Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-08-05 / 58. szám
Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda“ nw. Woirom. ________________Szeműm, 1942 oognszlns 5. (Szerda) 58 nfln. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG BEJENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 6 pengő I Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden nerdán ét ttombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éreti Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osal&di hir nyilttér sora 1 P, minimum I P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 6 pengő. jJlástkeresőknek 60 százalék engedmény. mutasson a honi hűségre és egyúttal Európa szellemét sugározza. Megállja helyét most a népek nagy csatájában és meg fogja állni helyét a béke küzdelmeiben is. Külföldi barátaink nem találnak nálunk annyi régi szép épületet, mint a nyugati városokban, mert nekünk százszor és százszor kellett mindent újra építenünk. Mi tettük lehetővé Nyugat békésebb, kedvezőbb társadalmi és gazdasági fejlődését. A mi múltúnk itt van a föld alatt, bárhova szánt is az eke, mindenütt csontokat vet ki: árpádkori magyarok, végvári harcosok és a függetlenségért életüket áldozó magyarok csontjait. Ez a földalatti Magyar- ország azonban és ennek a földalatti Magyarországnak hősi erkölcse és tiszta szelleme nemcsak a föld alatt él, hanem lelkűnkben is. A Nagy Magyar Alföldnek és a tiszántúli rónáknak szinmagyar népét joggal nevezhetjük Európa legtöbbet szenvedett népének, mert síkságon élt, nem védték természetes erőművek és kemény falak, hanem teste volt a fal és a gát a történelmi balsors ellen. Ez a nép hű maradt hagyományaihoz, a legnagyobb balsors közepette is és ez a magyarság a gyökér, a mi őstala- jnk, a mi erőnk kútfeje. Ez a magyarság áll helyt a harctereken, ez a magyarság csatlakozott szívvel és lélekkel az igazságosabb és emberségesebb Uj Európa gondolatához. Ennek a magyarságnak erői és erényei fognak majd pótolhatatlan értéket jelenteni az LJj Európa életében. Ez a magyarság mindig állotta szavát, elsőrangú erényének ismerte a hűséget, gondosan vigyázott életének legfőbb kincsére, szabadságára és függetlenségére, de ugyanakkor mindig hajlandó volt a széles emberi együttműködésre. Itt — végzé beszédét a kultusz- miniszter — minden egyesül, a mi magyar és külföldi vendégeink mindent megtalálhatnak és megláthatnak, ami ősi magyar érték és kincs. Az itt folyó munka valójában hid- verés a szomszéd és távolabbi népek és országok felé. Tudjuk és meggyőződésünk, hogy ha megismerik, egyúttal meg is szeretik népünket és országunkat s megértik a magyarságnak évszázadok óta vállalt és betöltött szerepét a Dunamedencében. A kultuszminiszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után Kállay Miklós miniszterelnök tartotta meg előadását, amelyben kifejtette, hogy Európát a magyar nemzet mentette meg, mert nagyon valószínű, hogy az Alpok bástyája nem lett volna Európának olyan erős védelmei vagy legalább is nyugodt fejlődésében századokkal maradt volna visz- s'za, ha nincs előtte a magyarok teste és lelke. Tolna és Baranya talajtani térképezése Előfizetési dij: Bféu évre . , 12 pengő || Félérre rHIW*'IHW11 jjijpq! UHU»1 UUMfcP» 9 _1 Sz lnyel Herse lenőj vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg a debreceni nyári egyetem 16. évfolyamát és ezen a megnyitáson résztvett Kállay Miklós miniszterelnök is, aki mélyen szántó előadást tartott „Magyarország és Európa“ címmel. A magyar és külföldi előkelőségek jelenlétében lezajlott megnyitó ünnepélyen költői szépségű hazafias megnyitó beszédet mondott a kultuszminiszter, mint az ország kulturális életének felelős vezetője aki a külföldi, valamint honi hallgatóságához egyszerre szólva régi, szép ^hagyomány visszacsilla- nását érzi ebben a tényben, mert a magyar szellem igaz fiai minden időben nemcsak honfitársakhoz beszéltek, hanem Európához is, Európa minden jószándéku kulturnemze- téhez. A magyarság kelet-középeurópai szerepe, — úgymond — tehát európai hivatásának teljesítése, mindig két erőn nyugodott: kardjának és szellemének erején. A kardot forgató magyar mindig eredeti vitéz leikéből merítette az erőt és a magyar kard nyomában minden időben ott járt a magasrendü és emberséges magyar gondolat. Nemcsak kardunkkal és vitézi erényeinkkel hódítottunk és rendeztük Európának ezt a viharokkal és válságokkal telített darabját, hanem szellemünk és kultúránk