Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-07-15 / 52. szám

2 TOLNAHEGYEI ÜJSlfl 1942 julius 15. A lisztellátási rendelet helytelen értelmezése Az „Igazság* cimfi Budapesten megjelenő hetilapban az alábbi köz­lemény jelent meg: „A gabonajegy 1942.évi augusz­tus hó 1-től 1943 julius 31-ig érvé­nyes. A folyó évi julius hó 1-től julius 31-ig terjedő hónapra azok, akik vámőrlésre jogosak, kenyér- és liszfjegyet kapnak, illetve arra tart­hatnak igényt. Ezt a közbeeső hó­napot tehát úgy hidalják át, hogy a múlt évi termésfl gabonamennyi­ségnek junius hó 30-áig kell elég­nek lennie, a julius hóra pedig hatósági utón kapnak liszt és kenyér ellátást." Ez a körülmény a fennálló ren­delkezéseknek elferdítésén és telje­sen téves magyarázatán alapul, miért is szükségesnek tartjuk olva- ! sóinkat alábbiakban felvilágosítani: Azok a vámőrlésre jogosultak, akik már a most folyó gazdasági évben is el voltak látva gabona­lappal és a vámőrlésben felőrölhető teljes fejadaggal is rendelkeztek, ezek az egész évre engedélyezett fejadagjuk utolsó negyedrészét áp­rilis—junius hónapokban őröltet- hették meg. Ennek az utolsó ne­gyedben felőrölt lisztnek a vám­őrlési jogosult háztartási szükség­letét okvetlenül folyó évi augusztus hó 1-ig, tehát egészen az uj termésű lisztig kell fedeznie. Erre a közellátásügyi miniszter a vámórlésböl nyert lisztekkel való takarékoskodás tárgyában április hóban kiadott rendelete is határo­zottan rámutatott azzal, hogy ilyen esetekben a finomliszt és a kenyér­jegyért folyamodókat a hatóságok ezirányu kéréseikkel minden eset­ben utasítsák el. Hogy a teljes fejadaggal ellátott vámőrlésre jogo­sultak lisztjeinek okvetlenül elegen­dőnek kell lenni folyó évi augusztus hó 1 -ig, következik egyébként abból is, hogy az újonnan kiadott kenyér­gabonajegyek és azokkal kapcsola­tos vámőrlési szelvények hatálya folyó évi augusztus hó 1-ével kez­dődik. Az uj termésrendelet 41. §-ának (3) bekezdését tehát semmiesetre sem lehet úgy értelmezni, hogy a folyó évben az a vámőrlésre jogo­sult, aki teljes fejadagját felőröltette, most julius hóban liszt és kenyér­jegyet igényelhet. Az előbb idézett rendelkezés ugyanis kifejezetten „a vámőrlésre jogosult ellátatlanoknak" biztosítja ezt a kedvezményt. Vámőrlésre jogosult ellátatlanok alatt az alábbiakban felsoroltakat kell érteni: 1. azokat, akik a folyó évben is vámőrlésre jogosultak voltak, de nem rendelkeztek a felőrölhető tel­jes fejadagjukkal, miért is ezeket finomliszt- és kenyérjeggyel már korábban el kellett látni; 2. mindazokat, akik a tavalyi termésrendelet alapján vámőrlésre jogosultak nem voltak, de e jogo­sultságukat azóta megszerezték; 3. végül pedig azokat, kiknek e jogosultságuk az idén is megvolt ugyan, de azzal nem éltek. Ezek azok az egyébként vám­őrlésre jogosult ellátatlanok, akiket a 3600/1942. M. E. számú rendelet 41. §-ának (3) bekezdése alapján Bárki, aki — feltehetőleg a Magyarországgal ellenséges hatalmak ügynökei állal félrevezetve vagy megvesztegetve — bárminemű dolog szándékos megrongálása, vagy megsemmisitése által, igy különösképpen bárminemű termény vagy más közszükségleti cikknek tűzszerszámmal, vagy vegyiszer al­kalmazása által történő felgyujtásá- val a magyar állam, vagy szövet­ségese fegyveres erejének, vagy