Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-08-01 / 57. szám

XXIV. MOftm tzeknM, 1942 imcto 1. (Siómból) 51 szia TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT rfcTKTRR MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé# és IdodóhiTstsl: aaOBffiálHH KÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 30—86 «Hm lm Előfizetési díj: «2 peng« || OWn* * Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap Megjelenik Minden seerdOn és saombaton. Előfizetési dijak ée hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető Hirdetések éreti „ „HMIIP.. _______■ I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szővegoldalon agy haeébmm 10 fi Uétf - A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mórlo gebe mm sora 36 fillér. Minimnm 300 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás nun-hánt 46 fillér, minimum 6 pengő. xJlastkeresőknek 50 százalék engedmény. A miniszterelnök a rend védelmiről A Vitézi rend« a Tűzharcosok és a Nemzetvédelmi keresztesek „Nem­zetvédelmi Egyesülete“ kedden or­szágos vezetői értekezletet tartott Budapesten. Az értekezleten Kdllay Miklós miniszterelnökkel az élen megjelentek a kormány tagjai és az ország minden részéből igen sok előkelő egyén vett részt ezen a meg­mozduláson. Vitéz Igmándy-Hegyessy Géza el­nöki megnyitójában rámutatott arra» hogy a nemzetvédelmi szervezetek azért tömörültek, hogy a nemzeti társadalomnak minél szélesebb ré­tegei vegyenek részt a nemzetvédő munkában, amelyre őket fegyveres múltjuk, szervezettségük és erejük képesíti. Az elnök után K á 11 a y Miklós miniszterelnök mondott — nagyhatású beszédet, melynek min­den szava az ország rendjének a megvédését kötötte a hallgatóság lelkére. Ma, — úgymond a miniszter- elnök — amikor véreink egyrésze megint kint van a harctéren, ami­kor újra dörögnek az ágyuk, ma idehaza is szükség van frontra, a ti frontotokra. Én bízom katonáink­ban, bízom karhatalmunkban, tu­dom, hogy megbízhatók az egyéb karhatalmi közegek is, de az egész nemzet lelkére van szükség ahhoz, hogy fenntarthassuk és megingat- hatatlanná tegyük az igazi magyar rendet. Semmi jelét nem látom an­nak, hogy itthon baj lehetne és felelősségem tudatában gondom is lesz rá, hogy ilyesmi be ne követ­kezhessél De ennek egyik bizto­sítéka éppen az a sok magyar, aki táborotokba tartozik, mert a leg­nagyobb feladat, ami reátok vár, a legnagyobb kötelesség, amit ma tel­jesítenek kell ebben az országban: megőrizni a nemzet leikének rendjét. Amikor katonáink odakinn a ha­lálban vágnak rendet, nekünk az a kötelességünk, hogy itthon őriz­zük meg a rendet az ő részükre, a magunk részére, becsületünk, jö­vőnk, mindnyájunk gyermekei ré­szére. Mert ha ez megvan, ha nem . borul el a nemzet lelke, ha nem inog meg, hanem olyan marad, mint a tietek, ha erre tudtok vigyázni magatoknál és környezetetekben; elvégeztétek a nagy munkát, ami reátok még vár. Mert ha rendben lesz a nemzet lelke, akkor nincs széthúzás, akkor töretlenül erősek leszünk, akkor megvan a közös cél és minden körülmények között, — minden elhatározásnál a nemzet és benne minden becsületes magyar akaratnak érvényesülése, biztosítása. Sajnos, van a magyar társada­lomnak egy rétege, — hála Isten­nek vékony és átlátszó — amely létét a hamis hirek terjesztésére, a hazugságra, a gyanúsításra, destruá- lásra alapozza. Ezeknek nincs he­lyük közöttünk és nincs helyük a mások, a mi, az ország dolgába való beleszólásba sem. Ezekkel szemben alkotunk mi frontot. Számotok jóval több a százezer­nél, de ez mind kevés, egy nemzet kell a feladatok teljesítésére. Nem maradhattok tehát zárt testület, a ti lelketeknek, hiteteknek, akaratotok­nak át kell járnia fiaitokat, akikre a nemzet jövője hárul. Katonáink ma kint a fronton győzelmes har­cokban vesznek részt. A feladat nehéz. Nemcsak azért nehéz, mert kemény a küzdelem és az otthonok­tól sokezer kilométerre kell meg­vívni/ hanem azért is nehéz, mert nem tudom minden egyes ember­nek megmondani, hogy odakünn is Magyarországért, a jobb magyar jövőért, vágyaink, céljaink, igazsá­gaink beteljesüléséért és a maga kis otthonáért harcol. Mi is ti, a veze­tők tudjuk, hogy miért kellett nekik odakint szenvedniök: azért, mert az ország határait kellett védeniök min­den irányban. A jogot ahhoz, hogy ezt a hatért mindenki elismerje, az a katona szerzi meg, aki most elő­nyomul valahol a Don partján. A