Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-07-04 / 48-49. szám
1942 julius 4. TOLNMEGYEI ÚJSÁG dp Haypál Sándor kor- mányfötanácsos a Szekszárdi Kaszinó helyettes igazgatója mondott — igen emelkedett szellemű záróbeszédet, melegen méltatva a Kaszinó kulturtevékenysé- gét és Bodnár Istvánnak a Kaszinó felvirágoztatása körül szerzett másfélévtizedes elévülhetetlen érdemeit. Dr Haypdl Sándor élénk visszhangot keltő beszédét lelkesen megtapsolta a közönség. A szoborleleplezés A díszközgyűlés közönsége ezntáu levonult a Béla király-térre, ahol az iskolák ifjúsága és Szekszárd város tekintélyes számú lakosa állta körül a nemzeti szinü zászlóval letakart szobrot. A Petz Hubert karnagy által vezényelt Szekszárdi Daloskör Hiszekegye után vitéz Madt Kovács Imre főispán jelent meg a szónoki emelvényen és az alábbi szoboravató beszédet mondotta: Vitéz Madi Kovács Imre főispán szoboravató beszéde Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Ünnepelni jöttünk, holott felületesen elgondolva, talán nem is volna a mai rendkivüli időben ünneplésnek helye, midőn szerte a világon gigászi küzdelem folyik emberi jogokért, nemzetek biztonságáért, nemzetek szabadságáért, egyenjogúságáért, mely küzdelemnek mi magyarok is tevékeny részesei vagyunk. S mi mégis ünnepelünk és pedig joggal ünnepelünk, mert magyar «célt, nemzeti célt szolgálunk, ha Bezerédj Istvánnak, Tolna vármegye nagy fiának, a XIX. század kiváló magyar politikusának halhatatlan •emléke előtt hódolunk. Egy nagy történetbölcselő, Carlyle mondotta, hogy minden rang- fokozat, amelyen az emberi társaság nyugszik, végső elemzésében a kiemelkedő nagy emberek iránti hódolaton alapul! Én tovább megyek és hozzáteszem, hogy nemcsak a társadalom egymásmelletti szervezetét, de egymásutánját, jövő fejlődését is a nemzet nagyjainak tisztelete, emlékük idézése biztosítja. Ezért teljesítünk nemzeti szolgálatot, ha Bezerédj István emlékét idézzük. Csodálatos isteni intézkedést, szerencsés magyar sorsteljesülést látunk, ha az évezredes magyar történelmen visszapillantunk. Valahányszor a nemzet bajba jutott, valahányszor a nemzeti horizontot vigasztalanul terhes fellegek borították, a kilátástalan sötét magyar éjszakában tündöklő vezércsillagok, lángoló üstökösök ragyogtak fel, jelezve a bajból kijutás lehetőségét és irányát, megvilágítva az utat, melyen a nemzet egy t)izalomteli jobb jövőbe juthat. ^ Egy ilyen tündöklő üstökös volt Bezerédj István a XIX. század elejének vigasztalan horizontján, aki nagy tudásával, korát messze meghaladó felvilágosodottságával, szociális érzékével, közgazdasági tudással párosult szónoki képességével jelölte az utat, a nemzet haladásának útját. Mint a legtöbb nagy emberét, Bezerédj István nagyságát sem ismerték fel s nem értették meg kortársai, hiszen még a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István is szociális elveiért és cselekedeteiért a pisztoly időelőtti elsütésével vádolta meg. Pedig Bezerédj nagy volt. Nagy volt már csak azért is, mert minden egyes gondolatát, minden egyes szándékát, minden cselekedetét lángoló hazaszeretet és végtelen emberbaráti szeretet hatotta át. Ezeket a kiváló emberi tulajdonságokat kell Bezerédj Istvánban megbecsülnie az utókornak. Ezeket a kiváló emberi tulajdonságokat kell, hogy hirdesse ez a kőalapon nyugvó ércből öntött szobor, melynek néma szavára fel kell, hogy figyeljen, meg kell, hogy hallja, meg kell, hogy •értse az éberen figyelő magyar lel- kiismeret. Ez a szó pedig arra int. hogy nemzeti nagyjaink Által megemjelölt irányban haladva, az ö lékezetükhőz méltóan, a nemzet létérdekeihez híven járjuk a magyar élet útjait istenfélelemmel, köteles- ségteljesitéssel, a magyar országteremtés, a magyar feltámadás felé 1 Ezekkel a gondolatokkal adom át önnek Polgármester Ur, mint Szekszárd m. város közönsége képviselőjének Bezerédj István szobrát, őrizze meg szeretettel, kegyelettel, épségben a késő utókor számára, hogy unokáink unokái e szoborra tekintve, emelt fővel mondhassák el a költő szavát: »Magyar vagyok, büszkén tekintek át a múltnak tengerén, hol szemem egekbe nyúló kősziklákat lát.