jótékony, magasrendü emberi magatartásra nevelő sugaraival is. Különösen fontos, hogy mindezt éppen ma! állapítsuk meg, midőn szövetségeseinkkel karöltve a világ egyik legnagyobb csatáját vívjuk. Nemcsak honvédeink állanak helyt az orosz mezőkön és vívják ki bajtársaink és barátaink egyre fokozódó elismerését, hanem itt Debrecenben meggyujtjuk a magyar szellem fáklyáját is, hírül adva mindenkinek, hogy amint a magyar kard tevékeny részt vesz az Uj Európáért folyó áldozatos harcban, úgy a magyar szellemis részt vesz majd az Uj Európa felépítésének ugyancsak gigászi művében. A magyar szellemnek fontos misz- sziója volt, van és lesz Kelet felé. A magyar az a kelet-középeurópai nép, mely magáévá tette Nyugat kultúráját és civilizációját, anélkül, hogy a maga eredeti lelkét, vitézségét és sajátságos szellemét feladta volna. Hivatva van tehát arra, hogy misz- sziót töltsön be Kelet felé, példát Szakemberek százainak a bekapcsolásával több mint egy év óta készül a magyar mezőgazdasági kultúra előbbrevitelét szolgáló az a tudományos munka, amelynek célja Magyarország talajtani térképének az elkészítése. Ezt a munkát néhai gróf Teleki Pál rendelkezése folytán a M. Kir. Földtani Intézet irányításával dr Ballenegger Róbert budapesti egyetemi tanár, a nagyszerű agro- geológus és talajkémikus vezeti — jelenleg Tolna és Baranya vármegyékben, ahol leginkább lelkes és áldozatkész középiskolai tanárok a munkatársai, akik vakációjukat áldozzák fel a nagy mű megvalósítása érdekében. Vármegyénk mezőgazdasági jövőjének szempontjából nagyfontossá- guak ezek a felvételek és örömmel kell tudomásul vennünk, hogy a mi területünk talaja a nagy munkának úgyszólván az elején kerül feldolgozásra. A sorrendnek ilyen előnyös megállapításában, mint értesülünk jelentékeny érdeme van dr Örffy Imre kincstári főtanácsosnak, a vármegye felsőházi tagjának, aki ezzel méltán lekötelezte nemcsak Tolna, hanem Baranya vármegye gazdaközönségét is. Olvasóközönségünkat bizonyára érdekelni fogja dr Ballenegger professzornak egy újságíróval folytatott beszélgetése, melyben elmondotta, hogy Tolna és Baranya vármegyék felvételeit szeptemberben már be is fejezik. A professzor a kutatás munkarendjéről és módjáról egyébként alábbiakban nyilatkozott : Kutatásainkban geográfiái adottságokhoz igazodunk, az alakulatok egymásutánját, helyzetét követve. Az alakulatok már nagyjában utalnak a talajféleségekre, más a rétség s más a domb adottsága. Már most olyan térképlapok alapján dolgozunk, amelyeken negyvenhatezer katasztrális hold terület van feltüntetve. Egy-egy ilyen óriási terület talajának megvizsgálása, adatfelvételezése átlagban hat hetet vesz igénybe. Lépésröl-lépésre haladva dolgozunk, a hatalmas területeken talajrétegek {egymásutánját kutatjuk, igy állapítjuk meg a talajrétegek egymásutánját, elrendeződését. Ahol keverednek a talajféleségek, több fúrást kell végeznünk s általában: minél több fúrással dol- dozunk, annál pontosabbak az adatok. Ugyanakkor mintákat veszünk az egyes talajféleségekből. Ezeknek laboratóriumi feldolgozására aztán télen kerítünk sort. Megvizsgáljuk az egyes talajféleségek összetételét, fizikai és kémiai tulajdonságait, szerkezetét s az adatok összevetésével szerkesztődik meg a térkép, ma- gyarázátaival együtt. A térképet egyébként a Földtani intézet adja majd ki. Baranyában és Tolnában az uralkodó geológiai alakulat a lösz. Valamikor a két megyét hatalmas összefüggő erdőségek borították, amelyek alatt sajátos erdei talajszelvény alakult ki. Ezt vörösesbarna, agyagos talaj jelenléte jellemzi az úgynevezett földtalaj alatt. Az erdők letárolása óta ez a talajféleség átalakulóban van, mégpedig mezőségi talajjá, azaz olyan talajféleséggé, amelyet a föld elhumuszodása, valamint mészben való gyarapodása jellemez. A megyében, ahol az erdők letárolása régen történt, az átalakulásoknak úgyszólván minden fajtája feltalálható, a kevésbé értékes erdei szegény földtől, az értékes, mezőségi talajféleségekig. Ez a talajváltozat általában a kapásnövények : lucerna, lóhere stb. termelésére nagyon jó, de a kalászosokat is meghozza. A másik talajféleség, főleg a Duna és Dráva kiöntés területére jellemző. Nagy területekre nyúlnak el ezek a kötött, iszapos, eredetileg erősen agyagos talajok, jó réteket adnak, lecsapolás után kitűnő répaföldek válnak belőlük. Harmadik talajfélesége a megyének a homok. Kisebb terjedelmű, mint a két másik talajalakulat. Itt hgyes szám ara 12 fillér
