Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-08-22 / 63. szám
HU. évfolyam. Szekszflrd. 1942 angaszlas 22. (Siómnál) (3. ízűm. TOLNAMEÄ ÚJSÁG JD^QENKÉNT rtTRTm MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 Ifélfl évre Előfizetési dij: 12 pengő || Félévre 6 pengő I Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden tserdán él uombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éréit I Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy has&bmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. I Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 5 pengő, Allástkeresöknek 50 százalék engedmény. A kormányzóhelyettes hősi halála az orosz fronton mm '«f fii Minden magyarok legnagyobb ünnepén, az országalapitó Szent István király napján mindenütt nem- zetiszinü zászlóink légióit lengette a szél. Délfelé váratlanul elkomorult az élénk kép, mert a rádió hullámain elhangzott a borzalmas hir, hogy vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes hajnalban elesett a becsület mezején. Fekete zászlók ezrei sorakoztak fel hirtelen, országszerte hirdetve a mélységes gyászt, amely egyszerre rászakadt a kormányzói párra és az egész magyar nemzetre. Mindenki érezte, hogy szörnyű csapást mért ezzel a katasztrófával a végzet reánk, mert. az első arcvonalban hősi halált halt fiatal kormányzóhelyettes a magyár jövő reménysége volt, aki fajtájának és családjának megalkuvást nem ismerő ősi kötelességtudata szerint a saját életét áldozta fel a nemzet jobb és szebb jövőjéért. Ha valaha általános és igaz gyászt fejeztek ki fekete zászlók, úgy ezt elmondhatjuk most, mert a házakon lengő gyászlobogók nemcsak a kormányzói család, hanem az egész magyar nemzet nagy veszteségét is jelentik, hisz milliók gyászolnak a szülőkkel. Kállay Miklós miniszterelnök a nagy csapás alkalmából rádióbeszédet intézett a nemzethez és ebben beszédben rámutat az országalapitó, országépitő Szent István és az országot romjaiból ujjáépitő Nagyurunk Horthy Miklós atyai fájdalmának hasonlóságára. Szent István fájdalmát kell átéreznie Magyar- ország kormányzójának, aki most szintén elveszítette fiát, miként Szent István is elvesztette Szent Imre herceget, trónjának örökösét, élete büszkeségét és a magyar nép reménységét. Ebben a gyászban azonban az első szent király épen maradt Jobbja az ő ünnepén példára int és emlékezetünkbe idézi a vigaszt, hogy ha Szent István elvesztette is a fiát, nemzete nem veszett el, hanem megmaradt. Mikor a kormányzóhelyettes fiatal életét nagy és szent áldozatul a létéért küzdő hazája oltárára tette, biznunk kell a nemzet erejében, amely szent egységben összeforrva népmillióival együtt mint egy ember áll az országot ujjáépitő Nagyúr, a Kormányzó és hitvese mellett, kérve a Mindenhatót, hogy adjon nekik vigasztalást, erősítse meg lelkűket, hogy elviselhessék a rájuk szakadt ezt az újabb gyászos csapást. A fiatal hős pedig, aki önfeláldozó példájával nemzete történelmének aranykönyvébe irta be nevét, arra figyelmeztet bennünket, hogy erős hittel a magasságokba kell emelkednünk, mert csak igy tehetjük örök életre hivatott hazánkat — naggyá, hatalmassá és erőssé. Erősítse meg lelkünket az ő lelkének akadályokat nem ismerő ereje, hogy a nagy csapástól meg nem hajolva, meg nem törve kemény elhatározással, szilárdan dolgozhassunk Magyarország boldog jövőjéért. Vitéz Horthy István életrajza Vitéz nagybányai Horthy István 1904-ben született Pólában. A reáliskolát Bécsben és Badenben kezdte, majd a fiumei haditengerészeti akadémia növendéke lett. Az összeomlás után a budai Toldi Ferenc reáliskolában folytatta tanulmányait és ott érettségizett. