Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-08-12 / 60. szám
XXIV. Mtlnrn. SzekszArd. 1942 augusztus 12. (Szerda) CO. non. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Felelős szerkesztő i SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 BLÁZSIK FERENC ▲ lap megjelenik minden »érdén él uombeton. Előfizetési dij. I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető ftféu érre .... 12 pengő || Félévre ..............................6 pengő I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hi rdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmin 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hír nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimnm 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Allástkeresöknek 60 százalék engedmény. Intelmek Kállay Miklós miniszterelnök, Ra- docsay László, báró Bdnffy Dániel, Antal István és Lukács Béla miniszterek társaságában vasárnap meglátogatta Zalaegerszeget és ez alkalommal nagy érdeklődést keltő beszédet mondott. Bevezetőben a nyugati határon élő magyarság hivatásáról beszélt, majd rátért az időszerű kérdésekre és hangoztatta, hogy újszerű szempontokat kell figyelembe venni az állami köz- igazgatásban. A belügyminiszter — úgymond — elkészítette a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslatot, amely az ősz folyamán a törvényhozás elé kerül és reformok lépnek életbe a földmivelésügyi és igazságügyi igazgatás terén is. Az árszintkérdésről szólva felemlítette, hogy mint ahogy tavaly, úgy az idén. is alig exportálhatunk gabonát, mert nem lehet az alá a fejadag alá menni, amelyet ma biztosított a kormány a magyar népnek. A gabonaexportálás lehetőségének elmaradása miatt úgy kell megtalálni a kalkulációt, hogy a kisember termeljen mást is, nemcsak gabonát és necsak a legegyszerűbb gazdaságos termelési ággal foglalkozzék. Majd mint birtokos hangoztatta gazdatársai felé a miniszterelnök, hogy nem ez az az idő, amikor azt nézzük, hogy menynyit keresünk, hogy gyarapodjunk, vagy vagyonosodjunk. Ma örüljünk, ha át tudjuk menteni az örökölt, vagy régebben megszerzett vagyonokat. Ma nem a gyarapodás idejét éljük és ma nem az a jó gazda, aki sokat keres, hanem az, aki sokat termel, de szerényebben él, még ha több is a termése, mint máskor. Az ipari árakkal kapcsolatban elhangzott panaszokkal foglalkozva, megállapította Kállay Miklós miniszterelnök, hogy az orvoslás egyik módja a gyártási haszonnak úgyszólván a legkisebbre, vagy semmire való beállítása. Az ipari vállalatoknak is szól az a figyelmeztetése, hogy ma nem a vagyonoso- dás, hanem a több munka idejét éljük. A kereskedelmi haszonkulcsot is a legkissebbre kell leszorítani és ez nemcsak a szabadkereskedelemre vonatkozik, hanem még fokozottabban az egykézre is. A Spannung szabályozásának munkája folyamatban van — úgymond a miniszterelnök, — éppígy a gyári árak átalakulása is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gyáriparnál nagy tényező a nyersanyaghiány és hogy gyáriparunk legtöbb vonatkozásban külföldi áruval foglalkozik, melynek ára tőlünk függetlenül alakul. A búza áráról szólt ezután Kállay Miklós. A gazdák — úgymond — keveslik a 30 pengős búzaárat. Ezt azonban mégse lehet felemelni 40 pengőre, mert a búza árának felemelése ugyanolyan arányú tisztviselőfizetésemelést, ipari munkabéremelést, esetleg mezőgazdasági munkabéremelést is jelentene, nem szólva arról, amit adózásban is előidézne. Nem tudjuk emelni a búza árát azért sem, mert Németországban sem magasabb az ára, mint nálunk. Ezzel szemben a kormány úgy igyekezett Mint azt a honvéd vezérkar főnökének jelentéseiből tudjuk, a magyar honvédség mindegyre számosabb alakulattal vesz részt nagy szövetségeseinkkel együtt a szovjet elleni háborúban. A háború áldozatokkal jár és számitanunk kell arra, hogy sok honvédtestvérünk súlyos sérülésekkel kerül majd a harctérről az itteni kórházakba. A sérülések vérveszteségekkel járnak és el kell készülni arra, hogy a hazáért vérüket ontott katonákat az orvosok vérátömlesztéssel tudják csak megmenteni. Jó előre gondoskodnunk kell arról, hogy ilyen esetekben kellő számú vért adó egyén álljon rendelkezésére a Magyar Vörös Keresztnek, amely az átőmlesztett vért meg is fizeti. A debreceni nyári egyetemen rendezett nemzetiségi tanfolyam megnyitó előadásán Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár ismertette a nemzetiségi