelemmel kísérni a rendeletileg nem szabályozott cikkek áralakulását.

Ezüstkalászos gazdanap Tolnán. A tél folyamán Tolnán tartott liárom hónapos téli gazdasági tanfolyam hallgatói folyó hó 23-án rendeztek nagysikerű gyakorlati bemutató határbejárást és udvarszemléket, majd utána értékes gyakorlati megbeszéléseket a volt hallgatók és érdeklődő gazdák nagy részvételével. A gazdanapon Pigniczky Ferenc tanfolyamvezető irányításával Ráner László kamarai intéző és Teichmann Vilmos növény nemesitő Is részt vettek. Elbírálást nyertek a helyszínen a beállított burgonya és tengeri termelési versenyen résztvevők eddigi munkái is. Az ezt követő értekezleten Koncz József elnök beszámolt a Budapesten megtartott arany- és ezüstkalászos gazdák országos mozgalmáról és a megejtett választásokról, majd megbeszélést nyert a minden tolnai gazdát érdeklő közös gazdaügy is. Az egész napot igénybe vevő tanulságos gazdanapot ősszel megfogják ismételni. Itt említjük meg, hogy előző napon burgonya és tengeri 4cisérleti helyi szemléket Bogyiszló községben is rendeztek.

1942 augusztus 26.

TOLNAHEGYEI ÚJSÁG

A bonyhádi plébános ünneplése első apáti miséje alkalmából

Szent István király napján a hivatalos ünnepi szentmisével kapcsolatosan mutatta be Bauer József bonyhádi plébános első apáti miséjét.

Fél tiz órakor az egyházközség képviselőtestülete dr Schreck Ádám községi orvos, világi elnök, dr Per- czel Béla diszelnök vezetésével a róm. kát. iskolából a plébániára vonult át a hivek nagy seregével. Dr Schreck világi elnök mély gondolatokkal telehintett, a szeretet melegével áttüzesitett magas szárnya- lásu ünnepi köszöntőt mondott, amelyben kiemelte az apátur érdemeit és különösen kihangsúlyozta az ünnepelt jóságos aranyszivét, úgyhogy méltán megérdemli a „szegények atyja“ nevet. A megható beszéd közben a világi elnök átnyújtotta az egyházközség ajándékát : a csodaszép arany mellkeresztet, a selymes mozettát, az aranyos infulát, a díszes kesztyűket és aztán a brilliánsoktól ragyogó gyűrűt. Majd átadta azt az alapitó levelet, amellyel az egyházközség a szeretett apáturnak emléket állít. 1000 pengős ez az alapítvány, amelynek kamatait a tanév végén a bonyhádi római katolikus iskola jómagavi- seletü és szorgalmas tanulói között fogják az apátur szándéka szerint

kiosztani.

Az ünnepi szónok szavai alatt az ! apátur apáti díszbe öltözött és igy 1 válaszolt néhány keresetlen szóval az elhangzott beszédre. Megígérte, ] csak hívei lelki üdvén akar fáradozni, mint eddig. Mást nem kér, csak támogatást, bizalmat és szereteted hogy eredményesen mun- kálkodhassék az Egyház és a Haza üdvén.

Ezután az apáturat a templomba kisérték át és megkezdődött fényes papi segédlettel az apáti mise. A templomot zsűfolásig megtöltő hivősereg evangéliumkor dr Hajós György tb. kanonokot hallgatta, aki felolvasta a püspöki kinevező iratot. Majd hozzáfűzte, hogy ez akitüntetés illeti a plébánost, a szeplőtelen életű lelkipásztort, az emberekkel való mézédes érintkezés tündöklő példaképét, de illeti a bonyhádi egyházközséget is, a Völgység gyöngyét, a Haza és a vallás ügyének bátor zászlóvivőjét. Megemlékezett Szent István királyról és kívánta, hogy mindenki nagy keresztény és nagy magyar legyen.

A szentmise alatt az énekkar szerepelt Emele Károly nyug. ezredes, karnagy vezetésével és teljes tudás- > sál énekelte Griszbacher miséjét.

A jutási utászok házat építettek hadbavonult bátai bajtársuk családjának

Bagyom Ödön bátai lakos ezideig minden behívás alkalmával szolgálatot teljesített a bajai utászoknál. Bátán hagyva feleségét és két kis gyermekét, most is ott küzd az orosz harctéren. Kis házikóján kívül más vagyona nincs, de a talajvíz következtében az is nagyon megrongálódott és lakhatatlanná vált. így az itthon maradt család hajléktalanná lett. Felesége ekkor a bajai utászokhoz fordult segítségért.

