Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-08-19 / 62. szám
2 TOLNAMEűYH OJSlfl 1942 augusztus 19. Csak az a nemzet remélhet boldogabb jövőt, amely áldozni tud! Adjatok téli ruhát a keleti harctéren küzdő magyar katonáknak! reked a levegő és felmelegiti a testet. A prém fölé legmegfelelőbb, ha szél- és esőálló vitorlavászon réteg kerül. Ez nem engedi átfujni a szelet, tehát a test által felmelegedett levegő nem távozhat el, a test nem tud lehűlni. A szőrrel bélelt bő sapka, vagy kucsma minél többet fedjen el a fejből, csak éppen a szem, fül, orr maradjon szabadon. 1914—18-ban sok hósapkát kötöttek, de ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A kötött, vagy horgolt gyapjuanyag szélben nem tartja a meleget, az esőt pedig beszivja. Az akkori tipusu hósapka .csak abban az esetben használható, ha egy külső szél- és vizhatlan réteggel borítjuk. Ne legyen a sapkának redője, gyűrődése, mert a hó megfekszik benne, megolvad, jéggé fagy és nagyobb kárt okozhat, mint amennyi meleget tárolna. A keztyü bő legyen, egy vagy kétujjas, prémmel bélelt, kívül vizhatlan vászonnal fedve. A szűk keztyOben a kéz hamar megfagy. Lábbelinek egyedül alkalmas a bő csizma, vagy bőrből, vagy még jobban nemezből való. A csizma jó néhány számmal nagyobb legyen, ne tudjon feszülni sehol, a csizma és a test között levő részt pedig lazán ki kell tölteni puha ruhaneművel. Az első világháború első telén igen sok katonánk lába fagyott el a szűk bakancs és feszesre csavart lábszárvédő miatt. A német hadsereg megtette a maga intézkedéseit és bár a magyar hadsereg is ellátta magát a szükséges téli anyagokkal, mégis kötelességünk, fiogy már megszervezzük a téli ruha-akciót és a szükséget bőségesen fedezve, teremtsük elő katonáinknak a meleg ruházatot. Mi az, amit a katonaság használni tud? Fehérneműből minden kötöttáru megfelelő, a vászonnemü is jó, de puha és többször mosott legyen. Jó a vastag harisnya és a jégzokni. Fehérneműre jöhet gyapjú, vagy pamut pullover, vagy szvetter, lehetőleg csuklóig érő, vagy csuklónál visszahajtott ujjakkal, magas nyakkal. Jó az érmelegitő is, ha az puha és a kabátnak a nyílását eltörni. Ha azonban a kabát ujja eláll tőle, semmit sem ér, mert mellette léghuzat támad és hüti a testet. Prémáruval a polgári lakosság sokban támogathatja a hadsereget. A puha prémből zubbony alá bekecset csinálhat, a merevebb prémet pedig bundának, vagy bundabélésnek használhatja fel. A puha prémből keztyüt, fülvédőt, sapkabélést lehet készíteni. A kötött gyapju- vagy pamutáruból ugyanilyen ruhadarabok készíthetők. Mennyit adjon a polgári lakosság? Mindent, amire múlhatatlanul nincs szüksége, mert kötelességünk, hogy teljes biztonsággal és 100% on felül el tudjuk látni katonáinkat. Mindenki előtt az lebegjen, hogy a hadsereg helyettem és helyetted vigyáz odakint és hogyha egy emberünk is szükséget szenved, abból reánk, a belső frontra is hátrány származik. Az adakozást kezdjük meg már most, hogy mire szükség van rá, minden ruha készen legyen. A szervezet védekezik a hideg ellen azáltal is, hogy több meleget termel, fokozza az anyagcserét. — Hideg téli időben több kalóriát kell magunkhoz venni, főleg olyan anyagokból, melyeknek nagyobb az égési melege. Télen tehát nagyobb mennyiségben van szükség zsírra és húsra. A zsirtartalmu ételek közül főszerepet játszik a szalonna, a húsételek között pedig a zsírosán elkészített kolbászfélék és a különböző füstölthusok. Az italok közül számításba jön a forró tea, forró feketekávé. A kávé és tea olyan anyegokat tartalmaznak, melyek a bőr felületében a vérkeringést javítják: megakadályozzák a test végeinek a lehűlését és igy a megfagyását. Ha nagy hideg éri a szervezetet, az ember önkénytelenül is kevesebbet mozog, ennek következménye az lesz, el- álmosodik, ilyenkor a bőrerek szűkülnek és még jobban hozzájárul a test lehűléséhez ez az állapot. Ezért célszerű tehát koffeintartalmú folyadékról gondoskodni. Ezeket kötelessége tehát az itthon- maradottaknak előteremteni, hogy azok közül, akik értünk harcolnak, senki sem kerüljön mostoha körülmények közé közömbösségünk miatt. A sokgyermekes anyák kiiűnteiése és jutalmazása Előző számunkban már közöltük, hogy vármegyénk területén a sok- gyermekes anyák kitüntetésére és jutalmazására rendezendő ünnepségeket folyó hó 30-án tartják meg. Az ünnepségeket mindenütt a helyi hivatalok vezetőinek, a lelkészeknek, a