a velük működő fegyveres erőnek szándékosan hátrányt okoz, vagy az ellenségnek szándékosan előnyt szerez, avagy a honvédelem érdekét 1942. évi junius hó folyamán ál­talánosságban kedvező volt, mert a fertőző betegségek közül csupán a vörheny és a kanyaró lépett fel 1*2 községben nagyobb számban, továbbá, mert a népmozgalmi ada­tok is kielégítő eredményekkel zá­rultak a hó végén s végül, mert a fokozott gyümölcs-fogyasztás mellett sem volt észlelhető a bélhurutban megbetegedettek számának feltűnő szaporodása. A súlyosabb termé­szetű fertőző betegségek közül a vörheny Tamási községben aránylag nagy számban, a hónap folyamán Szekszárdnak sokoldalú és ör­vendetes fejlődése dacára sincs olyan kiránduló helye, amely köny- nyen megközelíthető volna és fek­vésénél fogva nagyobb tömegek befogadására is alkalmas lenne. Az idegenből idehelyezett polgári és katonai alkalmazottak körében sok­szor hallható az az óhaj, bárcsak lenne a hegyekben egy nyári ki­rándulóhely, amely este is meg­közelíthető s különösen a nyári hő- ságben az egész napi munka után elfáradt testet és lelket felüditené. Mint értesülünk, a most folyamat­ban levő szőlőigénylésekkel kap­csolatban megnyílna a lehetőség egy ilyen üdülőhely megszerzésére. Mozgalom indult ugyanis meg, hogy egy a Kálváriahegy mögött fekvő ingatlant a város ilyen célra annál inkább is megvásárolja, mert a telek földje szőlőtermelésre és mezőgaz­dasági művelésre kevésbé alkalmas. Ez nagyobb részben csak befási- tásra való. Fekvésénél és a város központ­jához való közelségénél fogva kiválóan alkalmas lenne nyári kirándulóhelynek, — ifjúsági és gyermekjátszótérnek, de téli spor­még a folyó évi julius hóban is el kell látni finomliszt és kenyérjegy- gyel, annak ellenére, hogy az uj termésre nézve már vámőrlésre jogosultak lesznek s igy kenyér­gabonajegyüket folyó évi junius hó 30 áig meg is kapták. sérti: a honvéd büntető bíráskodás körében rögtönbiráskodás (statá­rium) alá esik és halállal büntetendő. Halálbüntetéssel sújtja a rögtönitélő bíróság tettesen és részesen felül az ilyen cselekményre létrejött szövet­ség tagjait, úgyszintén azt, aki mást ilyen cselekmény elkövetésére fel­bujt. Mindenki, aki a fentemlitett cselekmény elkövetéséről, az arra irányuló előkészületről, vagy szövet­kezésről tudomást szerez, köteles azt haladéktalanul feljelenteni a legközelebbi közbiztonsági szervnél (csendőr, rendőr). 11 esetben, Szekszárd m. városban a megszokottnál nagyobb számban, ^ esetben lépett fel, mig néhány községben csak szórványosan került észlelésre, ép igy a diphthéria, a hastífusz és a vérhas is. Az általá­ban könnyű lefolyású kanyaró Lá- pafő és Bátaszék községekben for­dult elő aránylag nagy számban. Tolna község területéről kiütéses tífusz gyanújával beszállítottak a szekszárdi közkórházba egy gyer- I meket, akiről azonban kiderült, hogy I nem szenvedett ebben a veszedel- I mes fertőző betegségben. tolásra, sízésre és ródlizásra is. A meglévő épület némi átalakí­tással a nyári vendéglő kérdését is megoldaná. Erre való tekintettel Szekszárd közéletének számos ismert nevű férfia beadványt intézett a képviselő- testülethez és indítványozza, mon­daná ki a képviselőtestület, hogy városi liget létesítését indokoltnak tartja és az összesen 17.562 