Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-08-01 / 57. szám
XXIV. MOftm tzeknM, 1942 imcto 1. (Siómból) 51 szia TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT rfcTKTRR MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé# és IdodóhiTstsl: aaOBffiálHH KÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 30—86 «Hm lm Előfizetési díj: «2 peng« || OWn* * Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap Megjelenik Minden seerdOn és saombaton. Előfizetési dijak ée hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető Hirdetések éreti „ „HMIIP.. _______■ I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szővegoldalon agy haeébmm 10 fi Uétf - A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mórlo gebe mm sora 36 fillér. Minimnm 300 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás nun-hánt 46 fillér, minimum 6 pengő. xJlastkeresőknek 50 százalék engedmény. A miniszterelnök a rend védelmiről A Vitézi rend« a Tűzharcosok és a Nemzetvédelmi keresztesek „Nemzetvédelmi Egyesülete“ kedden országos vezetői értekezletet tartott Budapesten. Az értekezleten Kdllay Miklós miniszterelnökkel az élen megjelentek a kormány tagjai és az ország minden részéből igen sok előkelő egyén vett részt ezen a megmozduláson. Vitéz Igmándy-Hegyessy Géza elnöki megnyitójában rámutatott arra» hogy a nemzetvédelmi szervezetek azért tömörültek, hogy a nemzeti társadalomnak minél szélesebb rétegei vegyenek részt a nemzetvédő munkában, amelyre őket fegyveres múltjuk, szervezettségük és erejük képesíti. Az elnök után K á 11 a y Miklós miniszterelnök mondott — nagyhatású beszédet, melynek minden szava az ország rendjének a megvédését kötötte a hallgatóság lelkére. Ma, — úgymond a miniszter- elnök — amikor véreink egyrésze megint kint van a harctéren, amikor újra dörögnek az ágyuk, ma idehaza is szükség van frontra, a ti frontotokra. Én bízom katonáinkban, bízom karhatalmunkban, tudom, hogy megbízhatók az egyéb karhatalmi közegek is, de az egész nemzet lelkére van szükség ahhoz, hogy fenntarthassuk és megingat- hatatlanná tegyük az igazi magyar rendet. Semmi jelét nem látom annak, hogy itthon baj lehetne és felelősségem tudatában gondom is lesz rá, hogy ilyesmi be ne következhessél De ennek egyik biztosítéka éppen az a sok magyar, aki táborotokba tartozik, mert a legnagyobb feladat, ami reátok vár, a legnagyobb kötelesség, amit ma teljesítenek kell ebben az országban: megőrizni a nemzet leikének rendjét. Amikor katonáink odakinn a halálban vágnak rendet, nekünk az a kötelességünk, hogy itthon őrizzük meg a rendet az ő részükre, a magunk részére, becsületünk, jövőnk, mindnyájunk gyermekei részére. Mert ha ez megvan, ha nem . borul el a nemzet lelke, ha nem inog meg, hanem olyan marad, mint a tietek, ha erre tudtok vigyázni magatoknál és környezetetekben; elvégeztétek a nagy munkát, ami reátok még vár. Mert ha rendben lesz a nemzet lelke, akkor nincs széthúzás, akkor töretlenül erősek leszünk, akkor megvan a közös cél és minden körülmények között, — minden elhatározásnál a nemzet és benne minden becsületes magyar akaratnak érvényesülése, biztosítása. Sajnos, van a magyar társadalomnak egy rétege, — hála Istennek vékony és átlátszó — amely létét a hamis hirek terjesztésére, a hazugságra, a gyanúsításra, destruá- lásra alapozza. Ezeknek nincs helyük közöttünk és nincs helyük a mások, a mi, az ország dolgába való beleszólásba sem. Ezekkel szemben alkotunk mi frontot. Számotok jóval több a százezernél, de ez mind kevés, egy nemzet kell a feladatok teljesítésére. Nem maradhattok tehát zárt testület, a ti lelketeknek, hiteteknek, akaratotoknak át kell járnia fiaitokat, akikre a nemzet jövője hárul. Katonáink ma kint a fronton győzelmes harcokban vesznek részt. A feladat nehéz. Nemcsak azért nehéz, mert kemény a küzdelem és az otthonoktól sokezer kilométerre kell megvívni/ hanem azért is nehéz, mert nem tudom minden egyes embernek megmondani, hogy odakünn is Magyarországért, a jobb magyar jövőért, vágyaink, céljaink, igazságaink beteljesüléséért és a maga kis otthonáért harcol. Mi is ti, a vezetők tudjuk, hogy miért kellett nekik odakint szenvedniök: azért, mert az ország határait kellett védeniök minden irányban. A jogot ahhoz, hogy ezt a hatért mindenki elismerje, az a katona szerzi meg, aki most előnyomul