Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-08-12 / 60. szám

1942 augusztus 12.

sabb szövődmény miatt a szekszárdi közkórházba kellett szállítani. — A járványos agygerincagyhártya gyűl- ] ladás Dunaföldvár községben 3 esetben lépett fel, a járványos gyermek- bénulás (Heine* Medin) Belecska községben 3 egyén megbetegedését okozta, a hastífusz mindössze 1, a diphthéria 3, a vérhas pedig 1 eset- ■ ben kerfilt észlelésre.

— Székelykapu Kenderesen címmel közöl vezetőcikket a Magyar -Föld legújabb száma és érdekes képekben számol be a Főméltóságu Kormányzó Ur részére felajánlott székelykapu kenderesi ünnepélyes átadásáról. A magyar falu képes hetilapja, a tarlóhántásról, a dohánytörésről, a permetezőszerek beszerzésénél szükséges óvatosságról és a paradicsombefőzésről közöl értékes szakcikkeket. A gyulakeszi és a szentantalfalvai vásárról képeket, elbeszélést, verset, kisgazdák cikkeit, a keleti hadszíntér tértéké- jpét, piaci és vásári árakat, rendeleteket és még sok más, hasznos és érdekes cikket és képet találunk benne. Kapható az újságárusoknál és azIBUSZ-pavillonokban. Mutatványszámot küld a Magyar Föld kiadóhivatala, Budapest, VII, Erzsébet-körut 7.

— A népmozgalmi adatok a múlt hó végén a következő eredményekkel zárultak: élveszületett 420 újszülött , meghalt 295 egyén és igy a természetes szaporodás a hó végén 125 főt tett ki. Meghalt a hó folyamán 32 csecsemő, s igy a csecsemőhalálozási százalék az elmúlt hóra vonatkozóan 7 61 volt, tehát az országos átlagnál jóval kedvezőbb. 70 évesnél idősebb korban 104 egyén hunyt el, akik közül a legidősebb kort az a nő, illetve férfi érte meg, aki Szekszárdon, illetve Tolnán 92 éves korában halt meg.

— Gondosan kell rakni a szalmakazlakat. A háborús viszonyok szükségessé teszik, hogy készleteinkkel takarékosan gazdálkodjunk. .Nemcsak a gazdának, de az egész országnak is érdeke, hogy a most folyó cséplési munkálatok után a szálmát azonnal kazlakba rakják. A kazlakat gondosan kell befejezni és lekötni, hogy azokban az eső, vagy a szél kárt ne tehessen. Ahol megvan rá a lehetőség, helyesebb a szalmát pajtákba, csűrökbe, vagy szalmatartókba rakni. Tekintettel az egész országban mutatkozó takarmányhiányra, a gazdák a tavaszi ^szalmát ne használják fel almozásra, hanem kizárólag csak takarmányozásra.

— A Zöldkereszt működése. A vármegye területén működő 13 zöldkeresztes egészségvédelmi bőr orvosai és védőnői a következő munkálkodást fejtették ki: Az orvosok összesen 166 tanácsadást tartottak, amelyeken együttesen 1.960 egyén jelent meg. Ezek közül terhes 253* csecsemő 1.021, kisgyermek (1—6 éves) 444, iskoláskorú (7—12 éves) 33 volt, mig gümőkór miatt 32, nemibetegség miatt 40, különféle egyéb betegség miatt 62, végül házasságelőtti vizsgálatra 48 egyén jelentkezett. A szolgálatoknál működő m.kir. egészségügyi védőnők 3.142 családot IáTOLNAMEGYEI ÚJSÁG

lógattak meg, 8 óvódat tisztasági vizsgálatot végeztek és 8 egészség- ügyi előadást tartottak. Szekszárd J város tödőbeteggondozó intézetében I 27 tanácsadáson összesen 518 személy jelent meg, akik közül 214 uj beteg, 227 régi beteg volt, 78 egyén pedig kötelező ellenőrző vizsgálatra jelentkezett Szekszárd nemibeteg- gondozó intézetében 14 tanácsadáson összesen 265 egyén jelent meg, akik közül nemibetegségben 145 egyén szenvedett.

