Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-06-24 / 46. szám
2 TOUMMEŰYH UJSifl 1942 junius 24. Virág Ferenc pécsi püspök aranymiséje magyar szívből magyar szivekhez szóló lelkes beszéde s vitéz Márky Henriknének a leventeleányok szolgálatainak felajánlása után a főszolgabíró az ülést berekesztette. Báfaszék Vasárnap, junius 21-én a főispán Polgár István járási főszolgabíró, dr Halmos Andor és dr Slgora Miklóstól kisérve Bdtaszékre ment, ahol szentmisét hallgatott. Ezt követően a községházára mentek, ahol a központi járás déli fekvésű községeinek kiküldöttei gyűltek egybe. Itt az ülést Polgár István főszolgabíró nyitotta meg lelkes beszéddel, rámutatva arra a nagy nemzeti munkára, melynek apostola lett vitéz Madi Kovács Imre főispán, akit felkért a bajtársi szolgálat ismertetésére. Barócsay János bátaszéki főjegyző a jegyzői kar és a községi elöljáróságok nevében üdvözlését tolmácsolta. A főispán kimerítő tájékoztatót adott a bajtársi szolgálat megszervezésére. Dr Hauser Imre esperes- plebános és Michéli Mihály m. kir. gazdasági tanácsos a belső frontot gyengíteni akarók aknamunkájára mutattak rá, kiemelve, hogy a belső front kiépítéséért lelkesedéssel fognak dolgozni. Dr Hauser Imre megköszönve főispánunk fáradozását s jóságát, Polgár István főszolgabíró lelkes zárószavaival az ülés véget ért. Ülés után főispánunk a Bátaszéki Magyar Kör küldöttségét fogadta, kiknek nevében Fray Mihály mondott köszönetét a kör felkarolásáért. A vendégek ezután dr Hauser Imre esperes-plébánost látogatták meg, akinek vendéglátó házában fogyasztották el ebédjüket. Tolna Ebéd után vitéz Madi Kovács Imre és kísérői Tolnára mentek át, ahol a főispánné Öméltósága is csatlakozott hozzájuk s így mentek a községházára, ahol a központi járás északi községeinek kiküldöttjei gyűltek össze. A gyűlést költői szárnyalás^ lelkes beszéddel nyitotta meg Polgár István járási főszolgabíró, fölkérve főispánunkat a bajtársi szolgálat s a vele kapcsolatos tennivalók ismertetésére. A főispán részletes és kimerítő előadásban mutatott rá a bajtársi szolgálat nemzeti feladataira s a belső front jelentőségére, lelkesítő szavakkal sorolta fel a feladatokat, amelyek közigazgatási utón nem oldhatók meg s azért a lelkes magyar társadalomhoz fordul e munka vállalásáért. Történelmi visszapillantásokat tárva a hallgatóság elé, a szent ügy lelkes felkarolását kérte. A lelkesedést kiváltó előadás után báró Fiáth Tibor felsőházi tag, vitéz Mákray Lajos prépostplebános, országgyűlési képviselő, Mártonfai Márton, Gyöke József főjegyzők, Szigethy Kálmán plébános, dr Fischer János ügyvéd mondottak megszívlelendő gondolatokat, amelyekért főispánunk mondott köszönetét. — Polgár István főszolgabíró magvas zárószavaival rekesztette be az ülést.-> Most Tolna vármegye hazafias közönsége fogja megoldani a nyert Útmutatások szerint a bajtársi szolgálatot, mely a belső front kiépítése szempontjából ugyanolyan fontos, mint a hárctereken harcoló hon- védeink hősi magatartása. Legyünk mind e szent ügy lelkes munkásai, távolitsunk el minden akadályt s mindenkit, aki kerékkötője, nagy ellensége volna e szent ügynek, mert csak így tudjuk biztosítani a Duna medencében hazánkat s nemzetünk jövőjét. Dr Hanuy Ferenc apostoli proto- notárius, pécsi püspöki helynök most megjelent körlevelében az egyházmegye főpásztorának, Virág Ferencnek közeledő aranymiséjével kapcsolatban szózatot intéz a papsághoz és a hívekhez és ebben a szentmiseáldozatnak és az áldozópapi életnek hitbeli vonatkozásait fejtegeti emelkedett szavakkal és ezzel kapcsolatban mutat reá arra: minő fontossága van úgy az áldozópapra, mint a katolikus hívekre annak, ha egy pap első szentmiséjének 50. évfordulóját, aranymiséjét megéri és a régi áhítattal és Jézus-szeretettel mutathatja be az Urnák. Ezzel kapcsolatban a püspöki hefynök közli, hogy Virág Ferenc püspök, az egyházmegye szeretett főpásztora julius 3-án mutatja be aranymiséjét. A főpásztor a székeskáptalan érdeklődésére ismételten kijelentette, hogy a mai időkre való tekintettel aranymiséjét