valahol a Don partján. A miniszterelnök azután igy fejezte be beszédét: Feladatunk az, hogy baráti kéz- szor it ássál hívjatok mindenkit segítségül munkátokhoz. Ez a szervezkedés senki ellen sem irányul és nincs különleges feladata, de mindenki ellen feltámad, aki a nemzet egységét meg akarja bontani. Mindenki szembe találja magát vele, aki különleges, nem egyetemes nemzeti célokra tör. A mindennapi élet kereteire is gondolok itt. A meg tisztult közéletben lehet csak az egyesek kérdését helyesen és igazságosan elintézni, jogot szerezni nem protekcióval, hanem kötelességet teljesítő magyar ember juscd Szekszárdi Qí'ói dőúmihlídiiu JHjuMkaAJzerüezet A „Női Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet* szekszárdi vezetősége ünnepélyes eskütétele után megkezdte működését. — Az önkéntes jelentkezőket 31-étől minden pénteken és kedden délután 4-—6-ig veszik fel a vármegyeházán. A munkaszervezet hivatalos helyisége a főispáni lakosztálynál van. Öresedlk-e, gyengül-e a magyarság? Dr Antal Lajos, a magyar riépe- sedésbiologia kiváló művelője ,,A magyar népesedés kérdései“ címmel érdekfeszitö tanulmányt irt, melyből kiemeljük a következőket: A népesedésbiologia problémái a magyarság legizzóbb történelmi kér? dései. Végigkísérve a magyarság biológiai történetét, a honfoglalástól napjainkig, megállapítható, hogy a magyarság nagy népesedési válságait a történelem folyamán hihetetlen élniakarással és Szokatlan rövid idők alatt küszöbölte ki. A jelenben újabb népesedésbiologiai krízis árnyai bontakoznak ki a nemzet felett. Az egész Európát ellepő születéscsökkenési járvány országunkat sával kell, a megélhetést, a jó meg élhetést pedig minden érdemet magyarnak nem kijárással kell biztosítani, mert az minden magyarnak kijár. — Jogunk pedig az, hogy a magyar élet kereteit mi szabjuk meg ebben az országban. A. mindennap problémája, élete, a munka tisztességének, az élet tisztességének figyelemmel kisérése, ez is a ti jogotok. Feladatotok, hogy a jövö nemzedék ugyanazt a gon* dolatot és ügyet képviselje, amit ti, feladatotok őrködni arra, hogy a szégyenteljes múlt meg ne ismétlődjék, hogy eljöjjön a dicsőséget magyar jövő. Feladatotok ez, mert a hitet, a törhetetlen reményt ét akaratot képviselitek ebben az országban. Ennek szolgálatában jelentkeztem most itt előttetek, ennek a szolgálatában állok a nemzet rendelkezésére, hogy teljesítsem utasítását. A miniszterelnök itt csak kivonatosan ismertetett hatalmas beszéde országos visszhangot keltett és megnyugtató, hogy a rend vé- , detmében ő maga mutatott utat a | nemzet szolgálatára. sem kerülte el. A magyar születési számok az ötven esztendő előtti 44 ezrelékes értékről szinte feltartóz- hatatlanul zuhantak a 20 ezrelék körüli értékekre. Ez általános európai jelenség mögött élettani, kórtani, szociális, gazdasági és kulturáliserkölcsi okok szövevénye húzódik meg. Magyarországon ezeken felül a Trianonnal ránkszakadt lelki válság, a nemzeti pesszimizmus hatása is érvényesült. A magyar házasságok termékenysége csökkenti Sajnálatos, hogy e termékenység csökkenésben a vezető középosztályi rétegeink mily nagy súllyal veszik ki részüket. A magyar \ házasságok egyötöde meddő. A házasságok 64‘3 százaléka pedig 0—2 gyermekes, ami azt jelenti, hogy a házasságok 64‘3 százaléka nem teljesíti nemzetével szemben biológiai kötelességeit! A magyar népszaporodási számokat a közegészségügy, a szociálpolitika előrehaladása tartja egyensúlyban. 1880-ban 1000 élőre 34*4, 1940-ben már csak 14 halálozás esett. A megnagyobbodott Magyar- országon a 60 év előtti halálozási adatok alapján meg kellene halni körülbelül 500.000 embernek évente, a valóságban csak 160.000 ember hal meg. A 340.000 főnyi különbség jelenti a közegészségügy és szociálpolitika népesedési eredményeit. Országunk népesedésbiologiailag a legizzóbb pontján él Európának. Nepszaporodási számunk 6 ezrelék körül mozog. Románia tezmészetes szaporodása 11'5, a volt Jogoszlá- viáé 12, Szlovákiáé pedig 9T ezrelék. (Az 1937. évi adatok alapján.) Túlzás lenne a fenti számokból bárminemű történeti következtetést levonnunk. A legélesebben szembe kell száilnunk azokkal az ellenségeink részéről terjesztett divatos szólamokkal is, hogy az előbbiekben jelzett számok a magyarság biológiai megrokkanását, megörege£.gyes szám ara 12 fillér