Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-06-17 / 44. szám
UIV. évfolyam. SiekHfM, 1942 janiul 17. (Szerda) 44. ízűm. TOLNAMEGYE Et MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20-85 Ks«m éne Előfizetési dij: 12 pengő || Félévre •••••• 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. JuMUdemmmde Jlástkeresőknek 50 százalék engedmény. A magyar fai és a magyar föld Kállay Miklós miniszterelnök épen a minap jelentette ki a sajtó képviselői előtt, hogy ennek a nyárnak az egész országban a szorgalmas munka jegyében kell lefolynia s igy előreláthatólag a törvényhozás sem fog hosszabb szünetet tartani, hanem a sorozatosan elkészülő törvényjavaslatokkal foglalkozik. Ezidőszerint a képviselőház az úgynevezett zsidóbirtok javaslatot tárgyalja. Régen került a magyar törvényhozás elé ilyen nagy horderejű javaslat, amelynek a most kő* vetkező években és évtizedekben döntő kihatása lesz a magyar birtokmegoszlásra és természetesen elsősorban a földet mivelő magyar népre. Elvégre arról van szó, hogy ha Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszternek ez a javaslata törvényerőre emelkedik, úgy nem kevesebb, mint kb. 700.000 kát. hold mező- gazdasági és mintegy félmillió hold ■ erdőgazdasági ingatlan kerül a zsidók tulajdonából az államfenntartó magyar faj kezére! Méltán mutatott rá a földmivelésügyi miniszter a képviselőházi vita során elmondott beszédében, hogy a javaslat jellemző tulajdonsága az, hogy a földbirtokra vonatkozó eddigi jogszabályoknál sokkal szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Az első és legfontosabb szigorítás az, hogy a javaslat a fajvédelmi törvény alapjára helyezkedett, ami annyit jelent, hogy általában minden zsidót érint ez az uj javaslat. Szigorítást jelent az is, hogy a zsidók ingatlainak elvétele nemcsak lehetséges, de kötelező, tehát minden körülmények között végrehajtásra kerülnek a törvény intézkedései. Arról pedig épen a földmivelésügyi miniszter fog gondoskodni, hogy a végrehajtás során valóban a törvény célkitűzései érvényesüljenek és a magyar föld mielőbb kikerüljön a zsidók kezéből. A javaslat egyik nagy jelentőségű intézkedése az, hogy az elvett zsidóbirtokokat nem készpénzzel, hanem kötvényekkel fizetik ki. Ez rendkívüli mértékben egyszerűsíti az eljárást és amellett kizárja azt, hogy a kárpótlásul fizetett összegek esetleg a nemzet szempontjából káros célokat szolgáljanak. A törvényjavaslat az eddiginél sokkal szigorúbban korlátozza a zsidók ingatlanszerzési lehetőségét. A jövőben zsidó még árverés utján sem szerezhet földet, ezenkívül kis és nagy községekben egyéb ingatlant, tehát sem telket, sem házat nem vásárolhatnak. Ez a rendelkezés a jövőben meg fogja gátolni azt, hogy a zsidók tulajdonába vándoroljanak egyes magyar falvak fél utcasorai s egy-egy meggazdagodott zsidó vásárolja fel a magyar kisemberek elől a rendelkezésre álló telkeket, házakat és földeket. A javaslat szigorúságát legjobban az jellemzi, hogy általános kivételeket a zsidók javára egyáltalában nem tartalmaz. Korlátolt mértékű és átmeneti mentesítést is csak a háború alatt vagy a forradalom és az ellenforradalom idején különös érdemeket szerzett zsidók részére biztosit. Annyira szigorú a javaslat, hogy a mentesítés még a zsidók hősi halott özvegyeire sem terjed ki, mert az alapeiv az, hogy a kivételek csak az érdemet szerzett személyekre vonatkozhatnak. A zsidóbirtok javaslat jelentősé- l gét a legjobban az a külföldi visszhang bizonyítja, amellyel különösen a német és olasz sajtó fogadta Bánffy Dániel bárónak ezt a törvényjavaslatát. Minden oldalról, természetesen a Ház túlnyomó többségének képviselői is elismerik, hogy ez a javaslat a magyar faj védelme, a magyar földbirtok egészségesebb megoszlása és a zsidókérdés megoldása terén felbecsülhetetlen értékű haladást jelent. A nemzet közvéleménye pedig, amint már eddig is megállapítható, nagy megnyugvással és helyesléssel várja a javaslat törvényerőre emelkedését. Áz igazságügyminiszter körútja vármegyénkben Mint már jeleztük, dr Radocsay László igazságügyminiszter meglátogatta vármegyénk paksi járásának több községe MÉP szervezetét, hogy a tiszteseket útmutatással lássa el a jövő munkájára. Az igazságügyminiszter folyó hó 14 én reggel 9 óra 5 perckor érkezett a vármegye határára vitéz dr Tégldssy Béla m. kir. kormányfőtanácsos, a kerület képviselőjének, dr Trócsdnyi Lászlónak, a miniszter személyi titkárának és vitéz Tégldssy Ottónak kíséretében. A fogadtatás A minisztert és kísérőit vitéz Madi