Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-08-26 / 64. szám
XXIV. évfolyam. Jietoúrt. 1942 angmzlas 29. (Steril) (4. tZlDL TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG JETENKÉNT KÉTK/RR MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 Igén hn Előfizetési dij: 12 pengd || Félévre 6 pengd Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden acerdán éa astfmbaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait | Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasébmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. | Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. sJílástkeresőknek 60 százalék engedmény. A magyar ciszterci rend nyolcszázéves jubileuma Szent Bernét vasárnapjára irta: dr Te véli János Az Urnák 1142. esztendejében 13 ciszterci szerzetes — egy apát és tizenkét testvér, mint az apostolok Krisztus Urunkkal — elindult az osztrák szentkereszti apátságból Magyarországba és letelepült a mi vármegyénkben, a mai Bátaszék helyén és megvetette alapját nemcsak a cikádori első magyar cisztercita apátságnak, de egyúttal megnyitotta' sorát annak a 31 apátságnak is, amely az idők folyamán magyar földön létesült, magyar kenyérért dolgozott és a magyar nemzet életfájába beleoltva, minden tőle telhető tehetségével igyekezett megteremni a magyar keresztény lelki és anyagi kultúra gyümölcseit. II. Béla királyunkat Vak Béla néven ismeri a történelem; lelki szeme azonban meglátta, minő messzeható befolyása van egy kolostornak, egy szerzetes testületnek a nép anyagi és szellemi műveltségére, a hitélet fölvirágoz- tatására, a béke ápolására az ököljog idejében, a jobbágyok sorsának javítására — hiszen abból az időből ered a középkori német jobbágyok közmondása: Unter dem Krummstab ist gut wohnen, a főpapi görbe bot alatt, vagyis a pásztorbot főldesurasága alatt jó életsor esik — és a kegyeletes alapítók lelki üdvösségének előmozdítására, ezért hívta be a francia eredetű cisztercitákat, kiknek akkori clair- vaux-i apátjuk, Sz. Bernét, az egyháztörténelemnek egyik kimagasló alakja, a XII. század mozgató szelleme, akkor már hírének és hatásának delelőjén állott. Az ő példáját követték a későbbi királyok, nádorok és főurak és az ő jóvoltukból támadtak azok a monostorok és templomok, melyek nemhiába a Ciszterci Rend sajátos építészeti stílusa, az u. n. átmeneti stílus szerint épültek, de megvolt az a szimbolikus jelentésük is, hogy hathatósan működtek közre abban az átmenetben, mely évszázadokra terjedő folyamatban átvezette nemzetünket az ázsiai kalandor-nép állapotából az európai kulturnépnek ama magaslatára, ahová Isten hivta nemzetünket élő védőbástyának kelet és nyugat közé. És a magyar Ciszterci Rend mindenkor igyekezett a nemzet világ- történelmi hivatásába méltóképpen belekapcsolódni. A Rend az Árpádok alatt csakhamar nagy tekintélynek örvendett, a pilisi apáturak a király közvetlen környezetéhez tartoztak, királyaink közül többen ott temetkeztek, jogszolgáltató vagy diplomáciai küldetéseket bízták reájuk, szóval az egyház és állam középkori szoros együttműködésének korszakában a magyar Ciszterci Rend is egyike volt ezeknek a kapcsolatoknak. Utóbb a török hódoltság szomorú napjaiban, a Rend is osztályos társa lett az egész nemzetre nehezedő tragédiának. S ami megmaradt belőle, azt a csonkot is kivágta II. József erőszakos rendeleté. A gyökér azonban magyar gyökér volt, 8 a magyar gyökér csodálatos életereje most is, a Ciszterci Renden is megmutatkozott: az elpusztult apátságok kÖ2ül négy újra életre kelt. Sőt egészen uj életre, uj életformára kelt: az a Rend, mely őseredetének idején megtanította a magyar népet a földművelésre, a két legutóbbi század fordulóján áttért a szellemi ugar megművelésére, s már 1778-ban (Eger), de főkép 1813-tól kezdve átveszi a székes- fehérvári és pécsi, 1879-ben a bajai és 1912-ben a budapest- lágymányosi uj gimnáziumot. Nem a mi hivatásunk elbírálni, mit jelent a magyar értelmiség valláserkölcsi és