« A közvetlenségénél és az érzések mélységénél fogva is igen nagy hatást kiváltó beszéd után lehullott a nemzeti szinü lepel a szoborról, I amely teljes művészi szépségébeu tárult a közönség elé, majd vitéz Vendel István polgármester állott a szobor talapzatához és beszédében hivatkozott arra, hogy az ünneplő közönség ez alkalommal a történelemben olyan megszentelt helyen áll, ahol magyar király hamvai pihennek. Hangsúlyozta, hogy Bezerédj István lelkét mindenkor a nemzet szolgálatának gondolata hatotta át és hogy a magyarság fennmaradásáért és szabadságáért folytatott küzdelmei megtermették a maguk gyümölcseit. Fogadta, hogy a város hiven fogja gondozni a szobrot, amely a nemzet fennmaradásáért folytatandó önzetlen küzdelmek szimbóluma. A polgármester beszéde után a Szekszárdi Daloskör nagyhatású hazafias dalt énekelt, majd Bodnár JenS a Nemzeti Szinház tagja mondotta el gyönyörű orgánumán, az nagy ő művészetével édesatyjának, Bodnár Istvánnak a szobor leleplezésére irt „Bezerédj István* cimü versét, melyet alkalmilag lapunkban is fogunk közölni. A szekszárdi születésű nagy művészt melegen ünnepelték. A Szekszárdi Daloskör Himnusza után a felejthetetlenül szép ünnepség Konrád Sándornak, a kitűnő fiatal szekszárdi szobrászművésznek éltetésével ért véget. az Virág Ferenc pflspSk pápai tránállává kinevezése és tiszteletbeli doktorrá avatása Mint már megemlékeztünk róla, egyházmegyénk főpásztora, Szekszárd volt plébánosa, Virág Ferenc pécsi püspök julius 3-án, pénteken mutatta be aranymiséjét A püspök kifejezett óhajára semmiféle ünnepség, vagy üdvözlés nem volt, mivel aranymisé jét nem is Pécsett, hanem egyházmegyéjének egyik falujában mutatta be. Szerdán délelőtt dr Hanuy Ferenc apostoli protonotárius kanonok, püsp. helynök a káptalan tagjaival felvonult a Püspökvár dísztermébe, ahol az egyházmegye papságának hódolatát tolmácsolta és egyben átnyújtotta Serédi Jusztinián bíboros, her eegprimás sajátkezüleg irt levelét, amelyben őeminenciája arról értesíti Virág püspököt, hogy XII Pius pápa pápai trónáilóvá nevezte ki. Ezután a püspöki helyrök Virág püspöknek nagyobb összegről szóló takarékpénztári betétkönyvet nyújtott át, amelyet az egyházmegye papsága adott össze abból a célból, hogy ennek segítségével a püspök aranymiséjének emlékére az egyházmegye egyik szegény községében a püspök védőszentjének tiszteletére, Assisi Szt. Ferencnek szentelt templomot emeljenek. Virág püspök megható szavakban mondott köszönetét, elő zör őszentségének a magas kitüntetésért, Magyarország hercegprímásának és végül egyházmegyéje papságának a nemes gondolatért, hogy aranymiséjét egy uj templom felépítésével óhajtják megörökíteni. A káptalan tisztelgő látogatása után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem küldöttségét fogadta, amelyben Galla Ferenc dékán, Pa- taky Arnold és Iványl János egyet, tanárok jelentek meg Galla Ferenc pápai prelátus a hittudományi kar dékánja üdvözölte Virág püspököt abból az alkalomból, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetem a hittudományok doktorává avatta és átnyújtotta a doktori oklevelet. Babits Hlhályről Irta doktori disszertációját Bál István Még egy esztendeje sincs, hogy a modern magyar irodalomnak egyik legnagyobb alakja, Szekszárd nagy szülöttje, Babits Mihály hosz- szas szenvedés után örökre