a legteljesebb vissza- vonultságban akarja megtartani és nem hajlandó semmiféle nyilvános ünnepséget, vagy küldöttségek fogadását engedélyezni, hanem csak papjai és hívei imáját kéri. Ezzel kapcsolatban Hanuy püspöki helynök kéri a papságot és híveket, hogy ezen a napon szentmiséiket, Amióta vármegyénk tavaszi közgyűlése kimondta, hogy a Sió csatorna ügyének napirenden tartását állandóan szorgalmazni fogja, példánkat követik az összes érdekelt vármegyék és a mienkéhez hasonló határozatokat hoztak, amelyek — értesülésünk szerint — illetékes helyen jó hatást váltanak ki. Vármegyénk vezető közületi emberei — elsősorban agilis főispánunk — a kérdést állandóan napirenden tartják s nyilván ennek tudható be az is, hogy úgy a fővárosi, mint a vidéki sajtóban egyik cikk a másik után jelenik meg a mi Siónkról. Örömmel látjuk, hogy a kérdés annyira belekerült a közérdeklődés gócpontjába, hogy az onnét most már nem kerülhet ki. Vármegyénk lakosságának magának is éberen figyelnie kell a kérdés fejlődését s ezért azt mi állandóan napirenden is tartjuk. Ez alkalomból egy pár érdekes adatot óhajtunk hozni a tervbevett csatornamunkálatokról. A földművelésügyi minisztérium vízügyi műszaki főosztálya a kérdést lelkiismeretesen a magáévá tette és a létesítendő építmények legfontosabb részét a nyert tájékoztatás szerint a kővetkezőkben van módunkban közölni: 1. A siófoki régi zsilip elbontása. 2. Helyette újabb vizleeresztő zsilip építése. 3. Az itt mutatkozó vizilépcsőben lévő vízenergiának vizierőteleppel való kihasználása. 4. A hajózás érdekeit szolgáló siófoki hajózsilip és a vele kapcsolatos elő- és utócsatorna megépítése. 5. A siófoki közúti hid újraépítése és a vasúti híd hídfőjének meg- erősítése 6. Hajózó ut kiépítése a Sió Siófokon átvezető szakaszán. 7. Kezelő- és raktárházak eme- | lése, és végül, de nem utolsó sorban 8. Jutón egy hajózsilip és egy duzzasztógát építése. Az itt felsorolt pár évre tervezett I munkálatok költsége jelenleg 7 millió I szentáldozásaikat, jócselekedeteiket és önmegtagadási gyakorlataikat láthatatlan csokorként ajánlják fel avval a kéréssel, hogy az örök Főpap még hosszú éveken át adja segítő kegyelmét, hogy a püspök tevékeny ségét sokáig folytathassa az egyházmegye vezetésében a lelkek üdvére. Virág Ferenc püspök hosszú időt töltött vármegyénkben, mint szekszárdi hittanár, majd paksi és szekszárdi plepános és a megye székhelyéről hívta őt el a Pápa őszentsége a pécsi egyházmegye élére. Úgy Szekszárdon, mint Pakson élénken él a hívek lelkében az emléke az ő fáradhatatlan munkásságának, amelynek eredménye volt a hitélet emelése és megszilárdítása. Aranymiséje napján az egész vármegye katolikusságának buzgó imája száll az Ég Urához a főpásztorért, de úgy hisszük, hogy szekszárdi és paksi hívei, valamint a püspök gvermekkorára emlékező Bonyhád népe a régi közvetlen kapcsolatok melegebb érzéseivel könyörgi majd a jubilánsra a Mindenható bőséges áldását, kérve, hogy a melegszívű főpásztor töretlen erővel, egészsége teljében még soká vezethesse egyházmegyéje népét az üdvösség útjára. 800 ezer pengő. Az adott körülmények és a műszaki megfontolások szerint legelőször a siófoki hajózsilipet kell megépíteni, melynek 1,800.000 pengőt kitevő költségeit a főldmivelésügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium közösen már biztosította. A hajózsilip tervezése és építésének előmunkálatai, az u. n. műszaki felderítés már megkezdetett és valószínűnek látszik, hogy dacára az ország rendkívüli helyzetéből folyó nehézségeknek, a hajózsilip jövő évre el is készül. Az idei építési idényben előreláthatólag csak az alapgödör földkiemelését a körülzáró szádfalak leverését, az alaplemez, esetleg az oldalfalak alsó részének betonozását tudják elvégezni, a hajózsilip hátralévő munkái 1943. évre maradnának. Ha a hajózsilip elkészül és a Balaton vizszinének szabályozásával járó, — eddig a siófoki régi zsilip által ellátott szerepet át tudja venni, — akkor következik a többi nagyfontosságu és körültekintést igénylő munka elvégzése, a