szellemi nevelésében a magyar tanitórendek százados tevékenysége; de az a körül- , mény, hogy a hivatott tanügyi körök ezt a tevékenységet a legnagyobb kitüntetéssel, a bizalommal honorálják: mutatja, hogy munkájuk becsületes, eredményes férfimunka volt mindenkor. S mi kívánjuk, hogy ugyanannak a bizalomnak alapján az is maradjon mindenkor. „Valamint kilátásunkat nem a hely, melyen állunk, hanem körö- zete, melyet ‘Csak bizonyos távolságból látunk, teszi széppé, úgy sorsunk nem a jelen pillanattól, hanem azoktól függ, melyek azt megelőzték, s amelyeket a jövőben várunk“ — mondja a nagy magyar bölcselő-költő, Eötvös József. A magyar Ciszterci Rend ezidei jubileumi is kilátó-pont, ahonnan tekintve szép a múltnak képe és biztató a jövőnek reménysége. Adja a jó Isten, hogy a jövő méltó le- i gyen a múlthoz, mind a munkát, l mind annak eredményét tekintve! csitul és nemzeti legendakőr fonó- | dik a hős körül, harcosaink ereje I megsokszorozódik, mert mindnyá- | Csütörtökön temeti a nemzet a Kormányzóhelyettest Az egész ország annak a váratlan gyászeseménynek a megrendítő hatása alatt áll, amely első szent királyunk megdicsőülésének reggelén áldozatul követelte vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes fiatal életét. Atyja szelleméhez híven, minden magyarnak példát adóan önként jelentkezett hadi répülőszolgáiatra a megdicső- ült, aki a Hazáért és a kér észt ény- | ségért folyó háborúban a légi harcos katona sorsát választotta. Mikor néhány nappal ezelőtt hatvan egynéhány lövedéktől sérült gépével repült vissza, mindenki szívből kívánta, hogy a hősi bizonyság- tétel után térjen vissza a polgári életbe az, akinek életére oly nagy szüksége lett volna a nemzetnek. Sorsa beteljesült és Isten különös kegyelme látszik abban, hogy a magyar kormányzóhelyettes az Isten és a Haza szolgálatában éppen első szent királyunk megdicsőülésének napján áldozhatta fel életét. Ez a kapcsolódás a példaadó nemzeti hős halálát az eszméért életét adó mártír halálává, megdicsőülésévé magasztositja. A fel sem mérhető roppant veszteség gyászában zokogó nemzet sajgó fájdalma azonban majd elVitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes hősi halála akkor következett be, amikor az ellenség feletti huszonnegyedik vadászrepülése után, kapott szolgálati parancsához képest, repülőszolgálatát ideiglenesen megszakítva, az arcvonalon küzdő csapatok látogatását kezdte volna meg. Utolsó felszállása során érte őt repülőhalála. A keleti hadszíntéren küzdő honvéd hadsereg parancsnokságától a következő távirati jelentés érkezett Magyarország kormányzójához: p A Kormányzóhelyettes Ur Őfő- méltósága augusztus 20-án 5 órakor felszállott azzal a feladattal, hogy egy kőzelfelderitésre rendelt gépet oltalmazzon egy alája rendelt másik vadászgéppel együtt. A kö- zelfelderitőnek az volt a kívánsága, hogy alacsony magasságban közel legyen hozzá a védő vadász. Őfőméltósága harcfeladatát mindig példás lelkiismeretességgel hajtotta végre, melyből nemcsak osztálya, hanem mindnyájan tanulhattunk. Ez alkalommal is kívánság szerint alacsony magasságon tartott. A lassú felderítő géphez vissza- fordultában azonban gépe a kanyarban esni. kezdett. Az esésből a vízszintesbe akarta a gépet húzni, ez azonban csak akkor sikerülhetett volna, ha nagyobb magasságban van. így gépét felvenni már nem tudta, 5 óra 07 perckor lezuhant, motorja ekkor állott meg. Őfőmél- tóságát a hősi halál harcfeladatának hűséges teljesítése közben érte.“ A honvédség gyászparancsa Honvédségünket szörnyű csapás érte. Augusztus 20-án reggel 5 órakor a Kormányzóhelyettes Ur Őfőméltósága, vitéz nagybányai Horthy István mint repülöfőhadnagy, szolgálata teljesítése közben hősi halált halt. Julius hó 1-én vonult ki saját elhatározásából a harctérre, ahol mint repülőrajparancsnok teljesített arcEgyes szám ára 12 fillér jan hisszük, tudjuk, hogy a meg- dicsőült lelke vezeti, erősiti, védi és segíti őket a győzelemre. A Kormányzóhelyettes hősi halálának