politika alapelveit. Kiemelte, hogy a miniszter- elnök bemutatkozó beszédében a legfontosabb kormányzati kérdések egyikének jelölte meg ezt a kérdést, amelyet jellege és fontossága folytán ki óhajt emelni a pártpolitikai diszkussziók köréből. Az 1938 óta bekövetkezett területi gyarapodással jelentős számú nemzetiségi a gazdákon segíteni, hogy felemelte a tej és a hízott sertés árát. Az árrendszert azonban nem tekinti merevnek és ha az életkörülmények a mai árrendszer módosítását kívánják anélkül, hogy közellátásunk ennek következtében károsodást és drágulást szenvedne, meglesz rá a lehetőség. A miniszterelnök ezután a lábbeli és ruházati kérdésről beszélt és elmondotta, hogy Népruházati Akció során mennyi ilyen cikket fog a kormány a nép renddlkezé- sére bocsájtani, mert minden igyekezete arra irányul, hogy a munkaszerető, szorgalmas nép széles rétegeinek segítségére siessen. A miniszterelnök nagy beszédének intelmei nemcsak a Zalaegerszegen összegyültekre, hanem az egész országra nagy hatással vannak. A Vörös Kereszt tehát ezúton is felkéri a hazafias érzésű közönség tagjait, hogy minél előbb és minél többen jelentkezzenek a szekszárdi kórházban, ahol vérmintát vesznek tőlük, hogy vérük megvizsgálása után vércsoportokba beoszthatók legyenek és hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak. Mint a pécsi és kaposvári lapokban olvassuk, ott már ezerszámra jelentkeztek vért adni hajlandó férfiak és nők, akiket már mind nyilvántartásba is vettek. Hisszük, hogy Szekszárd és a szomszédos községek társadalma is hazafias kötelességének fogja tartani vére veszélytelen felajánlását azoknak a vitézeknek a számára, akik a mi védelmünkben vérükkel öntözték az orosz főidet. honfitársunk tért vissza Szent István koronája alá. Visszatért nemzetiségeink egy része a 20 évi különélés folyományaképpen nemzeti öntudatában megerősödve került visz- sza, kisebb hányaduk egy céltudatos magyarellenes propaganda lelki következményeivel. Másik jelentős változás, hogy a világtörténelmi jelentőségű német népi revolució nem maradt hatás nélkül a dunavölgyi németségre. Az. európai ujjárendezés tartósságának egyik követelménye erős, kiegyensúlyozott magyar állam a Duna völgyében. Ez az erős magyar állam — benne egy népileg kiteljesedő, élettől duzzadó magyarsággal — van hivatva a több nép által lakott állam területén a magyarságnak és a vele együtt élő népeknek békés, nyugodt, harmónikus fejlődést biztosítani. — A nemzetiségi probléma megoldása nem uj feladat, de uj a minősége, éppen az említett változások folytán. Nemzetiségi politikánk. alapjai: hogy a nemzetiséghez tartozók, mint a politikai magyar nemzet tagjai, jogilag és tényleg egyenlő jogú polgárai a magyar államnak, ugyanolyan szabadságjogok élvezői, mint a magyarság tagjai. A nemzetiségekhez tartozóknak jognk van iskolákat, iskolai intézményeket, kulturális, gazdasági, szociális célú egyesületeket, társaságokat alakítani és fenntartani. Mindezekben nemcsak, hogy nem szabad őket akadályozni, hanem törekvésükben gyámolitani, segíteni, szeretettel gondozni tartozunk őket. Mint eddig, a nemzetiségekhez tartozóknak különleges joguk van nyelvük használatára, a magán, az egyházi élet-, ben, a gazdasági életben és a technikai lehetőségek szerint a hatóságokkal, hivatalokkal való érintkezésben is. Fontos jogszabály a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelme. A nemzetiségi politikánknak további alapelve, hogy a magyar nemzettest történelmünk folyamán mindig magába foglalta, testvéri sze- retetben egyesítette a Hazának minden fiát nyelvre, származásra, nemzetiségre való tekintet nélkül. A véres, ádáz harcokban, iszonyatos küzdelmekben letűnt századok mindig egyesítették e honnak népeit, mint ahogy a most folyó gigászi küzdelemben is az egymásrautaltságnak, a sorsközösségnek kényszerű, tőlünk független ténye összefogásra, békés testvéri együttélésre int, egymás jogainak respektálását írja elő magyar és nem magyar részére egyaránt. Ezeken az alapelveken kell felépülnie azoknak a gyakorlati teendőknek, amelyeket a változott helyzetben a nemzetiségi probléma megoldása kíván. A gyakorlati teendőknek nagy része a közigazgatás szervére hárul. Elsősorban nekik kell magatartásukkal és közvetlen kőzre- I működésükkel közrehatni olyirány- 1 ban, hogy a többség és kisebbség Adjunk vért a katonáknak A nemzetiségi kérdés Egyes szám ára 12 fillér