— Vadászkutyaidomitó tanfolyam Keszthelyen. Az Országos Vizsla Club (Budapest, VIII., József- körut 31/b.) által Keszthelyen rendezett 10 napos vadászkutyaidomitó tanfolyam julius 31-én nyert befejezést. A záróvizsgán gróf Széchényi János az OVC társelnöke elnökölt. A tanfolyamot eredménynyel végzett hallgatók művészi kiviteli oklevelet kaptak.

* — Fertőző betegségek. Vármegyénkben a múlt hónapban a gyakorló orvosok összesen 132 fertőző beteget jelentettek be, akik közül kanyaróban 18, bárányhimlő- ben 2, vörhenyben 20, diphteriában 3, hastífuszban 1, hökhurutban 25, nyílt gümőkórban 35, vérhasban 1, gyermekágyi lázban 2, járványos agy-gerincagyhártyagyulladásban 4, járványos gyermekbénulásban 6, váltólázban 9, emberi lépfenében 1, szövődményes influenzában 1 és végül trachomában 4 egyén szenvedett. A fertőző betegségek elterjedésének megakadályozására a hatóságok minden esetben foganatosították a szükséges intézkedéseket.

— A nyári .napközi-otthonos gondozás a vármegye 37 községében és Szekszárd megyei városban julius folyamán megindult, a legtöbb helyen étkeztetéssel kapcsolatban, néhány helyen csupán tejkiosztás mellett, néhány helyen pedig étkeztetés nélkül, csak a kisgyermekek egésznapi gondozása volt biztosítható. Ily módon a vármegye 37 községében és Szekszárd m. városban a mezőgazdasági munkálatokkal elfoglalt szülők gyermekei reggeltől estig gondos felügyelet alatt állanak. A nyári napközi otthonok eredményes működését sok községben hathatósan támogatják a helyi bajtársi szolgálatok keretében munkát vállalt lelkes magyar nők.

— A természetes halálokok között júliusban leggyakrabban a következők szerepeltek: az aggkori végkimerülés 48, az agyvérzés 21, a rák, vagy rákos elfajulás 35, a különféle szivmegbetegedések 64, a tüdő- vagy egyéb gümőkór 29, a tüdő- vagy mellhártya-gyulladás 20, a veleszületett gyengeség 14, a gyo- mor-bélhurut 11, végül az agyhártyagyulladás 4 esetben.

— A mentők munkája. A Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének szekszárdi, duna- földvári és dombóvári kirendeltségi a következő működést fejtették ki az elmúlt hónapban: betegszállításokat végeztek 109 alkalommal, balesethez 25 esetben, szállítás nélkül pedig 11 alkalommal vonultak ki. A rendelkezésükre álló mentőautók együttesen 7431 km utat tettek meg.

— Vizslaverseny. Az Országos Vizsla Club (Budapest, VHL, József- körut 31/b. I. 2.) szeptember 6-án előreláthatólag Gödöllőn vagy Budapest közelében országos vizsla- és spanielversenyt rendez s arra minden érdeklődőt szívesen lát. Érdeklődők a Club titkárságához forduljanak. Részletek „A Vadászkutya“ augusztus 15 i számában lesznek közölve.

— Az óvódák és állandó gyer- mekmenedékházak julius havi működése általában zavartalan volt. Miszla és Simontornya községekben az állami napközi otthonos ovoda építkezési munkálatai befejeződtek, úgyhogy ez a két uj ovoda hamarosan megkezdheti működését, Kő- lesden pedig az uj napköziotthonos állami ovoda építkezési munkálatai annyira előre haladtak, hogy remélhetőleg ez a harmadik uj ovoda is megkezdheti működését egy-két hónapon belüL

Tízévi dologházra ítéltek egy bonyhádi cigányt

A pécsi ítélőtábla Ifjú büntetőtanácsa pénteken foglalkozott Sár- Közi (Sztojka) János 28 éves bonyhádi vályogvető cigány bünperével. Sárközit a szekszárdi törvényszék, mely első fokon foglalkozott az üggyel, szigorított dologházra utalta s ennek legrövidebb időtartamát tiz évben állapította meg, mert a cigány annak ellenére, hogy még harminc éves sincs, már öt és fél évi fegyházbüntetéssel a háta mögött, ez év áprilisában két ismeretlen társával együtt rablást követett el.