miniszterelnök azután igy fe­jezte be beszédét: Feladatunk az, hogy baráti kéz- szor it ássál hívjatok mindenkit se­gítségül munkátokhoz. Ez a szer­vezkedés senki ellen sem irányul és nincs különleges feladata, de mindenki ellen feltámad, aki a nem­zet egységét meg akarja bontani. Mindenki szembe találja magát vele, aki különleges, nem egyetemes nem­zeti célokra tör. A mindennapi élet kereteire is gondolok itt. A meg tisztult közéletben lehet csak az egyesek kérdését helyesen és igaz­ságosan elintézni, jogot szerezni nem protekcióval, hanem köteles­séget teljesítő magyar ember jus­cd Szekszárdi Qí'ói dőúmihlídiiu JHjuMkaAJzerüezet A „Női Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet* szekszárdi vezetősége ünnepélyes eskütétele után megkezdte működését. — Az önkéntes jelentkezőket 31-étől minden pénteken és kedden délután 4-—6-ig veszik fel a vármegyeházán. A munkaszervezet hi­vatalos helyisége a főispáni lakosztálynál van. Öresedlk-e, gyengül-e a magyarság? Dr Antal Lajos, a magyar riépe- sedésbiologia kiváló művelője ,,A magyar népesedés kérdései“ címmel érdekfeszitö tanulmányt irt, melyből kiemeljük a következőket: A népesedésbiologia problémái a magyarság legizzóbb történelmi kér? dései. Végigkísérve a magyarság biológiai történetét, a honfoglalás­tól napjainkig, megállapítható, hogy a magyarság nagy népesedési vál­ságait a történelem folyamán hihe­tetlen élniakarással és Szokatlan rö­vid idők alatt küszöbölte ki. A je­lenben újabb népesedésbiologiai krí­zis árnyai bontakoznak ki a nemzet felett. Az egész Európát ellepő szü­letéscsökkenési járvány országunkat sával kell, a megélhetést, a jó meg élhetést pedig minden érdemet ma­gyarnak nem kijárással kell bizto­sítani, mert az minden magyarnak kijár. — Jogunk pedig az, hogy a magyar élet kereteit mi szab­juk meg ebben az országban. A. mindennap problémája, élete, a munka tisztességének, az élet tisz­tességének figyelemmel kisérése, ez is a ti jogotok. Feladatotok, hogy a jövö nemzedék ugyanazt a gon* dolatot és ügyet képviselje, amit ti, feladatotok őrködni arra, hogy a szégyenteljes múlt meg ne ismét­lődjék, hogy eljöjjön a dicsőséget magyar jövő. Feladatotok ez, mert a hitet, a törhetetlen reményt ét akaratot képviselitek ebben az or­szágban. Ennek szolgálatában je­lentkeztem most itt előttetek, ennek a szolgálatában állok a nemzet ren­delkezésére, hogy teljesítsem uta­sítását. A miniszterelnök itt csak kivo­natosan ismertetett hatalmas be­széde országos visszhangot keltett és megnyugtató, hogy a rend vé- , detmében ő maga mutatott utat a | nemzet szolgálatára. sem kerülte el. A magyar születési számok az ötven esztendő előtti 44 ezrelékes értékről szinte feltartóz- hatatlanul zuhantak a 20 ezrelék körüli értékekre. Ez általános euró­pai jelenség mögött élettani, kórtani, szociális, gazdasági és kulturális­erkölcsi okok szövevénye húzódik meg. Magyarországon ezeken felül a Trianonnal ránkszakadt lelki vál­ság, a nemzeti pesszimizmus hatása is érvényesült. A magyar házasságok termékeny­sége csökkenti Sajnálatos, hogy e termékenység csökkenésben a vezető középosztályi rétegeink mily nagy súllyal veszik ki részüket. A magyar \ házasságok egyötöde meddő. A há­zasságok 64‘3 százaléka pedig 0—2 gyermekes, ami azt jelenti, hogy a házasságok 64‘3 százaléka nem teljesíti nemzetével szemben bioló­giai kötelességeit! A magyar népszaporodási szá­mokat a közegészségügy, a szociál­politika előrehaladása tartja egyen­súlyban. 1880-ban 1000 élőre 34*4, 1940-ben már csak 14 halálozás esett. A megnagyobbodott Magyar- országon a 60 év előtti halálozási adatok alapján meg kellene halni körülbelül 500.000 embernek évente, a valóságban csak 160.000 ember hal meg. A 340.000 főnyi különb­ség jelenti a közegészségügy és szo­ciálpolitika népesedési eredményeit. Országunk népesedésbiologiailag a legizzóbb pontján él Európának. Nepszaporodási számunk 6 ezrelék körül mozog. Románia tezmészetes szaporodása 11'5, a volt Jogoszlá- viáé 12, Szlovákiáé pedig 9T ezre­lék. (Az 1937. évi adatok alapján.) Túlzás lenne a fenti számokból bárminemű történeti következtetést levonnunk. A legélesebben szembe kell száilnunk azokkal az ellensé­geink részéről terjesztett divatos szólamokkal is, hogy az előbbiek­ben jelzett számok a magyarság biológiai megrokkanását, megörege­£.gyes szám ara 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents