Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-08-19 / 62. szám
mv. Motora. Sttkntid, 1942 ongusztus 19. (Izmi) 42. szín. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTK7JCR MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SzerkesztOség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési dij: K|éu évre .... 12 pengő || Félévre ...... 6 pengő Felelős szerkesztő: B LÁZ SÍK FERENC A lap megjelenik minden taerdán ét uombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P, Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő, allástkeresőknek 50 százalék engedmény. Szent István Az első világháború idején, huszonöt évvel ezelőtt irta az orosz fogságban meghalt Gyóni Géza, a tragikus sorsú költő a krasznojarszki fogolytáborban ezeket a strófákat: Dicsőséges Jobb, magyarok vezére, 'szálljon erőd a vezérek kezébe. S mit annyi balkéz oly balogul tartott, Dicsőséges főbb, te fogd meg a kardot. Dicsőséges főbb, ne engedd, ne engedd, hogy pártosság épp most gyengítse meg s melynek hijáu annyi sebünk égett, teremts közöttünk szent, erős egységet. A nemzet ma megint harcban áll és honvédeink dicsőn harcolva, győ- zelmesen nyomulnak előre azon a főidőn, ahonnan eleink ezer esztendővel ezelőtt uj hazát keresni útnak indultak. Őseink elértek a Kárpátok medencéjébe, ahol Géza fejedelem megkezdte a magyar állam intézményes kiépítését, kérész* ténnyé tette népét és kereszténnyé lett fia Szent István király befejezte apja államépitő munkáját. A Szent István királlyal felvett kereszténység megszilárdította az előbb is Isten-: hivő magyarság lelkében az Istenbe vetett hitet és az Istenbe vetett bizalmat, amely minden magyarba ideálként ültette be a Haza fogalmát. Az Istenség és a Haza fogalma vezette be a magyart a népek kulturközösségébe és tette a többi nagy kulturnéppel egyenlővé, önmagában pedig bizakodóvá és törhetetlenné. Ezeréves történel- mfink során Is mindig az Isten és a Haza fogalma vezette diadalról- diadalra a nemzetet és felemelte, ha elesett. A Szent István király által elvetett magból szökkent kalászba az az erő, az az Istenbe és Hazába vetett hit, amely a legnagyobb katasztrófák után, a legádázabb gyűlölködések és pártoskodások idején is visszavezette a nemzetet az újabb emelkedés útjára. Most ismét harcban állunk. A világtörténelem legnagyobb háborúját vívjuk, mert életünk és fennmaradásunk forog kockán. Az isten- telenség és hazátlanság: a bolse- vizmus vadállatok vérszomjával vetette rá magát mindenre, ami kultur- értéket, emberiességet, szabadságot, Istenbe és hazába vetett hittel teli emberi haladást jelent. Mint Oroszországban tette, nálunk is le akarta dönteni az oltárokat, fel akarta per- | zselni a templomokat, ki akarta irtani az Istenbe vetett hitet és megölni a Haza fogalmát. Beszennyezni és lábbal tiporni az erkölcsöt, kioltani a családi élet melegitő tüzét és kiverni a gyermeket a családból a bizonytalan élszakába. Ez ellen a barbarizmus ellen küzd az őshaza területén a nagy nemzetek oldalán a magyar nép is. Szent István király szent örökségét védik a végeláthatatlan orosz rónákon és a Kaukázus hegyei között honvédeink, akik a Szent I Királyra szegezett pillantással, isten- I félelemmel, magyar lelkesedéssel és kötelességtudással haladnak a győzelem felé. Mi pedig, akik itthon maradtunk, nagy, szent erős egységben összeforrva dolgozunk Hazánk és az Istennel teli emberi haladás győzelméért és Szent István halálának évfordulóján mély alázattal kérjük a Mindenhatót, hogy a Dicsőséges Szent Jobb révén védje, óvja meg hazánkat, nemzetünket, hozza meg a dicső győzelmet és ne engedje meg, hogy meglazuljon az az egység, amelyet a Szent Jobb megteremtett. Búza és csizma Kállay Miklós miniszterelnök zala- | egerszegi beszéde egy állandó panaszt és vitát jelentő gazdasági, illetve árkérdésre is kiterjedt: a búza és a csizma árának egymáshoz való viszonyára, Csizmáról beszélünk, pedig már a csizmát országszerte majdnem kiszorította a forgalomból és felváltotta a munkásbakancs. A régi magyar gazdakalkuláció azonban még mindig úgy szól, hogy egy pár csizma ára égyenlő egy mázsa búza árával és ez az igazság. Ha nem igy van, akkor az árak eltolódtak. Ezt a kalkulációt azonban esztendők hosszú sora óta megdöntötte az a gazdasági áreltolódás, amelyet különböző indexszámokkal fejeztünk ki és a fogalommá vált agrárolló nyitott szárával