Kovács Imre főispán vezetésével Sípos Ernő m. kir. kormányfőtanácsos, a MÉP helyi elnöke, dr Szakács Ernő m. kir. gazdasági főtanácsos, dr Komis István járási főszolgabíró, dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos, a MÉP vármegyei központi titkára, dr Regös István tb. főszolgabiró, a dunaföldvári szolga- birói kirendeltség vezetője, Béri Balogh Ferenc községi főjegyző, Polgár Ferenc községi bíró s dr Bo- zóky János a MÉP helyi titkára várták. A miniszter és kísérői autójukból kilépve szeretettel köszöntötték főispánunkat s a küldöttség tagjait. Majd vitéz Madi Kovács Imre főispán üdvözölte a minisztert, rövid visszapillantást vetve Tolna vármegye lakosságának a történelmi múltban is mindenkor hazafias magatartására, áldozatkészségére és lelkes katonai erényeire, megköszönte a miniszternek, hogy e nehéz időkben, nagy elfoglaltsága közepette is időt szakított magának arra, hogy látogatásával megtisztelje a megyét Dr Radocsay László igazságügyminiszter meleg közvetlenséggel válaszolt a főispán üdvözlésére, örömének adva kifejezést, hogy e napot a paksi választókerületben, dr Tégldssy Béla képviselő, jó barátja I választói között töltheti s megköszönte a szíves-lelkes fogadtatást. Dunafőld váron Ezután a miniszter a fogadására megjelentekkel együtt Dunaföldvár fellobogózott utcáin lelkes éljenzés közepette a községházára ment, majd rövid pihenő után a szent Ferenc- rendi templomban hallgattak szentmisét, melyet P. Kincses Károly házfőnök mondott. Az Egyenlőség! Körben A szentmise után a leventék disz- szakasza tisztelgését fogadva az Egyenlőségi Körbe vonultak, melynek bejáratánál Sipos Ernő elnök üdvözölte a kör nevében a minisztert, a főispánt, a kerület képviselőjét s a vendégeket, majd bemutatta a miniszternek a tiszteletére megjelent hatósági személyeket, dr Bolgár Kálmán járásbirósági elnököt és a járásbíróság bírói és tisztviselői karát, a tanintézetek vezetőit, dr Kalmár László OTI orvost, ki most jött haza az orosz harctérről s az adóhivatal, posta és pénzintézetek fejeit. Ugyanitt kedves szavakkal a dunaföldvári leányok a minisztert, a főispánt s a kerület népszerű képviselőjét virágcsokrokkal köszöntötték. A zsúfolásig megtelt nagyterembe lépve a közönség lelkesen éltetve fogadta a minisztert s kísérőit. A MÉP választmánya ülését Sípos Ernő m. kir. kormány- tanácsos, pártelnök nyitotta meg és költői szárnyalásu beszédében rámutatott e kör s Dunaföldvár közönségének hazafias «munkájára, őszinte tisztelettel üdvözlé a megjelent előkelőségeket és párttagokat, majd az ülést megnyitotta, megemlítvén, hogy e terem 1914—18. években hadikórház volt, ebben a teremben üdvözölte a község a Kormányzó Őfőméltóságát s boldog- emlékű Kozma Miklós minisztert s kegyelettel emlékezve meg a község 6 hősi halottjáról, felkérte á minisztert, hogy a megjelenteknek Útmutatást nyújtani méltóztassék. Az igazságügyminiszter beszéde. A tetszéssel fogadott megnyitó után lelkes ünneplés közben emelkedett szólásra dr Radocsay László miniszter. Az igazságügyminiszter a meleg és szívélyes fogadtatást, a jóleső üdvözlést megköszönve, kijelentette, hogy örömmel jött meg- dicsőült vitéz Gömbös Gyula szülő vármegyéjébe, boldog, hogy Dunaföldvár közönsége mindig lelkesen szolgálja a magyar ügyet. Kiemelte, hogy egyetlen politikai párt, vagy alakulat sem lehet öncél, mert minden pártnak csak addig van jogosultsága, mig a közt, a hazát, a nemzet egyetemét szolgálja. A Magyar Élet Pártja nem egy, a választások tartamára alakult organizmus, ez egy élő és lelkesen dolgozó szervezet, mert a magyar polgári társadalom megszervezése mellett a nagy nemzeti célokért munkálkodókat egy táborba tömöríti s keblére ölel minden munkás magyart. Mikor gróf Teleki Pál, megdicsőült miniszterelnök 194-ben Münchenből hazatérve, beszámolt ottani munkájáról, 3 szóban foglalta össze a magyar tennivalókat: bizni, dolgozni, engedelmeskedni. Bízni Istenben, ki a Duna medencéjébe vezette a magyart s 1000 éves múltjában sok vészen, viharon átvezette, megóvta a pusztulástól, hogy itt államot alkosson s fenntarthassa. Bizzunk önmagunkban, nemzeti lelkűnkben. Egy nemzet nagyságát a nemzeti lélek, a nemzeti erkölcsi erők adják. Ez a nemzeti lélek adott erőt a magyarnak, hogy eddig is helyt tudott állani történelmi hivatásának s helyt áll ma is. Bíznunk kell a vezetőkben, Kállay Miklós kormányelnökben és minisztertársaiban, minden munkatársában, kik Gömbös Gyula vonalvezetésén haladnak, — melynek helyességét a tények igaEgyes szám ára 12 fillér
