Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-07-29 / 56. szám
□•V. hfolwm. üetoriri, 1942 Jolim 29. (lurid) 58. Jrira. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁBDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: B|íu érre • . Előfizetési dij: 12 pengő || FéléTre Felelős szerkesztő: 20-85 1 BLlZSIK FERENC A lep megjelenik minden ■ serdán és ssombeton* Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető 6 pengő I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések ireli I Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. 1 A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimnm 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek I ' mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 6 pengő. jJlástkereaőknek 50 százalék engedmény. Árrendezés A kormány újból megállapította a mezőgazdasági cikkek árát és le* rakta az alapjait egy végleges ár* rendezésnek, ami az egész nemzet egyetemes érdeke. Az árak stabili* zálása, a helyes bérpolitika egy célt szolgál: a pénz vásárlóerejének fenn* tartását. Olyan hatalmas érdek fűző* dik ehhez, hogy mindenkinek áldozatot kell hozni érette. Az árszínvonal kiegyensúlyozását sikerfiit úgy végrehajtani, hogy az árkiigazítások aránytalanul csekély mértékben sújtsák a fogyasztót, de annál nagyobb ösztönzést adjanak például a zsír és tejtermelés fokozására. Az árszabályozásnál a kormány igen fontos körülményeket vett figyelembe. így például azt, hogy a. múlt esztendei árrendezés folyamán az ipari cikkek árának emelése csak azután történt meg, mikör a búza árát 30P-re emeltél?. A mezőgazdasági köröknek tudomásul kell venniők, hogy a tavalyi ipari áremelésre hivatkozással nem lehet most magasabb árakat kérni, mert tavaly az iparcikkek árát egyedül azért emelték fel, hogy azokat összehangolják a már előzőleg felemelt mezőgazdasági árakkal. Az ipari érdekképviseletek bevonásával tavaly megállapított felárak néhány olyan ipari árat is eredményeztek, amelyek károsan érvényesültek a mezőgazdaság rovására. Ezeket tehát most felülvizsgálják és a legrövidebb időn belül megfelelő mértékben leszállítják. A kereskedelem hasznának megállapításánál egyaránt érvényesült az az álláspont, hogy a szabad gazdálkodási rendszerrel a kijelölés biztosítja a kereskedő megélhetését, tehát ezzel szetnben megszüntethe- tők az olyan magas haszonkulcsok, amelyek nem méltók • a háborús helyzethez. — Ügyeltek tehát arra, hogy az áru a legrövidebb utón jusson a fogyasztóhoz és a közvetítő kalkulációba ne csússzon olyan árdrágító elem, amely indokolatlan egyéni nasznot jelent a köz rovására. Nagy megnyugvást keltett a kormány által végrehajtott árszabályozás szociális iránya. Ennek bizonyítéka, hogy a kenyér árát leszállították s ezzel épp a legszegényebb néprétegeken segítettek. Hogy ezt a nagy célt elérhesse a pénzügyi kormányzat, a kenyér leszállítása kapcsán 50 millió pengő olyan terhet vállalt, amelyért nem kér külön fedezetet. Gazdasági politikánk híven szociális beállítottságához, megkezdte az ipari tömegcikkek nagyarányú gyártását. Ezek a cikkek olyan áron kerülnek forgalomba, amely szem előtt tartja a legszegényebb rétegek kereseti viszonyait. Főleg olcsó népruházati cikkekkel igyekeznek ellátni a lakosságot. A tipizálási akció kétségtelen áldozatokat jelent ugyan a középosztály számára, azonban nem kétséges, hogy ezt a csekély áldozatot meg kell hozni annak a rétegnek, amelynek fizikai léte, gyermekeinek jövője és egész életformája kockán forog ebben a háborúban. Mindenkinek meg kell tudnia végre, hogy ebben a háborúban senki sem nyerészkedhet, mindenki csak áldozhat. Totális háború folyik a világon és ilyenkor nincs különb- j ség belső és külső arcvonal között. Az az árkülönbség, amely egyes cikkek drágulásával a fogyasztót sújtja, a polgári arcvonal katonájának hozzájárulása a háborúhoz. Sokkal kisebb ez az áldozat, mint a ránkzuduló infláció, amely húsz évvel ezelőtt elpusztította a nemzet egész vagyonát. Ezt most feltétlenül el fogjuk kerülni. A magyar gazdaságpolitika igazságosan elosztja az áldozatokat, féken tartja és megelőzi a háborús drágulásokból származó látszat- konjunkturákat és ezzel útját vágja a háborúk után bekövetkező gazdasági válságoknak. Ezért a válságmentes nemzetgazdaságért vállalni kell az áldozatokat termelőnek és fogyasztónak egyaránt, mert csak igy tarthat ki és igy lehet méltó a magyar katonához a belső arcvonal. Decsi asszonyok ajándékai a sebesüli honvédeknek