mértünk. Pedig voltaképpen miről is van szó ? Arról, hogy a mezőgazdasági munkásnépesség, az a réteg, amely többnyire természetben kapja bérét, megfizethető áron tudjon rubázkodni, tudjon magának felső ruhát és lábbelit vásárolni. lér gyári áron készül, készül ezenkívül fehérneműnek való anyag és kötött áru is, mind olyan forgalmi értékben, amelyet a mezőgazdasági munkás keresetéből meg tud fizetni. Meg kell még jegyezni azt is, hogy a kormány külön utalvány alapján fog ezekből a ruházati cikkekből minden arra jogosultnak juttatni. Azonban, ha mérlegeljük a miniszterelnök kijelentéseit, nemcsak azt kell megállapítanunk, hogy a kormány megteremti a mezőgazda- sági munkásrétegek számára a termények s a ruházkodási cikkek közötti áregyensulyt, hanem kitűnik az az igen egészséges és a valóságnak megfelelő felfogás is, hogy ma már a gazdának nem szabad és nem lehet buzavalutában kalkulálni. Mert igaz, hogy a mezőgazdaság főterménye továbbra is a bíuza marad, azonban a miniszterelnök nagyon helyesen utalt arra. hogy a gazdának elemi kötelessége a búzán kivül más olyan terményeket is produkálni, amelyeknek értékesítése révén jövedelemtöbblethez jut. Utalt különösen a miniszterelnök a tej és a zsirtermelésre. De hiszen nagyon jól tudja ma minden érdekelt, hogy a kormány milyen nagy súlyt helyez az ipari növények és olajosmagvak termelésére, amelyek a mai viszonyok között majdnem egyenlő rangú fontosságúak a búzával. Ha tehát a miniszterelnök figyelmeztetését a gazdasági élet területén mutatkozó áreltolódások szemszögéből vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a kormány törekvése nemcsupán szociális gondoskodás, a törekvések célja nemcsupán a7, hogy a mezőgazda- sági népesség ruházkodását lehetővé tegye, hanem egyúttal az is, hogy a mai időknek megfelelően köztudattá tegye, mennyire nem helyes most is a régi időknek megfelelően buzavalutával kalkulálni és ott keresni a sérelme*, amikor a búzaár és az ipari cikk ára között nincs meg a régi egyensúly. Mert a kormány rendelkezése értelmében ez az egyensúly a 30 pengős búzát és a középárban számítva 30 pengős munkásbakancsot illetően a valóban* meg is van. Csak más formában, csak a mai időknek megfelelően, de semmiképpen sem úgy, hogy ennek akár az ipar, akár a mezőgazdaság és a mező- gazdasági munkásság kárát látná. örömmel kellett értesülnie a Kállay-kormánynak erről a gazdasági ténykedéséről az ország minden mezőgazdájának és mezőgazdasági munkásának, mert ez azt jelenti, hogy az agrárollónak legkirívóbb kilengései immár csak a múlténak tekinthetők, a jelenben a kormány gondoskodik az áregyensuly megteremtéséről az egész vonalon. A miniszterelnök zalaegerszegi beszédében bejelentette, hogy a kormány ezt a lehetőséget biztosítja. Kiolvasható a miniszterelnöki beszédből az is, hogy a kormány megteremti az egyensúlyt a búza és a csizma ára között, ha nem is betű szerint úgy, mint ahogy azt a gazda régen kalkulálta, hanem mindenesetre méltányosan és igazságosan. A búza ára ma 30 pengő, annak a bőrből készült, bőrtalpú és tartós munkásbakancsnak az ára pedig, amit a kormány a mező- gazdasági munkásrétegeknek juttat, 25—37 pengő között lesz, a gyapjú kabátszövet métere 11 pengő 15 fii- | lér, az öltönyszövet 6 pengő 14 filr I Milyen téli ruhát gyújtsunk a honvédeknek ? Oroszországban hónapokon keresztül 30—40° hideg uralkodik, hófúvásokkal és hatalmas szelekkel váltakozva. Az orosz nép évszázadok folytán kitanulta, hogyan lehet védekezni a télnek kegyetlensége ellen s igy választotta meg ruházatát az időjárásnak megfelelően. A hideg elleni védekezésnek legcélszerűbb módja a bő, laza öltözködés. A test felmelegiti a levegőt maga körül, ez a meleg levegő megreked a ruha redőiben és védő meleg réteget létesit a test körül. Minél több ráncban van a ruha rajtunk, annál melegebb. Fokozza a ruha melegségét az, hogyha a nyílások körül kézfejnél, nyaknál, lábnál beszűkül, tehát nem engedi, hogy a meleg levegő kihúzódjék a ruhából. Milyen legyen tehát az öltözkö^ dés ? Az alsóruha legyen bő, Ilka- esős, puha. anyagból kötve, vagy horgolva, esetleg lazán szőve. A merev, kemény vászon nem melegít. Elszorítva a testen sehol sem legyen, mert akkor a vérkeringést akadályozza. A felsőruha ne szorítson sehol. Felsőkabátnak legmegfelelőbb a bunda, belől prémmel, mert itt is a szőrzet között megEgyes szám ára 12 fillér
