Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-01-21 / 5. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

___________________________«« január 21.

Iád 6

25 P, Nagyszékely 1 család 25 P, Ujdombóvár 19 család 540 pengő, Koppdnyszántó 3 család 80 pengő, Regöly 4 család 100 pengő, Izmény 1 család 25 P, Kajdacs 1 család 30 P, Sdrszentlőrinc 5 család 150 P, Kisdorog 3 család 85 P, Hőgyész

3 család 90 P, Siöagdrd 1 család 25 P, Varsád 1 család 40 P, Báta

4 család 100 P, Várdomb 3 család 90 P, Dunaszentgyörgy 3 család 80 P, Nagyszokoly 3 család 75 P, Nagy- Ardny/ 8 család 205 P, Gerjen 1 család 25 P, Felsőnyék 1 család 35 P, Miszla 2 család 60 P, Decs 9 család j 245 P, Dunakömlöd 1 család 30 P, '

Zomba 1 család 30 P, Sárpilis 1 család 25 P, Tamási 1 család 25 P, Szárazd 1 család 25 P, Pincehely 1 család 25 P, Magyarkeszi 1 család 25 P, Dombóvár 3 család 80 P, Lengyel 1 család 25 P, Kisvejke 1 család 25 P, Símontornya 9 család 255 P, őcsény 16 család 435 P, Kánya 1 család 30 P, Bikdcs 2 család 65 P.

Ezeknek az összegeknek a fel- használásánál a 15 éven aluli^ kiskorúak szükségletei veendők figyelembe és csakis azok javára fordíthatók.

rulatának tartása legelőn. A cselédsertés részére ólról, legelőről, meg felelő apaállatról és kanászról a munkaadó gondoskodik A munkaadó a cselédsertés részére kanászról csak a fele költség erejéig tartozik gondos j kodni Ha a munkaadó saját ser téseit szimultánoztatja, a cselédség kívánságára azok sertéseinek egyidejű szimultánoztaiásáról is a munkaadó köteles gondoskodni, a két koca és azok egy évi szaporulatára vonatkozóan Ebben az esetben a szérum árának felét és az állatorvosi költségeket a munkaadó viseli, c) Baromfitartás: 6 db tyúkra szaporulatával és egy kakasra vonatkozóan a legelőn, vagy a ház körül

F) Tüzelőjárandóság : vagy 6 ür- méter kemény hasábfa és 2 ürméter ágfa, vagy 200 kéve rőzse, vagy ezek tüzelő értékének megfelelő más al kalmas tüzelő. A kenyérsütéshez a cseléd használhat kukoricaizeket, nap raforgószárat — és ehhez hasonló hulladékanyagot, de szalmát nem.

G) Lakás az 1907. évi XLV. te. rendelkezései szerint.

H) Családi pótlék: A harmadik és i ezt követő élőgyermek után, évenként *

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország!

és gyermekenkint 50 kg. gabona,^ a gyermek 12. életévének betöltéséig.

A munkaadó a cselédjének a fent megállapított legkisebb cselédbérrel azonos értékű, de más bért is fizet hét. Az éves cselédek részére megállapított legkisebb munkabér 1941 április hó 1-én lépett hatályba.

Bentkosztos éves gazdasági cselé dek munkabérének legkisebb mértéke: 1. oszt. havi 100 kg búza és 10 P készpénz; II oszt. havi 100 kg búza. Mindkét osztálynál a gabonajárandóság helyett ugyanabban az ér tékbea más járandóság is kiköthető. A megállapított bár mellett teljes el látásban is részesíteni kell a munka- vállalót. A teljes ellátás áll: élelmezésből, lakásból, fűtés- és világításból, mosás stb , a helyi szokások szerint.

A szabályzat, amely minden köz ségházán megtekinthető, ezenkívül megállapítja az arató és cséplő, a burgonya, a takarmányrépa, cukorrépa mivelő. valamint a rét munkások, a summások, a községi mező- és hegyőrök bérét is és magyarázó jegyzeteket fűz a munkabérszabályzat egyes pontjaihoz.

szavalókórus előadja Babits egyik legismertebb versét, a Danaiddkat. Az előadás kedden délután 6 órakor lesz a kaposvári katolikus egyházközség nagytermében.