Az esdő szó eljutott a Baján ekkor gyakorlatozó jutási műszaki századhoz és annak agilis parancsnokához. A századparancsnok kiment Bátára és elszomorodva látta Bagyom Ödönné és családja nyomorúságos helyzetét és teljesen lakhatatlan házát. A látottak hatása alatt kijejelentette, hogy ő ezt a házat felépitteti, de úgy, hogy az az itthon maradt családnak ne kerüljön sokba. Nyomban Báta község elöljáróságához fordult és annak segítségét kérte az építkezéshez. Báta község elöljárósága fát ajánlott fel az építkezéshez. Másnap a százados Szekszárdra utazott és ott Szongott Edvin alispán támogatását is kérte, aki a kért 350 pengőt a vármegyei Közjóléti alapból felajánlotta a ház felépítésére.

Azután visszament Bajára és a I gyakorlatokat már befejező század- , I ból az önként jelentkezők közül |

kiválasztott 27 kőművest és ácsot. Ezek egy része őrmester és a másik része szakaszvezető volt. Az igy kiválasztott embereket Bátára vitte, ahol azok teljesen díjtalanul és önként naponkint hajnaltól késő estig dolgoztak és alig pár nap alatt teljesen újra építették Bagyon Ödön házát. A rossz házikóból szép, tartós és modern lakás lett.

A százados agilitása folytán a fa, tégla, cserép és vályog fuvarozása is díjtalan volt és mert az építkezéshez kapott összeg sem volt elegendő, a hiányzó tekintélyes összeget a század tisztikara és a legénysége adta össze.

A megépített ház átadása Szent István napján szép ünnepség keretében történt. Fél tiz órakora század tisztikara és az építő altisztek misére mentek. Utána megkoszorúzták a hősök szobrát. Ezután következett az építés helyén a ház átadása. A Magyar Hiszekegy el- éneklése után a százados szép beszéd kíséretében átadta a felépített házat a harctéren küzdő bajtárs idehaza levő feleségének. A ház felépítésért vitéz Ónódy Géza községi főjegyző mondott hálás köszönetét, az ünnepség a Szózat el- éneklésével ért végett.

Ez a hazafias és bajtársiasan megértő, ‘segítő tett önmagát dicséri.

— Életmentő kislány. Az elmúlt egyik nap meleg délutánján vígan élvezték kicsik és nagyok egyaránt a tolnai Duna hűsítő vizét, amikor egyszerre hangos „segitség" kiáltozások hangzottak el. A fürdőzők egyik csoportjában egy úszni nem tudó 16 éves kereskedelmista leány hirtelen mélyülő vízbe került, ahol elvesztette lába alól a talajt és elel merült a mély vízben. A segély- kiálltásokat meghallotta a kiválóan úszó Magyar Anni 11 éves polgárista kislány is, aki a csak kiáltozni tudó csoporton keresztül vágtatva gondolkodás nélkül a már eszméletét vesztett nagyobb lány segítségére vízbe vetette magát, azt megragadta és szerencsésen kihúzta. A kimentett nagy leány édesanyja, aki dermedten nézte a vízpartról leánya vergődését, melegen szorította meg az életmentő bátor kislány kezét.

— Halálozás. Dr Hargitay János dombóvári hittanár, a pécsi egyházmegye kiváló képzettségű fiafal papja Budapesten, ahol betegségére gyógyulást keresett, e hó 13-án meghalt. Dr Hargitay az 1910. évben született Dombóvárott és az 1934. évben szentelték pappá.

— öngyilkosság. Varga István 38 éves kányái földmives a lakása padlásán ismeretlen okból felakasztotta magát és meghalt.

— Ellopta bajtársa kerékpárját és megszökött. Székely István foglalkozás nélküli egyént a szekszárdi kir. törvényszék az 1936. évben sorozatos lopások miatt szigorított dologházra ítélte. Székely a dologházból az 1940. évben feltételes szabadságra került. Egy ideig alkalmi munkákból élt, majd behívták katonának. A katonaságnál ellopta, egyik bajtársa kerékpárját és megszökött. Úgy a katonaság, mint a szekszárdi kir. ügyészség elrendelte országos körözését.

Betörő útja a dolosházból o templomba

Fabik János Jenő miskolci lakatossegédet az 1930. évben a szekszárdi törvényszék több lopás miatt 3 évi dologházra utalta. Ebből a büntetéséből az 1933. évben került feltételes szabadságra s útja a dologházból a templomokba vezette. De nem ám imádkozás, hanem a perselyek feltörése céljából. Tettei kiderülvén, újból a szekszárdi törvényszék elé került, amely 9 templomban elkövetett betörés és perselyfeltörés miatt 6 évi szigorított dologházra ítélte. Ebből a büntetésből a folyó év julius havában került feltételes szabadságra, de úgy látszik, hogy ez az idő sem javította meg, mert újból visszatért régi szerelméhez a tolvajláshoz és Mis- I. kolcon, valamint környékén sok be- I törést követett el. Az államrendőrség miskolci kapitánysága Fabik János I Jenőt, aki közel tizenkét esztendőt ’ töltött szigorított dologházban, elfogta és átadta a szekszárdi királyi törvényszéknek, amely újból meg- i indította ellene a büntető eljárást.