elhunyt. Az egyéves évforduló letelte előtt már a magyar tudományosság is megünnepli a nagy költő emlékét és méltatja jelentőségét. Lapunk régi munkatársa, Gál István oki. középiskolai tanár, a Donaueuropa szerkesztője, az Ungarn segédszerkesztője irta Babitsról az első doktori disszertációt. Gál István, mint arról beszámoltunk, a Magyar Tudományos Akadémián még az őszszel egyórás előadásban méltatta Babits Mihály szerepét és európai súlyát. Azóta gazdag anyagot gyűjtött Babits hozzátartozóitól, barátaitól és pályatársaitól és ezekkel kibővítve Babits eddig ismeretlen fordításával és tanulmányával ellátva bölcsészetdoktori értekezésnek nyújtotta be az ország egyetlen magyarangol szellemi érintkezésekkel foglalkozó tanszékéhez a debreceni egyetemre. Junius 23-án folyt le a debreceni m. kir. Tisza István Tudomány- egyetem bölcsészeti karán Gál István doktori szigorlata : angol irodalomból, német-angol kulturkapcsolatok- ból és a magyar irodalomból, dr Fest Sándor, dr Pukánszky Béla és dr Pap Károly egyet. ny. r. tanároknál. A bizottság elnöke, dr Milleker Rezső egyet. ny. r. tanár, dékán kihirdette az eredményt, amelynek értelmében Gál István summa cum laude tette le a doktorátust, méltatta a jelölt eddigi tudományos munkásságát és hangsúlyozta, hogy nagy várakozásokat fűz további működéséhez. Gál István doktori disszertációja Babits és az angol irodalom címmel most van sajtó alatt .a pécsi Dunántúl nyomdában és julius első felében jelenik meg a könyvpiacon. A dolgozat méltatja Babits működését mint Shakespeare-forditóét és mint az angol Ura magyar ismertetőét, foglalkozik európai irodalomtörténetével és nagy tanulmányaival, függelékben pedig bőséges anyagot közöl Babits ismeretlen műveiből. A szerző megállapítja, hogy Babits ezirányu fordítói és ismertető tevékenysége a magyar irodalomban csak Arany Jánoséhoz fogható. — Babits jelentősége azonban nemcsak magyar viszonylatban korszakalkotó, hanem középeurópai sőt európai mé- retekben is egyedülálló a maga kordban. Ez a doktori disszertáció Szekszárd nagy szülöttének, Babits Mihálynak első tudományos méltatása a magyar szellemi életben, s bizonyára nyomon fogják követni mások tanulmányai is. T^áMélei Medinán a MÉP. Péter-Pálkor nyújtotta át a földhöz juttatottaknak a központi elnökség díszes kiállítású okiratait dr Halmos Andor közp. titkár. Az ülést Orosz Ede pártvezető nyitotta meg, üdvözölvén a várm. közp. titkárt s a megjelenteket. Majd a közp. titkár — megköszönve a szívélyes üdvözlést — rámutatott a mai történelmi időkben minden embernek hazafias lelkes munkájára, minden magyar összefogására, egymás támogatására s kölcsönös megsegítésre buzdította a megjelenteket s átadta az alábbiaknak a díszes okiratokat: Zsiga János, Tóth Lajos, Tóth István, Széles János, Szarka József, Szabó György, Szabó János I., Szabó János, Révai János, Rácz György, Pölöskei József, Pölöskei Antal, Nyulász István, Molnár Mihály, Mészáros József, Mészáros Ferenc, Mérei József, Magyar István, Kain- rád István, Hencsik János, Farkas Lajos, Farkas István, Doszpod János, Borbély József, Bakó Mihály, Ludvig Henrik és Ness Henrik földhöz juttatottaknak. Az oklevelek szövege a következő : „A Magyar Élet Pártja öröm* mel köszönti N. N. úrat, aki a honfoglaló magyarság ősi szerzeményéből elismerésre méltó munkájával földhöz jutott. Ez az oklevél legyen örök intés mindenki számára, hogy szent hazánk vérrel szerzett ezeréves földjéből csak az részesülhet, aki azon hűségesen dolgozik és becsülettel él Magyarországért. Kelt Budapesten, 1941 karácsonyán.“ A megjelentek meghatva köszönték meg az okleveleket, fogadalmat téve mindenkori hűségükről, majd Orosz Ede pártvezető buzdító szavakkal az összejövetelt berekesztette.
