Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-08-08 / 59. szám

T942 augusztus 8.

— Jánosi Márta „Az Édes boldogság* című verseskötete a napok- | ban hagyja el a sajtót. Így az az | előfizetők kezeihez jut még e hó- j napban.

— Tanítói előléptetés. A vallásos közoktatásügyi miniszter Nagy József alsónyék-pőrbölyi áll. helyettes tanítót, — aki jelenleg az orosz fronton teljesit szolgálatot — folyó Ovi julius hó elsejével rendes tanítóvá kineve/te.

— Tanítók nyugdíjazása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter -Eberhard János mucsi rk. ig. tanítót és Karner Tóbiás nagyszékelyi ref. ig. tanítót folyó évi szeptember hó 1. hatállyal nyugalomba helyezte.

— Vármegyénk 40 községének még nincs hősi emlékműve. Bi- ! zonyára meglepi olvasó közönségünket az a sajnálatos tény, hogy a vármegye községei közül közel 40 község a hősi halottak emlékének megörökítése tekintetében fennálló törvényes és hazafias kötelességének máig sem tett eleget, holott az 1914—1918. évi világháborn -óta immár 24 esztendő eltelt, ami elég hosszú idő ahhoz, hogy egy község az emlékmű felállításához I szükséges anyagi eszközöket előteremtse. Csak a községnek állandóan napirenden kell tartani a kérdést s részben társadalmi gyűjtés utján, részben pedig községi hozzájárulással meg lehet a kérdés pénzügyi részét is oldani, amint a községek túlnyomó része azt meg ás oldotta. Bár a belügyminiszter nemrég elrendelte, hogy „az emlékmű felállítását a legsürgősebben meg kell valósítani s az emlékmű felállítása iránt szükséges intézkedéseket késedelem nélkül meg kell valósítani*, a legtöbb község még kilátásba sem helyezte, hogy az emlékművet belátható időn belül felállítja. Mivel az elmaradt községeknek most már becsületbeli kötelességük, hogy a hősöknek megadják azt, ami a nemzet drága halottad méltán megilleti, a községeknek kötelességévé tétetett, hogy az ftgyet vegyék sürgősen tárgyalás alá s a költségek fedezésére részben társadalmi utón, részben pedig az 1943. évi községi költségvetés keretében gondoskodjanak.

— Tanítói kinevezés. A székes-«, fehérvári tankerületi kir. főigazgató — előzetes általános miniszteri felhatalmazás alapján — a most végzett okleveles tanítók közül állomáshely megnevezése nélkül Kernt- ties Ilonka, heténypusztai lakos oki. tanítónőt folyó évi julius hó 1-i hatállyal áll. helyettes tanítónővé nevezte ki, azzal, hogy szeptember hó 1-én kezdi meg szolgálatát a kir. főigazgató által megjelölt helyen.

— Az Ifjú Repülőnek, ifjúságunk kedvelt repülőlapjának most megjelent augusztusi száma a lezajlott nagysikerű országos repülő model- verseny jegyében jelenik meg. Az «Ifjú Repülő* uj számának ára 30 fillér. Mutatványszámot a kiadóhivataltól (Budapest, VII., Király-u. 93.) kérjen.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

— Államsegély a leventeotthon építésére. A m. kir. belügyminiszter a szekszárdi leventeotthon építésére 50.000 pengő államsegélyt engedélyezett. Ez az összeg Szek- szárd városához már meg is érkezett.

— Tanítói lemondás. Dr Ócsag Istvánné Szűcs Etelka alsónánai ág. h. ev. tanítónő megrongált egészségi állapotára való hivatkozással folyó évi augusztus hó 1-vel tanítói állásáról lemondott

— Vármegyei tűzoltó altiszt- képző tanfolyam Szekszárdon. Tolna vármegye törvényhatósága szeptember hó 19-i kezdettel vármegyei tűzoltó altisztképző tanfolyamot rendez Szekszárdon. A tanfolyamot dr Malonyay Elemér vm. aljegyző, vm. tűzrendészed felügyelő vezeti és előadói közt szerepelnek a városi és járási tüzrendészeti felügyelők, valamint a m. kir. tiszti orvosok. A tanfolyamra a felvételi kérvényeket folyó hó 28-ig kell beterjeszteni közvetlenül az alispáni hivatalhoz.

— Jelentkezzenek a most végzett Állásnélküli okleveles tanítók és tanítónők. A vármegyei kir. tanfelügyelő ezúton is felhívja a Tolna vármegye területén lakó és az ezévben végzett állástalan okleveles tanítókat és tanítónőket, hogy alkalmaztatásuk végett személyesen vagy írásban sürgősen jelentkezzenek a kir. tanfelügyelői hivatalban Szekszárdon, mivel a nagyobbszámu katonai bevonulások miatt úgy az állami, mint a nem állami iskoláknál számos uj tanerő alkalmazására lesz szükség szeptembe- elsején.

— A szekszárdi vásártér áthelyezése. A Magyar Nemzeti Bank Nyugdíjintézete a Szekszárd város által rendelkezésére bocsájtott telken bérpalota építkezését megkezdette. Ezért a polgármester akként rendelkezett, hogy az ott tartani szokott állatvásárok helye a laktanya mellett legyen.