— A Közigazgatási Bizottság albizottságai. A vármegyei Köz- igazgatási Bizottság múlt heti rendes ülésén megválasztották az albizottságokat, amelyek eképpen alakultak : Adóügyi albizottság: dr Ber- náth Béla, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, Schneider Gábor rendes tagok, báró Jeszenszky József, Michéli Mihály póttagok. Fegyelmi választmány: 1. Eordögh Zoltán vm. m. kir. gazdasági főfelügyelő, Emeritzy Zoltán műszaki főtanácsos, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor rendes tagok, dr Zólyomi Kálmán p. ü. főtanácsos, pénzügyigazgató, Tóth Lajos ref. lelkész póttagok. Gazdasági albizottság: báró Fiáth Tibor, John Sándor várm. gazdasági egyesületi igazgató, dr vitéz Kohányi-Szabelly Károly közalapítványi főfelügyelő, Mérey Andor közalapitványi főerdő- tanácsos és Szikorszky Jenő hercegi uradalmi főerdész. Népoktatási albizottság: Szongott Edvin alispán, Döry Frigyes, Tóth Lajos. Útügyi albizottság: Szongott Edvin, Döry Frigyes. — Kisajátítási albizottság: Schultheisz Rezső várm. főjegyző, Schneider Gábor. Közegészségügyi albizottság: Szongott Edvin, dr Bér- náth Béla, Schneider Gábor. Telepítési albizottság: dr Vértesy László, Döry Frigyes: Gyámügyi felebbviteli küldöttség: Michéli Mihály, Schneider Gábor rendes tagok, báró Schell József póttag, választottak; Döry Frigyes, dr Vértesy László rendes tagok, báró Fiáth Tibor póttag, a főispán által kinevezettek.

— Egészségügyi védőnők áthelyezése. Az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatósága Piu- kovitsné Drégely Etelka e. ü. védőnőt Szekszárdról Szabadkára, Nagy Irén e.ü. védőnőt pedig Szekszárdról Sásdra helyezte át. Illy Teréz oktató testvért a szekszárdi egészségvédelmi körhöz, Zavagyil Mária oki. védőnőt a nagy dorogi, végül Sebes Józsefné e. ü. védőnőt a mözsi zöldkeresztes egészségvédelmi körhöz osztotta be szolgálattételre.

— Megfagyott ember. Fadd község határában folyó hó 14 én megtalálták Partos György faddi születésű és lakos öregembert. A nagy hideg ölte meg.

Gazdasági munkabérek

A vármegye területén az 1942. évre érvényes gazdasági munkabéreket a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség az alábbiakban állapi tóttá meg

A munkavállalók osztályba sorozása és a munkaidő:

A munkavállalókat a következő osztályokba kell sorozni:

I. o. munkás az a 19. életévét betöltött férfimunkás, aki nehéz munka kifejtésére (kaszálás, zsákolás) is képes,

II. o. munkás teljes munkabírású férfi 16—19 éves korig; nehéz munkára nem képes, de a 19 éves korát betöltött férfi; teljes munkabírású nő 17—55. évesig,

III. o. munkás a 16 évesnél fiatalabb és 60 évesnél idősebb férfi; 17 évesnél fiatalabb és 55 évesnél idősebb nő.

A munkaidő a mezőgazdaságban napkeltétől-napnyugtáig tart, természetszerűleg kivételt képez a részes és szakmánymunka, valamint az állatok gondozásával, etetésével járó munka. A munkaidőn túl teljesített munkában eltöltött munkaidőért túlórabér fizetendő, mely a mindenkori folyó napszám 10°/o a. Az igáskocsis is külön díjazandó a munkaidőn túl teljesített szolgálatáért, de csak akkor, ha az erre eltöltött időt gazdaságosan használja ki. A munkaszüneti napokon teljesített munkáért a folyó napszám 25°/o ával felemelt napszámbér jár.

Napszámbérek és órabérek legkisebb mértéke

téli idényben tavaszi idényben XI. 16—11. 15. II. 16—V. 15

I. o. 2 50 P. 3 — P.

II. o. 1*80 P. 2 20 P.

III. o. 1-20 P. 1-50 P.

nyári idényben őszi idényben V, 16—VIII. 15. VIII. 16—aI. 15.

I. o. 3-50 P. 3 — P.

II. o. 2-60 P. 2 20 P.

III. o. 1 80 P.. 1-50 P.

A napszámbérek élelmezés nélkül értendők. Élelmezés mellett, osztályra való tekintet nélkül, 1*— P-vel kevesebb fizetendő. A teljes munkaidőt betöltő nehéz, vagy szakszerűséget igénylő munkánál (kaszálás, nehéz zsákolás, kézi műtrágyaszórás, permetezés, szénkénegezés, borsaj tolás, halászat, jégvágás, földmunkák, stb.) a munkás korára és nemére való te kintet nélkül a folyó I. osztályú napszám 20°/t-kal felemelve fizetendő.

Kukorica megmlvelésének legkisebb rész- és szakmánybére:

Részes mívelés esetén a csöves termés és a szár egynegyede

Szakmánymívelés esetén kát. hol dánként:

a) élelmezéssel 30 P,

b) élelmezés nélkül 50 P.

A munkaadó a földet jó termőerőben és vetésre megfelelően előkészítve köteles átadni és vetőmagot is tartozik szolgáltatni.

