Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-07-11 / 51. szám
2 TOLNMEűYH UJSlfi 1942 julius 11. bogyiszlói fehér paprika feldolgozására. A marhahizlaló telepet a mostani viszonyok közt egyelőre megvalósitani nem lehet, azért azt most el kell halasztani. Gondoskodik [a központ kukoricaszáritóról, szövetkezeti traktorról, kultivátorról és egyéb szövetkezeti gazdasági gépekről. Segítséget Ígért a levente otthon építéséhez és kijelentette, hogy a kulturházat a Szövetkezet jelenlegi székházával — kapcsolatosan lehet megépíteni. Ugyanott kapna helyet a gazdakör is a keskenyfilmes mozival. Mindezeket a kérdéseket a legkomolyabb tárgyalás alá "veszik. Wiinscher Frigyes beszédét kitörö lelkesedéssel és szűnni alig akaró éljenzéssel és tapssal vették tudomásul. Szongott Edvin vármegyei alispán szólalt fel ezután és a közigazgatás részéről a vármegye segítségét helyezte kilátásba a levente otthon megépítéséhez annál inkább is, mert a község már adott erre a célra telket és téglát is. Az egészségház szintén megvalósulhat, mert telek van erre a célra s az Országos Közegészségügyi Intézet támogatása megszerezhető. Az Országos Közegészségügyi intézet artézi kutat már furatott, a község téglát adott, tehát az állami hozzájárulás könnyen kieszközölhető. — A kövesutnak a Dunáig leendő kiépítését szintén kilátásba helyezte az alispán, mert a vármegye tízéves útépítési programja már megvalósult és a most összeállítandó programba bele kerül ez az ut is. Az alispán nagy örömet keltő beszéde után megszemlélték a levente otthon és az egészségház telkét, ahol vitéz Madl Kovács Imre főispán is a telgteljesebb pártfogó közbenjárását Ígérte meg a szorgalmas község intézményeinek a létesítésére. Megtekintették ezután a Napközi Gyermekotthont, ahol éppen gyermekétkeztetés volt, majd a szövetkezeti boltot és székházat. A társaság ebédre Gyöke József főjegyző vendége volt, majd ebéd után kocsikon valamennyien kimentek a Paprikakisérleti Telep 200 holdas telkének és épületeinek a megszemlélésére és útközben megtekintették a szövetkezeti paprikamalmot is. tatta nekünk azt az utat, amelyen a * szociális elgondolások felé kell haladnunk, ha szebb jövőt, boldogabb magyar jövendőt, magyar feltámadást akarunk. Ez a törvényjavaslat itt útmutató az orvosok számára is és megvan a remény arra, hogy nemsokára hasonlóan ehhez az ügyvédi javaslathoz, majd az orvosi javaslat is ide kerül a Ház elé. Mint a vita során elhangzott, az ügyvéd nemcsak szellemi munkát végez, amikor őt egy peres üggyel megbízzák, egy peres ügy elintézésére őt felkérik, hanem a szellemi munka mellett nagy fizikai munkát is. Mél- tóztassék elgondolni, ha ez áll az igen t. ügyvédi karra, mint ahogy én nem vonom kétségbe, hogy valóban ez áll, mennyivel inkább áll az orvosi karra, amely a szellemi munka mellett igen nehéz fizikai munkát isvégez. Ml hirdetjük a szociális elgondolásokat, mi hirdetjük a családvédelmet, csinálunk nagy bengáli fény mellett nagy családvédelmi szervezeteket, közben az orvosnak nincs kint lakása és igy kénytelen pénzt felvenni, hogy annak a háztulajdonosnak odaadja azt a pénzt, hogy kimenjen lakásából, vagy hogy magának egy szoba-konyhás lakást építtessen. Mennyivel inkább végez az az orvos a szellemi munka mellett fizikai munkát, amikor mondom, uttalan : utakon sokszor minden közlekedési eszköz nélkül 6—8 kilométert kell megtennie, hogy megmentse az életnek azt a vérző anyát, akinek 6, vagy 8 gyermeke van a másik szobában. Ezért tartom én ezt az ügyvédi javaslatot szociálisnak, ezért tartom helyesnek minden egyéb kamarai javaslattal szemben, mert ha nem is száz százalékban, de legalább igen nagy százalékban megoldja a megrokkant ügyvédeknek és az elhalálozott ügyvédek özvegyeinek és árváinak kérdését. Beszéde