Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-01-16 / 4. szám
Szektáin!, 19(2 jsuliit II. Hintek) 4. szint. TOLNAMEGYEÍUJSÁG ■ETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SzerkeaztSaég és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő Hirdetések árait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BLÁZS1K FERENC Elóflzetésl dl): Egész évre — 12 pengő || Félévre ______6 pengő A lap megjelenik minden Szerdán és szombaton. Előfizetési dl|sk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét .Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. — A Hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír. valamint a nylltlér soronként 60 fillérbe kerül. — Ilástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. cmno Egy héttel ezelőtt leírhatatlan örömmel és lelkesedéssel fogadta Budapest közönsége a Kormányzó Ur Őfőméltósága és a magyar kormány vendégeként hozzánk érkezett Ribbentrop német birodalmi külügyminisztert, a velünk sorsközösségben élő, baráti Németország nagy fiát, akinek a felbecsülhetetlen munkája révén visszakaptuk a Felvidéket, Kárpátalját és Erdély egy részét. — A magyar nép, amely nagy és ritka megtiszteltetésnek vette a Führer kiküldöttének látogatását, most hasonló ünnepi érzésekkel van eltelve, mert Ribbentrop látogatását ugyancsak a Kormányzó és a kormány meghívásaként követte Cianó olasz külügyminiszternek, a Duce legkiválóbb munkatársának hozzánk jövetele. Az egész ország mámoros lelke- sedésseíünnepli hazánk kiváló nagy barátjának és a Trianon által elrabolt országrészek visszaitélésénél Ribbentrop döntőbíró társának újabb itteni tartózkodását. Évek hosszú során úgy a Duce, mint ő, mindig a legnagyobb együttérzéssel viseltettek sorsunk iránt és sokat köszönhetünk annak, hogy a velünk történt igazságtalanságokra az ő messzehangzó szavuk hívta fel a világ figyelmét. Ezenfelül a baráti olasz nemzet nagy fiát üdvözöljük benne, azét az olasz nemzetét, amellyel bennünket történelmi tradíciók kötnek össze, hiszen a magyar kultúra európai ’kivirágzásának gyökerei Róma szellemébe, a kereszténység olasz talajának lelki világába nyúlnak vissza. Tudjuk a történelemből, hogy Géza fejedelem udvarában német előkelőségek mellett ott voltak az olasz urak is és Szent István egyik nevelője is olasz volt. Szent István a római pápától kért és kapott koronát, olasz bencéseket hivott Pannonhalmára és fiának, Szent Imrének nevelőjévé ő választotta ki az olasz Szent Geilértet. II. Géza király olasz telepeseket hivott e hazába, II. Endre felesége olasz hercegnő volt, vele olasz lovagok jöttek ide és XIII. század óta látogatták a magyar diákok Vicenza, Padova és Bologna egyetemeit és ott megismerkedtek az olasz szellemiséggel. A nápolyi Anjou királyaink uralkodása országunk egyik fénykora, éppúgy Mátyás országlása is, akinek olasz volt a felesége, és az udvara tele volt olasz tudósokkal, költőkkel. Sok-sok ilyen kötelékre mutathatnánk még rá történelmünk során, amikor magyar hősök éppúgy ontották vérüket az olasz szabadságért, mint ahogy az olaszok küzdöttek a mi soraink közt. . A sors most a Rómából kisarjadt keresztény kultúra védelmében ismét szorosabban kovácsolt bennünket egymáshoz és mikor ezekben a történelmi időkben államfőnk vendégeként hozzánk ellátogatott a Duce helyettese és legbizalmasabb munkatársa: a nagy és nemes olasz nemNem propagandaszólam, hanem a tények tárgyilagos megállapítása szerint Európában kevés ország dicsekedhetik olyan zavartalan köz- ellátással, mint Magyarország. Közellátásunknak ezt az aránylagos bőségét, ezt a kétségtelen zavartalanságát, a jelenlegi háborús viszonyok között elsősorban azoknak a I céltudatos és határozott intézkedéseknek köszönhetjük, amelyekkel a kormányzat számbaveszi és elosztja a meglevő és termelt készleteket. Etekintetben a kormány most újabb rendelkezéseket léptetett életbe. A minap rendszeresítették az egész országban az egységes kenyér- és lisztadagot, amelynek mértéke olyan, hogy azzal mindenki meg lehet elégedve. Külön állapították meg a nehéz testi munkát végzők fejadagját s ezzel az országos rendezéssel teljes mértékben sikerült biztosítani a kenyér- és lisztellátást az uj termésig. Most a húsfogyasztás újabb rendezésére került a sor. A legújabb rendelet 1 szerint kedden, szerdán és pénteken zet egyik legkitűnőbb fiát, mint nemzetének képviselőjét azzal a meleg szeretettel és azzal a hűséggel üdvözöljük, amely hűségben még soha senki sem csalatkozott. semmiféle húst nem szabad kiszól’ gáltatni sem nyers, sem konzervált, sem elkészített állapotban. Hétfőn tilos a borjú-, sertés- és juhhus, csütörtökön a borjú- és juhhus kiszolgáltatása. Ha ezek a napok a Gergely-naptár szerinti, vagy nem- I zeti ünnepekre esnek, akkor a kiszolgáltatási tilalom nem áll fenn. A