tanítóságnak, a társadalmi egyesületek vezetőinek, a Zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat képviselőjének és minden számottevő társadalmi tényező jelenlétében rendezik. A helyi szociális bizottságok hívják meg és készítik elő a családokat az ünnepségre aképpen, hogy a kitüntetendő és — jutalmazandó anyáknak lehetőleg valamennyi gyermeke legyen jelen az ünnepségen. Az ünnepi beszéd tartására mindenütt a község lelkészét kérték fel. A lelkészek beszédükben kiemelik majd a nap jelentőségét és azt a magasztos fontosságot, amit a sok- gyermekes anya a nemzet számára jelent. A kitüntetésnél és megjutal- mazásnál nem csupán a magas gyermeklétszámnak van jelentősége, hanem a gyermekeknek becsületben való felnevelése, munkaszeretetre, erkölcsös, tisztes családi életre és nemzethűségre való nevelése. Ezt azért is szem előtt, kell tartani, mert küzdelmes és gondokkal teli az élete a sokgyermekes anyának, aki nemhogy belefáradna a sok gyermek nevelésébe, hanem még mindig több és nagyobb erőt merít a küzdelemre s a család nagyságával együtt nő szeretetének nagysága is. Az ünnepély keretében szavalatok is szerepelnek az anyáról, a családról és a hazáról. Úgy tudjuk, hogy több községben a tanítóság erre az alkalomra kis alkalmi jeleneteket is betanított az iskolás gyermekekkel, hogy a hazafias és megható esemény még emlékezetesebb legyen. A műsor lepergése után a község jegyzője kiosztja a kitüntetéseket és az esetleges pénzjutalmakat, amelyek nagysága természetesen változik. Úgy értesülünk, hogy a helyi szociális bizottságok lelkesen fáradoznak az ünnepségek minél bensőségesebbé tételén. Az ünnepségeket jó idő esetén szabad téren, ellenMAVAUT mAvaut nyári menetrendje * Érvényes: 1942 évi május hó 4 tői. 6 00 X 7 06 12-30 9 00 1415 1415 — 17-45 V Dunaföldvár—Szekszárd Dunaföldvár községháza ____ Pa ks pályaudvar__________ Sz ekszárd (Szekszárd-Szálló)_ Sz ekszárd—nagy arkeszi i [ Szekszárd (Szekszárd- Szálló)_ Ma gyarkeszi postahivatal____ z C sak hétköznap közlekedik. X 18 15 1105 17 06 9 20 15-10 9-05 5 35 —7 I kező esetben pedig a községek legszebb és legnagyobb termében tartják meg, amelyeket virágokkal és egyébként is feldíszítenek. 'HlieU * S Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Felhőbeszéd Úgy szeretem a felhőket az égen, Velők bolyongom végig a világot, Meglátom, mit a szemem sose látott, S visszajön minden, ami elmúlt régen. Csodákat látok felhőszárnyon szállva, Körülkarol a százszor szent szabadság, Elmarad tőlem szenvedés, kín vakság, És azt hiszem, hogy soh’se voltam árva. S míg átrepülök messze, messze tájon, Kereslek s megtalállak száz alakban, Viharban, lángban, fényben, csillagokban, Hogy a valóság annál jobban fájjon. Mert a jelen csak csillogó ezüst, Selyemszálu virágot rejteget S amíg vágy hidján felé megyek, Itt hágy s eloszlik lassan, -mint a füst. Dr Radvónyné Ruttkay Emma. — Hősi halottak. A f. hó 11-én az orosz harctéren 27 éves korában hősi halált halt a Hazáért dr Villant (Fischer) János Ügyvédjelölt, a m. kir. 12. sz. tábori tüzérezred tartalékos zászlósa, a Délvidéki emlékérem tulajdonosa. A messze idegenben nyugvó fiatal hős, aki a szekszárdi gimnáziumban végezte tanulmányát, fia volt dr Fischer János tolnai ügyvédnek és nejének szüli asteini Görtz Mártának. Lelke üdvéért az engesztelő szentmiseáldozatot e hó 22-én délelőtt mutatják be a Mindenhatónak a tolnai plébániatemplomban. Hradek Nándor szekszárdi fodrász az orosz harctéren 32 éves korában hősi halált halt. A hazájáért fiatal életét áldozott hősben. özv. Hradek Nándorné egyetlen gyermekét gyászolja. Lelke üdvéért e hó 18-án reggel mutatták be az engesztelő szentmise-áldozatot a szekszárdi belvárosi r. k. templomban, ahol ez alkalommal megjelent az ipartestület vezetősége, továbbá a testület borbély szakosztálya teljes számban, — Vitézi várományosok eskütétele. A szekszárdi vitézi székház dísztermében vitéz Tihanyi Szilárd vármegyei vitézi székkapitány 18 vitézi várományostól vette ki a vitézi esküt. A lélekemelő ünnepélyen, melyen megjelent vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán és ott voltak a várományosok szülei is, vitéz Tihanyi székkapitány hazafias beszédet intézett a felesketett várományosokhoz. — Visszatérés a szabadságról. Dr Gaal Dezső királyi ügyészségi elnök vissza érkezett Erdélyben töltött szabadságáról és újból átvette hivatala vezetését.