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti József Műegyetem hallgatója lett és itt gépészmérnöki oklevelet szerzett. Már műegyetemi hallgató korában kezdett el a repüléssel foglalkozni. Miután mint a haditengerészeti akadémia növendéke katonai kiképzésben már részesült, 1926-ban önként jelentkezett katonai szolgálatra és szolgálatot teljesített a magyar légierőknél. Kitűnő repülő és kitűnő, katona volt. Volt feljebbvalói és baj- társai kivétel nélkül nagyszerű, kemény embernek ismerték, aki mindenkor százszázalékosan megállta helyét. A „mátyásföldi repülőnap**-on, amelyen többek között p goriziai olasz repülőezred pilótái is részt vettek, Horthy István is szerepelt a műsoron, műrepülő mutatványokkal. A közönség tombolva ünnepelte a kiváló magyar pilótát, de leglelkesebben a külföldi repülők üdvözölték. 1929 ben nyerte el a repülő hadnagyi rendfokozatot. Évenként bevonult ezután is a légierőkhöz gyakorlatra. Résztvett a Felvidék megszállásával kapcsolatos műveletekben. 1939 januárjában lett tartalékos repülőfőhadnagy. Közismerten kitűnő repülő volt, aki 100 lóerős kis sportgépével egyedül utazott Bombayba, ahol mint a MÁVAG igazgatója nagyobb üzletet kötött le. Horthy István ezzel a repüléssel világra szóló pilótadicsőséget szerzett a magyar névnek, mert egy magasrangu repülőtiszt az ut előtt akként nyilatkozott, hogy oly veszedelmesnek tartja a vállalkozást, mintha valaki kis csónakkal akarna átkelni az Óceánon. Ez csak egyike volt Horthy István repülőélményeinek. Voltak mások is, amelyek nem kerültek nyilvánosságra. A magyar repülők méltán nagyra értékelték Horthy István nagy tudását, pompás repülőkvalitásait s szerették és tisztelték benne a jó repülőbajtársat és a rátermett vezetőt Műegyetemi tanulmányainak befejezése után hosszabb külföldi utat tett és Amerikában a világhíres Ford gyárban is dolgozott előbb mint gyári munkás, majd később, mint mérnök. Tanulmányújáról visszatérve, 1930 november havában a m. kir. állami vas-, acél- és gépgyárak szolgálatába lépett szerződéses főmérnöki minőségben. 1933-ban műszaki tanácsossá, 1935-ben helyettes igazgatóvá lépett elő, 1937 julius havában igazgatóvá neveztetett ki, 1939. évi október havában pedig a vezérigazgatói teendők ellátásával bízatott meg. 1940. évi junius hó l-vel a magyar királyi államvasutak igazgatóságának elnökévé neveztetett ki. Vitéz Horthy István mint a m. kir. államvasutak igazgatóságának elnöke, aránylag rövid működési ideje alatt számtalanszor tanujelét adta annak, hogy a közlekedés problémáinak egyik legalaposabb ismerője s szolgálatát kiváló hozzáértéssel, nagy körültekintéssel és páratlan lelkiismeretességgel látta el, úgy hogy nagyrészben az ő kiváló munkásságának volt köszönhető, hogy az államvasutak a mai rendkívüli viszonyok mellett a közlekedés terén ráháruló feladatoknak eleget tudtak tenni. Vitéz Horthy István 1940 április 27-én vette feleségül Edelsheim- Gyulay Ilona Mária grófnőt, Edelsheim-Gyulay Lipót gróf földbirtokos leányát. Vitéz Horthy Istvánnak és feleségének 1941 január 17-én fiuk született : ifjú Horthy István. A kormányzóhelyettes repülő alakulatainkkal a nyár elején ment ki az orosz harctérre, ahol vadászaival együtt több győzedelmes légi harcban vett részt és sokszor repült az ellenség fölött. Fiatal felesége, aki állandóan nagy emberbaráti társadalmi tevékenységet fejtett ki, hetek óta szintén a keleti harctéren van és a Vörös Kereszt betegápolő és betegszállító intézményeinél tevékenykedik. ügyes szám ára 12 fillér