A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, amelynek élén a szekszárdi gimnáziumi diákszövetség legnagyobb büszkeségének, a király* gyűrűs dr Stolpa József államtitkárnak a felesége áll, nemrégiben megkereste a MANSz összes vidéki szervezeteit, hogy a magyar asszonyok készítsenek minél előbb és minél több tollaspárnát sebesült honvédeinknek, mert a ránk szakadt világégésben a hivatalos szervek nem tudtak elég sok kényelmes ágyneműről gondoskodni a vérüket a Hazáért és értünk hullató testvéreink, fiaink számára. A felhívás a Tolnamegyei Sárköz székhelyén: Decsen élénk visszhangra talált és abai Arany Dénes református lelkész neje, a MANSz helyi elnöke a Református Nőegylettel, valamint a Leánykörrel együtt hamarosan meg is indította az * akciót. Az elnöknő meleg felhívása megmozgatta a hazafias decsi, őcsényi és sárpilisi asszonyok lelkét és Arany Dénesné rövid idő alatt örömmel jelentette a MANSz budapesti központjának, hogy Sárköz asszonyai 150 patyolatfehér, pompás vánkost készítettek a sebesülteknek. Dr Stolpa Józsefné nyomban értesítette Arany Dénesnét, hogy e hó 26-ára leutazik Decsre, mert személyesen akarja megköszönni, a decs! asszonyok nagyszerű ajándékát. Dr Stolpdné Öméltósága 25-én este a MANSz vezetőségének egyik illusztris tagja, Ritoók Margit kíséretében vonaton érkezett Decsre, ahol Arany Dénesékhez szállt, majd vasárnap reggel meghallgatta a katolikus templomban a dr Szíjártó Nándor plébános által mondott szentmisét és szentbeszédet. Az átadási ünnepély Délután a Decsi Kulturház színháztermében volt a felejthetetlen átadási ünnepély, melyen ott volt az óriási közönséggel együtt Decs és őcsény egész vezető értelmisége, dr Szíjártó Nándor decsi és Sümegi Kálmán őcsényi plébános, a szekszárdi MANSZ képviseletében pedig vitéz Vendel Istvánné elnöknő, Jakab Lászlóné min. tanácsos özvegye, vitéz Tihanyi Szilárdné ezredes- vármegyei székkapitány neje, Tóth Lajosné szekszárdi ref. lelkész neje, továbbá vitéz Vendel István szekszárdi polgármester, az akadályozott főszolgabíró képviseletében pedig dr Komlóssy Andor szekszárdi szolgabiró. A széksorok elején a vendégek és a helyi értelmiség asszonyai ültek, míg a többit szinültig megtöltötte az ékes, szinpompás sárközi népviseletbe öltözött gyönyörű leány és asszonysereg, akik mindegyike aggódóan figyeli a keletről jövő híreket, mert hisz mindegyiküknek van ott valakije: ura, atyja, testvére, vőlegénye, vagy más hozzátartozója. A férfiak a terem végén, sőt sokan az előcsarnokban foglaltak helyet. A gondosan megrendezett hazafias ünnepséget a Himnusz elének- lése után Arany Dénes decsi ref. lelkész szavai vezették be. Rámutatott arra, hogy helyesbíteni kell azt az állítást, mely szerint a háborúban a férfiak áldozata a vér, az asszonyoké a könny. A mostani háború asszonyai ugyanis nemcsak könnyhullatással vállalnak a küzdelemben szolidaritást, — nemcsak könnyekkel adóznak, hanem szolgálattal, munkával is, mint ahogy a decsi magyar asszonyok áldozatáról beszél az a 150 párna, amelyet azért hoztak össze, hogy segítsék a sebesült honvédek szenvedéseit enyhíteni. Személy szerint is külön-külön melegen üdvözölte a budapesti, szekszárdi és a környékbeli vendégeket, ma\di Ledniczky Évi szavalta el igen szépen Baja Mihálynak Milyen legyen a magyar nő cimü költeményét, ezt követően pedig Ivanizs Évi a Gőg—Magóg hada cimü hazafias dalt énekelte szép hangszinezéssel, Mester Bözsi pedig Varga Gyula: Jövel Megváltónk cimü költeményt adta elő hatásosan. Arany Dénesné jelent meg ezután a színpadon a nemzeti színű szalagokkal összefogott patyolatfehér ajándék-párnák előtt és az egész hallgatóságot mélyen megható módon ismertette a párnaakció történetét. Állandóan fel-feltörő hangos zokogás kísérte Arany Dénesné beszámolóját és szem nem maradt szárazon, amikor elmondotta, hogy az Isten miképpen indította meg ennek a gyűjtésnek a során az anyagilag már előzőleg is igénybe vett asszonysereg lelkét. Megköszönte, hogy kopogtatás nélkül, önként megérezték az asszonyok a harcoló honvédekkel szemben tartozó szent kötelességüket, mert hiszen az itteniek közül is soknak a fia, férje, testvére van a háborúban (hosszantartó, -nagy zokogás) és éppen ezért tehetségéhez mérten mindenki igyekezett nemcsak puha, fehértollas patyolatpárnát készíteni, hanem még pénzadományok is érkeztek a szállítás stb. céljaira. Midőn a MANSz- nak most átadja a decsi asszonyok munkásságának eredményét, köszöni dr Stolpdné Öméltóságának, hogy egyes szám ára 12 fillér