Az ismertetett iratok szerint Sárközi, akinek több az álneve, mint amennyi évtized nyomja a vállát, mert hol Kovács Jánosnak, Horvát Lakatos Jánosnak, Sztojka Vésőnek, hol meg Nyári Pistának hivatta magát, 1941. év májusában szabadult ki a fegyházból. Egy évig „pihente“ a fegyházat, aztán ez év tavaszán már újból megjött a vállalkozó kedve. Megtudta valahogyan, hogy Kalányos József kis- dorogi cigány eladott a bonyhádi vásáron két csikót 1500 pengőért. Elhatározta, hogy a pénzt megkaparintja. Április 7-én éjféltájban két

ismeretlen társával együtt, karóval felfegyverkezve, arcukon álarccal, megjelent Kalányosnál, aki — szerencséjére — Kaposvárra mentés magával vitte a pénzt, a kunyhóban C3ak gyermekei maradtak. Sárköziék a felébredt gyermekeket összeverték a karókkal, feldúlták a kunyhót, s mivel csak húsz pengőt találtak, elhatározták, hogy az egyik gyereket, Orsós Istvánt megkinoz- zák, mondja meg, hova rejtette apja a pénzt, összekötözték, a konyhába vonszolták, s agyba főbe verték, úgy, hogy bal karja az ütésektől el is törött. Kalányos két leánygyermekén is olyan súlyos sérüléseket ejtettek, hogy kórházban kellett ápoltatniok magukat. A fiatal „rablóvezér“ és eddig ismeretlenül maradt két társa husz- pengős zsákmányukkal otthagyták a halálrarémült cigánycsaládot, s odébálltak, mig csendőrkézre nem kerültek.

Az ítélőtábla Ifjú* tanácsa, az iratok ismertetése és a perbeszédek elhangzása, után az alsóbiróság j ítéletét teljes egészében helyben hagyta s az jogerőre is emelkedett.

Az Iskolai gyakorlóterületek a többtermelés és minőségi termelés

szolgálatában

Irta: Madary Gyula tanító.

i Folytatás.)

Itt volna alkalom és mód arra, hogy egyes növényeknek talajelő- készitő és munkáló módjai, az alkalmazott művelési módok régi és újabb termelési módok, műtrágyákkal kísérleti bemutatások, stb. gyakorlati szemléltetést adjanak a haladni vágyóknak, még inkább azoknak, akik „az apám is igy csinálta“ elvet vallják még ma is gazdálkodásukban.

A saját tapasztalás és meggyőződés mindennél többet érő! Tapasztalatból és több évi gyakorlatból állítom, hogy a község gazdái közül hamarosan akadnak gazdák, akik próbálgatásképpen elindulnak a látottak és hallottak alapján saját földjeiken. Ezzel megindult a község határában a nemes munka. A magvetés megtörtént, a folytatás a további munkák irányításától és állandó ébrentartásától, a jól alkalmazott kísérletektől, rátermett vezetőtől függ, természetesen, ha a vezetőnek minden szükséges rendelkezésére álL

A felnőttek részére a gazdasági év, vagyis a termelési idő alatt szükségesek az oktató megbeszélések, szemlék alkalma. Erre igen célszerűek — egyben a kalászos gazdák összejöveteleit is munkálja — a vasár- vagy ünnepnap délutáni csoportos kirándulások a gyakorló- területre. Hogy milyen sok tanulság, érdeklődés, hasznos beszélgetés adódik ilyen alkalmakkor, bizonyságot tesznek azok a hivatalos szakemberek, akik községünkben több, mint tíz éve folyamatban lévő kísérleti termelések határbejárásain jelen voltak. Ezek az időnként történő megbeszélő alkalmak a legjobb gazdasági oktató és irányitó, különösen jó gazda népművelő alkalmak. — Igen nagy jelentőségük van a falu népének az irányításában is.

A mezőgazdasági területen az ezüstkalászos gazdák önképzőkört összeségének, vagy egyes, esetleg társult kalászos gazdáknak alkalom és mód adathatik arra, hogy tisztán csak munkájukkal végezhetnek ki-