A munkást terheli a vetéssel, mi veléssel (egyeléssel, fattyazással és háromszori kapálással) és behordás- sal (beleértve a csöves kukorica gó- réba rakását és a szár behordását is) járó összes kézi munka.

Ha a munkaadó a kukoricát maga veti el és a kapáláshoz lókapa segítséget ad, úgy a részbér a termés egyötöd része

Csak szedéssel, szárvágással és betakarítással járó munkáért részbérül a termés egy tized része, szakmány bérül pedig kát. holdanként élelmezéssel 20 P, élelmezés nélkül 25 P szolgáltatandó ki a munkavállalónak.

Szőlő szakmánymunkdjának legkisebb bére:

A munkást terhelő kézimunkák: nyitás, metszés, karóigazítás, három szőri kapálás, szükségszerinti kötözés, permetezés, szedés A legkisebb munkabér homokos talajon kát. holdanként 160 P, kötött talajon 200 P.

A szüretelés munkái nem foglaltatnak a munkabérben.

A szakmánybér az egyes munkákra a következőképpen oszlik meg: illetve homokos kötött talajon: nyitás 5—10 P, metszés 30—30 P, karóigazítás 10—12 P, háromszori kapálás 45— 68 P, kötözés 30—30 P, permetezés 30-30 P, fedés 10—20 P.

Egészbéres gazdasági cseléd munkabére:

A) Gabonajárandóság: 16 q, ebből 14 q kenyérgabona.

B) Sójárandóság 24 kg.

C) Készpénzjárandóság 60 P.

D) Föld járandóság 1600 Q öl szántóföld tavaszinak megszántva és 200 Q öl kertiföld megszántva. A kiadott föld trágyázástól 3 éven túl nem lehet. A vetemények csősszel való őr zéséről a munkaadó tartozik gondoskodni.

E) Állattartás : a) egy tehéntartás, a helyi szokásnak megfelelő tartáson és a tehén borjának tartása elválasztásig, nős és családfenntartó nőtlen cseléd részére. Egyéb nőtlen cseléd nek napi 1 litei tej jár. A tehéntar tást a munkaadó megválthatja naponkint kiszolgáltatandó tejjárandósággal. A tejjárandóság napi kettő liter tej, mint alapjárandóság, ezenkívül a harmadik gyermektől gyermekenkint és naponkint fél-fél liter tej jár, a gyermek 12. életévének be töltéséig. A tehéntartást helyettesítő napi 2 liter alaptejjárandóság csak a nős és családfenntartó cselédnek jár, tehát a nem nős és nem családfenntartó cselédeknek csak napi 1 liter tej jár. A cselédtehén részére istálló j ról, alomszalmáról, legelőről, meg felelő apaállatokról és pásztorról a { munkaadó gondoskodik, b) Kettő I anyasertés és azok egy évi szapo- |

Csak én tudom

Szivem sebét én ismerem,

Mi fáj betűi, csak én tudom,

Ha'rám kopog a fájdalom,

Az utamat magam futom.

Nem kendőzöm az arcomat,

A homlokom is nyílt titok,

Hogy másnak legyen szép a ma, Pihenni én sosem tudok.

Így volt ez mindig, — menni csak,

Sűrű vadonban, egyedül,

És bent, a mély, sötét utón Kacagó sátán hegedül.

Futok feléje, mint a vad,

Mert vissza menni nem tudok, —

Én Istenem, mondd meg nekem:

Hová fut"»k, hová jutok?

Az ut végén van-e — tovább?

És van-e az, amit hiszek?

S váltamról a nehéz kereszt Lehull-e majd, amit viszek?

Dr Radványné Ruttkay Emma.

Babits Mihály emlékünnepély a kaposvári] Szabadegyetemen. A magyar, irodalom nagy veszteségére a múlt év augusztusában elhunyt Babits Mihály, Szekszárd világhírű szülötte, akit költőtársai Vörösmartyhoz hasonlítottak, s az olvasóközönség pedig a legnagyobb lelkesedéssel fogadta műveit. Egy- egy verse nem egyszer országos feltűnést keltett. A kaposvári Szabadegyetem vezetősége meg akarja tisztelni Babits emlékét, ami elsőrangú kegyeletes kötelessége. Hisz Babits Mihály katolikus költő. Az Amor Sanctus és Dante fordításával örök hálára kötelezte a magyar irodalmat. De őriznünk kell az emlékét azért is, mert verseiben lerajzolódik a méla, kék Dunántúl, amelynek szülöttje. Az elefántcsonttorony, amelynek magasságában irta sok éven át ötvösművészettel verseit, szemünk láttára, világitó torony lett, ahonnan hallatta a barbár korban — mint Szekfü mondta — az őrök igéket. Még holta után is az övé az irányitó pálca. Biczó Ferenc méltatja Babits életét és munkáit. Előadását versbemutatások teszik változatossá. Magay Mária és Levárdy Erzsébet szavalnak, mig a i