végén azt indítványozta vitéz Téglássy, hogy a javaslat kiegészítendő volna az időközben^be- érkezett, általa ismertetett számszerű adatok eredményével, végül azzal a kérelemmel, hogy a jóléti hozzájárulásnak a kereseti adó pótlékolás utján történő megvalósítása esetén mód adassék arra, hogy az általános kereseti adóalapot a kamarában bejegyzett ügyvédek ösz- szességére az illetékes pénzügyi hatósággal egyetértőén megállapítandó átalány keretén belül a kamarák állapíthassák meg. Végül köszönetéi nyilvánította az igazságügyminiszternek abban a reményben, hogy ez a javaslat világító fáklya lesz azon az országúton, amelyen haladva az orvostársadalom is el fog jutni oda, hogy egy ilyen igazán szociális törvényjavaslattal jöjjenek velük kapcsolatban is a Ház elé. Vitéz dr Téglássy Béla beszéde az ügyvédi törvényjavaslat vitájában az ügvédekről és orvosokról Mint már a napilapok is megemlítették, vitéz dr Téglássy Béla kormányfőtanácsos, főorvos, a paksi kerület országgyűlési képviselője nagy beszédet mondott az ügyvédi törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása során. A nagy figyelmet és rendkívüli megértést kiváltó, alapos adatokat tartalmazó felszólalás néhai Gömbös Gyulára való hivatkozással, bevezetőjében megállapította, hogy amikor nehéz, igazán gondterhes időben jön az igazságügyminiszter ezzel a szociális törvényjavaslattal, az éppen az utolsó óra volt, mert az ügyvédek már régen rászorultak arra, hogy ez a javaslat napvilágot lásson, mert amikor rokkant ügyvédek, vagy elhalálozás következtében magukra maradt ügyvéd özvegye és ügyvéd árvák megsegítéséről, nyugdijáról van szó — úgymond vitéz dr Téglássy Béla — közösséget kell éreznie ezzel a javaslattal mindenkinek, a gazdának, a patikusnak, az orvosnak és minden szakmának (Úgy van! Úgy vanl Taps.), mert csakis akkor valósíthatjuk meg azt a mindnyájunk által hirdetett nagy közösségi gondolatot, ha egy ilyen szociális törvényjavaslatba mindannyian lelkileg belekapcsolódunk. (Igazi Úgy vanl jobb- felől és középen.) Ma szerény felfogásom szerint minden egyesületnek vagy testületnek, minden foglalkozási ágnak, amely szövetségbe vagy kamarába tömörül, arra kell törekednie, hogy igenis az önsegélyezés gondolatát, az önellátás gondolatát, a szociális progresszivitás legteljesebb közösségi szellemét ápolja és építse ki. Nagy ügyszeretetre, elmélyedésre és rendkívüli tudásra vallóan ismertette ezután vitéz dr Téglássy Béla a budapesti, a debreceni, egri, győri, kaposvári, kalocsai, kecskeméti, komáromi, nyíregyházi, szegedi ügyvédi kamarák véleményeit, sőt felhívta a figyelmet a volt csehszlovák állam hasonló intézkedéseire, amelyek a jogszolgáltatás zavartalan menetének pénzügyi fedezetéről tartalmaznak megfontolandó rendelkezéseket. Elismerésreméltó szociális hozzáértéssel mutatott rá az ügyvédi társadalom megsegítésének szükségességére és megjelölte azokat a módozatokat is, amelyekkel a szükséges fedezeteket elő lehet teremteni. Bravúros módon álli otta egymás mellé a különböző ügyvédi kamarák véleményének legfontosabb részeit, elfogadásra ajánlva az igazságügyminiszter által benyújtott javaslatot. Rátért ezzel kapcsolatban az orvostársadalom helyzetére, hangoztatva, hogy például a társadalombiztosító kollektiv szerződés megkötése után az orvostársadalom nyugdíjalapja, amely egy kis jóakarattal összefüggésbe hozható ezzel az ügyvédi törvényjavaslattal, úgy alakult, hogy az 1928 előtt szolgálatba lépett orvosok, ha kiszolgálták volna teljes 40 évüket, akkor az őket megillető 100 %-os nyugdíjnak csak 50 °/o-át kaphatták volna meg. Hála Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek, ő az orvosi karral együttérzett és már hozzá is járult ahhoz, hogy évenkint mintegy 300.000 pengővel segítse