baromfi, házinyul, lóhus, hal, zsir, háj, szalonna, töpörtyű, hurka, disznósajt, belsőrész, valamint az ezekből vagy ezek felhasználásával készült élelmiszerek és ételek árusítására, illetve a vendéglátó üzemekben való kiszolgáltatására ez a tilalom nem vonatkozik. A rendelet egyébként szabályozza a vendéglői étlapot is. Vendéglőbén egy személyre csak egy adag levest, húst, tésztát és sajtot szabad kiszolgálni. A korlátozások alól mentesül a honvédség, a kórház, gyógyintézet és gyermeknevelő intézet. Vendéglőben és kávéházban lóhust nem , szabad kiszolgálni.. Az apróhúsból készült ételekből a vendéglőkben a hét minden napján egy ugyneveA közellátás biztosítása Római képek Róma, 1942 január. A római karácsonynak egész külön hangulata van. Általában hozzá szoktuk képzelni a friss hideget, tömött, puha havazást s a fenyőfát. Mindez itt hiányzott, a havazás egy hetet késett, de azért a magyar karácsony hangulatát elővarázsolta a Magyar Akadémia; dísztermében hatalmas, díszes karácsonyfát gyújtottunk, összegyűlt körülötte at egész Akadémia s a történészek, jogászok, dogmatikusok, festők, tanárok, szobrászok, a magyar kulturélet külföldre küldött fiatal generációja csillogó szemmel, megindulva énekelte meleg, bensőséges karácsonyi énekeinket. — A római karácsony hagulata a S. Maria Maggiore bazilikában fogja meg az embert s ezt a hangulatot a presepio, a jászol adja meg. Róma egyik legősibb bazilikái közé tartozik, már a 4. században Krisztus után kezdték építeni Liberias pápa uralkodása alatt arra a helyre, amelyet, egy legenda szerint, Szűz Mária mutatott meg 352 augusztus 5-én Giovanni patríciusnak, aki ott látomása bizonyságául havat talált. Itt vannak l V I ___M ■ « Ró ma legszebb mozaikjai, káprázatos mennyezeteit a Peruból hozott első aranyszállitmánnyal aranyozták be művészi ötvös kezek, lépcsőzetes bejárata előtt szokták a középkorban elégetni az eretnek könyveket, itt koronázták meg a legendás népvezért, Cola di Rienzo-t, akiről Wagner irt operát, itt koronázták a költők királyává Petrarcát. Mégis a bazilika legszebb tradíciói a karácsonyhoz fűződnek. Itt van a bethlehemi jászol egy darabja, mefyet Szent Jeromos hozott Rómába s melyről a 7. század zarándokainak itinerariuma, utinaplója, is említést tesz s e bazilikában mondta először a három szent misét karácsonykor Nagy Sz. Gergely pápa, akinek az éjféli szent mise alatt az et cum spiritu tuo-t, az angyalok kórusa felelte, a legenda szerint. ■, . Most az elsötétítés miatt délután 5 órakor mondta az „éjféli“ misét Verde bíboros káprázatos assisten- ciával; az oltárra kitették a bethlehemi jászol 60 cm hosszú, tenyérnyi széles reliquiáját üveg urna alatt, amelynek tetején a kis Jézus arany szobra áll. A világhírű Mons. Refice remek énekkara intonálta a karácsonyi hangulatot, amely itt, az évszázados tradíciók, Jézus jászolának szinte tapintható közelségében föllobbanó fénnyel gyújtja meg a lélek igazi karácsonyának, a lélek békéjének vágyát. ♦ Róma egyik külvárosába járok misézni az újonnan épült S. Roberto templomba, amelyet a középkori humanista és nagy hittudós, Bellar- minő sz. Róbert bíboros tiszteletére emeltek. A külvárosnak itt egész más értelme van, mint a többi világvárosokban. A másutt külvárosi szegény negyed Rómában a város szivében, a középkori paloták tövébe préselt tömeglakásokban éi, mig az u. n. periférián széles sugárutak s modern, tiszta palotasorok, kertes villák vannak a nívós társadalmi réteg negyedével. A templom sekrestyéjébe bejön egy néni, keze föl van kötve. Meglát, odajön, dagadt kezét kiveszi a kendőből s barátságos bizalommal áldást kér rá boldogan és megkönnyebbülten megy el, amikor megkapja. Ennek a közvetlen vallásos szemléletben élő esetnek egy másik variánsa, mikor a Szent Péter bazilikában I egy néni megkérdezi, hol van sz. | Francesca Romana szobra. Odamegyünk, fölnéz rá ellágyulva s mint a kettőjük egészen bizalmas ügyét elárulja: — La mia protettrice, az én védőszentem — s még külön megismétli : la mia, az enyém, — olyan hangon, mintha most már teljesen kisajátította volna magának Róma legvonzóbb szentjét. Más alkalommal a Szent Péter bazilika kanonok jai végzik napi zsolozsmájukat az egyik, templomnak is beillő oldalkápolnában. Kívül a bejárat előtt mellettem áll egy 5 év körüli kis fiú és egy még apróbb kislány, nyilván a húga. A templomok szentélyébe, a papság helyére nem léphetnek be nők s a templomba is csak fedett fejjel, kalapban, vagy kendővel. Ebből sejt valamit a kisfiú, mikor meghúzza a kabátomat és súgja: — Si puo entrarli questa, piccola donna ? Bejöhet ide ez a kis nő? Donnát mond, mintha ezzel is némi tekintélyt és jogcímet hangsúlyozna. Biztatásomra előveszi zsebkendőjét, húga fejére teríti és kézenfogva bevezeti. Valahonnan napsugár téved a kápolnába s mindenkinek csendes derű suhan át az i arcán. 1 _____ Dr Taksonyi József.