négy­szögölet kitevő ingatlanoknak az- épületekkel való megszerzése iránt az eljárást — sürgősen lolyamatba teszi és megbizza a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Nincs kétségünk az iránt, hogy ennek az ingatlannak a megszer­zése és ligetnek való átalakítása idegenforgalmi szempontból is hasz­nos volna, mert az onnan élvezhető gyönyörű kilátás a Szekszárdon megforduló idegeneknek is kedves emléke lenne. Éppen ezért a leg­nagyobb örömmel kell üdvözölnünk a tervet abban a reményben, hogy ilyen nagy horderejű és közérdekű ingatlan megszerzése során a város a magánigénylőkkel szemben fel­tétlenül előnyben részesül. Statárium a terménvsvujtogaiőkra A vármegye közegészségügyi állapota KIránduláhely a szekszárdi Bartlnán TtUiek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország! Anyuskám névnapjára Most újra lángol, szikrázik a Nyár, Jobban mint régen és mint bármikor; Értékesebb lett minden búzaszem És kevesebb, de tüzesebb a bor. Vil ám nyargal a viharfellegen S úgy élvezzük a rózsaillatot, . Mintha nem tudnánk: megéljük e még A drága holnapot ? 1 Vulkán tombol a föld golyóbison, Tisztító tfiz és förtelmes korom, De a lávából büszkén, győztesen Kivillan már a magyar hegyorom t S felfehérlik a magyar róna is S békén érett meg a magyar kalász; Van Isten I és az álmaink felett A hős honvéd vigyáz! Ezer mérföldre értünk gázol át Poklon, halálon; nyári éjeken Zengjél hozzájuk diadalmasan, Te szívből szakadt regős énekem. Forró imáink őrzik útjukat S helyükre nőnek szép gyermekeink S az Ő nyomukban ezt a szép hazát Bizton megőrzi mind I Most újra lángol, szikrázik a Nyár S névnap van újra. Édes Jó Anyám, Az ötvenedik forró versem ez, Mivel köszöntőm e nap hajnalán 1 írni sem tudtam, pöttömnyi gyerek, De már daloltam neve ünnepén És azóta is mindig dalolok S gyermek maradtam én. Gyermek mindég ezen a szép napon, Kezemben rózsa, margarét virág S köszöntőm is a régi dudogás, Hí z ma nem fontos az egész világi Csak egy a fontos; ezen a napon, — Édes Anyuskánk névünnepe ez 1 — Két fia szive csak a régi, szent Csodára ébredek. Mert csoda minden drága anyaszfv S jó Anyuskánké ezerszer is az; Az Anyák őrzik ezt a szent Hazát, Kiknek a lelkűk mártír és igazt Honvéd gyermekek, honvéd unokák Forrón köszöntik e nap hajnalán: Isten éltesse sok szép névnapon, Én édes jó Anyám I Miklós Vitéz. — Postai kinevezések. A keres­kedelmi és közlekedési miniszter Tóth Gyula szekszárdi cim- és jel- leges postafőfelügyelőt kinevezte postaföfelügyelővé, a m. kir. posta vezérigazgatója Sipos Boldizsár paksi II. o. postatisztet I. o. posta­tisztté, Kiripolszky Ferenc bonyhádi, Somogyi Nándor dombóvári, for­galmi gyakornokokat II. o. posta­tisztté, Újvári János dunaföldvári, Nyúl István bonyhádi, Erszényi Oreszt szekszárdi, Kovács Károly ujdombóvári, László Géza paksi, Sándorffy Aladár dombóvári, Pintér János dunaföldvári forgalmi dijno- kokat postaforgalmi gyakornokokká, Bencze Mihály bonyhádi, Nagy Jó­zsef dombóvári II. o. postaszak- altisztet I. o. postaszakaltisztté. — Kinevezés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Kiss Lajos oki. gazdasági szaktanítót kinevezte állami helyettes gazdasági szaktanítóvá és beosztotta a szek­szárdi mezőgazdasági népiskolához.

Next

/
Thumbnails
Contents