a belügyi tárca keretein belül az Országos Orvosszövetség Nyugdíjalapját és igy az érdekelt orvosok néhány év múlva egy nívóba kerülnek azokkal, akik 1928 után kerültek a társadalombiztosító intézetek szolgálatába. örömmel üdvözlöm tehát — úgymond vitéz Téglái sy — ezt a törvényjavaslatot azért is, mert amint már több esetben láthatták, éppen dr Radocsay igazságügyminiszter igazságérzékénél fogva az igazságügyi tárca keretein belül megmuA kísérleti birtok A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat a kísérleti birtokok létesítését rendeli el. A javaslat szerint az ország egyes tájainak megfelelő gazdálkodás előmozdítása végett — vármegyénként több, de legalább a járásoknak megfelelő számban kísérleti birtokokról kell gondoskodni. Ezeknek terjedelme 50—150 hold körüli lesz. Elismert borvidékenként és gyümölcstermő helyeken 5—20 holdas kísérleti szőlő telep eket és gyümölcsösöket is kell felállítani. A kisér* leti birtokok lehetőleg gazdasági szakiskolák területén, vagy ezeknek közelében állitandók fel, de vállal- kozhatik saját birtokán ilyen létesítésére közép- és nagybirtokos is, esetleg maga az állam vásárol megfelelő birtokot és azt haszonbérbe adja, amely esetben a haszonbérlő lesz a kísérleti birtok vezetője. A kísérleti birtokok szakképzett gardák vezetése és a főldmivelés- ügyi minisztérium irányítása alatt állanak, kísérletekre fordított kiadásaikat az állam mégtériti, a tulajdonosnak érdeme szerint külön jutalmat adhat, a haszonbérlőnek pedig 50 százalék erejéig bérmeg- téritést, illetve engedményt nyújthat. Különböző kisebb kísérleti birtokokkal, növénykisérleti állomásokkal, sib. eddig is rendelkeztünk. Azonban csak szórványosan, nem pedig járásonként, mint ahogyan azt a törvényjavaslat előírja. Ez azt jelenti, hogy az ország minden vidékén lesz kísérleti birtok. Senki sem kételkedhetik tehát, hogy az azon elért eredmények az ő birtokán el nem érhetők, mert hiszen ugyanabban a járásban, ugyanolyan éghajlati és talajviszonyok között folyik a kísérleti birtokon is a gazdálkodás. Minden gazdának közvetlen közelében lesznek ezek _ a birtokok, minden gazda a saját szemével győződhetik meg arról, hogy bizonyos termelési rendszer milyen előnyökkel jár és bizonyos | fajta növények termelése, vagy állatok tenyésztése haszonnal jár-e. Igen fontos ez, hogy az állam a kísérleti költségeket megtéríti. Fontos ez azért, mert a gazdák eddig óvakodtak uj rendszerekkel próbálkozni, nem akartak a maguk kárán okulni és alkalmazkodtak a közmondáshoz, amely úgy szól, hogy a járt utat a járatlanért ne hagyjuk el. Most azonban, ha a szomszédban végzett kísérletek sikeresek lesznek, nem járatlan útra tér az, aki a bevált módszereket átveszi és maga is igyekszik úgy gazdálkodni, mint ahogyan ezt a kisérleti birtokon látta. De igen komoly jelentősége van a kisérleti birtokok iníézményének azért is, mert a közép- és nagy- birtokosokat serkenti, hogy< hivatásukhoz illően jó példával járjanak elől és oktassanak szemléltető módon a velük azonos viszonyok között gazdálkodó kisebb földmivelő- ket. Ezenkívül pedig igen sok képzett gazdának fog biztos^ megélhetést nyújtani a kisérleti birtokok kezelése. Magyarországon számtalan kiválóan képzett gazda van. Ezeknek eddig nem állott módjukban az, hogy uj termelési módokat kezdeményezzenek, ilyeneket kipróbáljanak. Most megvan a mód a célszerű és megfontolt kísérletezésre és pedig kockázat nélkül. Ez azt jelenti, hogy a szakismeretek kétszeresen érvényesülhetnek, az elmélet megvalósulást kereshet a gyakorlatban. És ha az elmélet helyes, akkor a gyakorlatban a több és jobb termelést eredményezi. 350 darab anyabirkát - apaállattal együtt felehaszonból 5 évre kiadjuk. Értekezni lehet: Tuba Györgynél, Öcsény, 54. házszám alatt. 340