— AUatgyógyitó gázkamrák a vármegyében. Megemlékeztünk már róla, hogy a vármegye közönsége a lovak és egyéb állatok röhőssé- gének vagy más bőrbajának a gyógyíttatására Szekszárdon és Tamásiban gázkamrákat létesittetett. Ezeknek a gázkamráknak most volt a felülvizsgálata, melyen az alispán képviseletében résztvett dr. Műhl Andor vármegyei aljegyző, továbbá Emericzy Zoltán műszaki főtanácsos, államépitészeti hivatali főnök, dr Szebényi János m. kir. állategészségügyi tanácsos, törvényhatósági főállatorvos és dr Patonay Iván m. kir. járási állatorvos. A bizottság a létesítményeket rendbenlevőknek találta.

— Készül az iparos nyugdji- törvény. Illetékes helyen most van munkában az önálló iparosok nyugdijára vonatkozó törvény. A tervezet szerint minden 65 évet betöltött | önálló iparos nyugdijat kap, ha leg- | alább 10 évig fizette a nyugdijjáru- | lékot.

— A Magyar Szárnyak augusztusi első száma megjelent. A lap jelentékeny részében a keleti arcvonalon küzdő honvéd légierők harcáról számol be. Képes oldalak, szines és érdekes elbeszélések mutatják be hős repülőink harccselekményeit. Vitéz Szentnémedy Ferenc repülő vezérkari ezredes, Blsits Tibor repülő alezredes, Raczkó Lajos, László István, Pados Pál, Kopasz Nárcisz, Udvary Jenő repülő őrnagy, Umbertó Savoia mérnök a FIAT repülőgépgyár vezérigazgatója, Nagy Ernő, Nagy Béla repülő százados, Monos Ferenc és ifj. An- talfia Jenő írtak cikkeket e számba. A Jdnosy István szerkesztésében megjelenő „Magyar Szárnyak* uj számának ára 50 fillér. Mutatvány- számot kívánatra a kiadóhivatal (VII., Király-u. 93.) küld.

— Sertésorbánc Bátaszéken. Az állategészségügyi bizottság megállapította, hogy Bátaszéken a sertésorbánc nagyobb mértékben elter- . jedt. Ezért a vármegye alispánja a I bátaszéki állatvásárokra a sertés- I felhajtást betiltotta.

Az Iskolai gyakorlóterületek a többtermelés és mloöségl termelés

szolgálatában

Irta; Madary Gyula tanítói

A magyar föld kérdése évek óta foglalkoztatja a közvéleményt, amely egyértelműen megállapítja, hogy a földet szerető és megmunkáló magyaré legyen e haza földje. Ennek a kérdésnek rendezése és megoldása — mint ismeretes — folyamatban van. Előrelátó és bölcs intézkedések történtek, melyekkel a magyar föld népének oktatását és gazdasági tudásának emelését tűzték ki célul, hogy a magyar föld rátermettségben és gazdasági tudás* ban méltó kezekbe kerüljön. E cél szolgálatának érdekében vannak az arany- és ezüstkalászos gazdák seregei hivatva a magyar mező- gazdaság mennyiségi és minőségi termelésének emelését s ezzel a nemzeti jövedelem gyarapítását előbbre vinni és tudatos tervszerűséggel a legmagasabbra fokozni. Nemzeti, honvédelmi és nemzetgazdasági érdekek fűződnek ehhez a jelenben és az elkövetkezendő béke* időkben. E nagyfontosságu nemzeti érdekek szolgálatában áll a gyakorlati életben már megvalósított uj nyolcosztályos népiskola tanterve és annak egész szelleme, s ezzel kapcsolatban a mindenütt kötelező iskolai gyakorlóterületek helyzete és rendeltetése.

Ismeretes, hogy a magyar föld- mivelő nép idegenkedéssel fogadta és fogadja még ma is, a helyes és okszerű, céltudatos gazdálkodásról, a mennyiségi és minőségi termelésről szóló értékes és hasznos előadásokat. Valahogy a magyar föld- míves nép lelkében él az ilyenekkel I való nemtörődömség és bizalmat- |

lanság. Ellenben magam és sokak gyakorlati tapasztalata örvendetesen bizonyítja, hogy igen is, van az egyszerű magyar földmives nép lelkében haladni- és tanulnivágyódás és azt követni, megvalósítani is igyekszik, ha azt gyakorlati utón és módon, valóságban történt szemléltetéssel és meggyőző, állandó megfigyeléssel adják meg néki. Bizonyság erre Tengelic község több mint egy évtizedes s vármegyénk immár tökb községében több éven át folytatott növénytermelési versenyeinek eredménye, melyek a község földmives népének gazdálkodását sok szempontból örvendetesen megváltoztatták.

E tapasztalat tanúsága szerint tehát a gyakorlati lehetőségét kell keresni és megadni a magyar föld- mivelő nép gazdasági tudásbeli fejlesztésének és előbbrevitelének. — Legyen ennek kezdete már a népiskola — ezt a célt tűzte ki az uj nyolcosztályos népiskola tanterve és szelleme — folytatása legyen a felnőtt korban is, vezérszerepet be- töltvén ebben az arany- és ezüstkalászos gazdák öntudatos serege.

Ilyen nevelő, oktató, gyakorlati tapasztalást és tudást nyújtó, egybefogó szerepe lehet a községekben lévő, gyakorlati és kísérleti termelés szolgálatában álló, iskolai gyakorlóterületeknek, ahol gyermekek és felnőttek, szülők és gyermekeik értékes ismeretek és gyakorlati tapasztalás alapján, megfigyelő meggyőződéssel szerezhetik meg és gyarapíthatják ismereteiket és tudásukat.