Vizleeresztő zsilip és a vizierőtelep megépítése, a régi zsilip lebontása, a siófoki Sió szakasz kotrása, a siófoki partfal megépítése, stb. mely munkák megkezdésére előreláthatólag 1943. év nyarán-őszén kerülhet sor. Ugyancsak az 1943. évben veszi kezdetét a juti vízlépcső építése is. A fent említett munkálatok, vagyis a siófoki és juti vízlépcsők és az ezek által határolt siófoki böge építését 1945. év végéig tervezték befejezni. (Hamarább meglesz. Szerk) A hajózsilip a Dunán járó 1000 tonnás hajók átzsilipelésére is alkalmas módon készül. A hajókamra hasznos hossza 82*20 m., szélessége 12*0 m. A vizleeresztő zsilip és vizerőtelep a jelenlegi személyhajókikötő alatt mintegy 90 méterre épül A vizleeresztő zsilip a Balaton vizszinének szabályozására szolgál. A vizleeresztő zsilippel kapcsolatos vizierőtelep feladata lesz a levezetendő vízmennyiség energiáját legalább részben hasznosítani. — A vízlépcső nagysága 2.50—3.50 méter között változik. Egy 12 és 18 m3/mp. nyelőképességü turbina beépítésével a lebocsátásra kerülő vízmennyiség arányában 100—900 HP áll elő. A Sió állandó és rendszeres hajózását azonban csak további 5 vizilépcső megépítésével, vagyis a Sió folyó teljes csatornázásával lehet biztosítani, ami további 7,000.000 pengő költséget igényel, de idő- szakonkinti rendszeres hajózás a juti zsilip elkészülte után lehetséges lesz. A juti zsilip megépítése után a Sió bizonyos évszakokban már rendszeresen hajózhatóvá válik, de az állandó hajózhatósághoz még további 4—5 lépcső fog kelleni. A Siómunkálatok óriási közlekedési jelentősége mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk arról a haszonról sem, amelyet a Sió völgyében, a tárolt vízzel való öntözés jelentene. Ez vármegyénk mezőgazdaságára rendkívüli jelentőségűvé válhatik. Persze semmiféle emberi mű nem fog tudni változtatni azon az ingadozáson, amely a Balaton vizszintje tekintetében évszázadok, sőt ezre- dek óta mutatkozik. Ez — előreláthatólag — nagyon száraz esztendőkben, főként a nyári és őszeleji hónapokban zavarokat is fog csinálni, a tárolható viz hiánya folytán. Jó ezeket előre tudni. — De mindezek dacára tudnunk kell . azt is, hogy a Dunántúl érdekelt vidékeire nagy fellendülés vár s ennek kiaknázásában vármegyénknek kell előljárnia. A paksi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, U76/1942. tk. szám. Árverési hirdetmény kivonat M. kir. kincstár végrehajts tónak, Nagy András és neje Magács Regina végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 554 a. P 57 f tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a Paks községben fekvő, s a paksi 744. számú tkvl betéti A f 1. sorsz. 2626. hrsz. házra 1. szám alatti udvarral a Könyök-utcában 1400 pengő kikiáltási árban elrendeli. Az árverést 1942. évi Julius hó 10. napján délelőtt 9 órakor Pakson, a tkvi. hatóság helyiségében (Deák Ferenc-utca 10. szám, földszint 2. ajtó fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlant, ha az árverés megtartását a “csatlakozódnak kimondott Magyar Általános Hitelbank rt. tőke, az árverés napjától visszafelé számított 3 évi kamat és költség követelésére kéri 1092 P, ha a 3 évet meghaladó kamat követelésére kéri 5955 P és ha a végrehajtató kéri 6197 P vételárnál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (5610/1931. M. E. számú rendelet 21. § a).. Bánatpénz a kikiáltási ár 10 %-a, amelyet a magasabb Ígéret ugyanannyi °/o-ára kell kiegészíteni. Paks, 1942 március 7. 325 Dr Deák, kir. járásbiró. Paks község elöljáróságától. 2586/1942. Árverési hirdetmény. Paks község elöljárósága a község II. és III. kerületében 3224. és 2639. kát. holdon gyakorolható vadászati jogot 1942. évi augusztus hó 1- tői 1945. évi julius hó 31-éig, vagyis 3 (Három) évre, a községháza nagy üléstermében 1942. évi Jnlins 20-án délelőtt 10 órakor nyilvános árverésen bérbeadja. Az árverési feltételek a községi főjegyzői irodában, a 2. számú szobában megtekinthetők. Paks, 1942 junius 20. Községi elöljáróság. Érdekes adatok és visszaemlékezések a S16 csatornával kapcsolatban
