Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-05-22 / 39. szám
1942 május 22. TOLNAMEŰYEI DJSÄG HUGÓRA TEIWÉSZÁILATOK importált tenyészanyagok kiváló ivadékai legjobban vásárolhatók Majyarorsaág legrégibb és legnagyobb arany, éremmel kitüntetett angóra nyultelepén GRÓF KÁROLYI JÓZSEFNÉ Angóratenyészetenél Fehérvárcsurgó, Fejér megye — A Kisdednevelők Országos Egyesületének Déldunántuli Köre ez évi rendes közgyűlését Bonyhá- don tartja junius 7-én, melynek sikere érdekében már folynak az előkészítő munkálatok. — A tankönyvek változtatásának tilalmát a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1942—43. tanévre is fenntartja valamennyi közép-, középfokú- és népiskolára. E tilalom a nyolcosztályos népiskola V., VL, VII. éá VIII. osztályaiban első- izben bevezetésre kerülő olvasókönyvekre nem vonatkozik. — A hústalan napok megtartása végett a közellátási minisztérium utasítására a vendéglősök ipartestülete az összes vendéglősöket felhívta, hogy a korlátozó renLEVÉL KASZAP ISTVÁNHOZ Irta: Bürger Ferenc VIII. gimn. tanuló Levelet cimzek fürge tollal S ráírok egy ma már szent nevet, Itt lenn küzdünk földi szennyel, porral, De ismerjük Pista neved. Igen Pista,... igy kell ezt leírni, Fiú voltál, cserkész és diák ... S megmutattad: szenvedni kell, hinni S énekelni büszkén glóriát. Magyar fiuk szava száll most Hozzád S ha majd eléd egyszer odajut, Súgd meg nekünk a lelkünk rádióján, Hogy indult, s vitt hát ez a csodaut ?j Te tudtad, érezted a szentek boldog titkát, Hogy égbevisz a bátor szenvedés, S innen indultál, közénk való voltál Ez a hit nekünk, hidd el nem kevés I Van most az égben jó pártfogónk Benned, Értünk is szól tán ifjú, szent imád, Kérd meg ót ott fenn, segitse, óvja Ezt az országot, a magyar hazát. Munkaasztalnál, iskolapadban Dolgozik ma a magyar ifjúság Vagy kinn a fronton, száz viharban Istenért harcol meg ezer tusát. Imádkozz értünk égi Testvér, Kérj szép hazánknak jövőt, boldogat, Munkás életet, tiszta ifjúságot, A régi fényben ős határokat. És szülessen még sok olyan, mint Te'voltál, Áldozat-lelkű szent magyar gyerek. S az égben fenn, hol ezer szent glóriás sort áll Dicsérjék együtt az Urat Veled I Mi leu vasárnap? A befejezés felé közeledő alosz- tályi bajnokságokban nincs sok meglepetés. A vállalati, gyári csapatok (hadiüzemek) előnyben a társadalmi alakulatokkal, teljes versenyzőgárdával folytatják ereményes működésüket. A pécsi elsőosztályban egy-két kivétellel ez a helyzet és az élen levők mind jó szerepléssel megérdemelt állást foglalnak el a sorrendben. A vezető Dombóvári Vasutas SE — bár csak egy pont előnnyel áll az első helyen, de a nyomában levő Pécsi Egyetemi diákcsapat érzésünk szerint már nem fogja be, hacsak épen a PEAC pályán sorra kerülő DVSE elleni mérkőzést meg nem nyeri, de erre a vasutasok is készültek már s remélhető, hogy sikerrel megtarthatja a tolnamegyei csapat vezetőhelyét. Vasárnap, május 24-én, pünkösd vasárnapján a következő mérkőzések kerülnek sorra: Dombóváron: DVSE—Nagykanizsai Zrínyi, Mecsek Szabolcson: MSE—Simon- tornyai BTC, Pécsett: PEAC—PBTC, DPAC-ZsSE. Nagykanizsán: NVTE—KSEJcsa- patai közötti bajnoki összecsapások jelentik a pécsi osztály sporteseményét. A Szekszárdra kitűzött TSE— Szigetvári CFC mérkőzést a CFC lemondotta a TSE javára s igy bajnoki mérkőzés nem lesz. — Atlétikai verseny Pécsett. A pécsi áldozócsütörtöki Mafc— Peac —Szeac egyetemközi hármasviadalon a szekszárdiak egymás ellen harcoltak. A Peac csapatában szerepeltek Scherer és Lipovszky, míg Sugár a Mafc csapatát erősítette. Scherer a sulylökésben a Mafc— Peac viadalon 12*07 m-es [dobásával második lett, Sugár pedig a harmadik helyet foglalta el 11*87-68 dobásával. Lipovszky a 100 m-es síkfutásban indult és 11*6 mp-es idejével értékes pontot szerzett a Peac-nak. Itt említjük még végül meg, hogy a szekszárdi hírverő versenyen is megcsodált Lehnert 708 cm-es kiváló eredménnyel nyerte a távolugrást. .Dicsérem az Isten nerét énekkel." Zsoltárok 68, 8. E szentirási gondolatot választottam kiinduló pontnak, mint amely gondolat, isteni sugalmazásra íródván, legközelebb áll ahhoz a gon* dolatkörhöz, amellyel foglalkozni szeretnék. Úgy érzem, mintha szentbeszédet kellene mondanom, mintha templomban hivő lelkek tömegéhez kellene szólanom, amikor a dal ünnepségén a dalt kell dicsőítenem. Nem hiába tartották a régi pogány népek a dal szerzőjét, a dal íróját tpapnak: a múzsák papjának. Valóban a költészet és igy elsősorban a dal is és a dalolni tudás nem mindennapi jelenség, hanem Istennek különös ajándéka: sugalmazott szavak és ihletett melódiák, dallamok. S mint Istennek ily nagy ajándéka szerte van osztva a teremtés minden ágában, a természet összes köreiben, de leggazdagabban buzog forrása az emberi szívben. Mi a virágillat, ha nem a természet lehellete, amelyben a költészetnek, mint a világot átható isteni sugallatnak érzelemig halkitott melódiája szól az emberiség leikéhez? At Isten szól a virágban hozzánk és e szólamra az emberi szív dalra buzdul, dalban önti ki örömét, hogy megszólamlott körötte az Isten. így válik a virág dallá és a dal a lélek virága: a dalos lélek virágzó fa. Azért nevezték el a nép egyszerű hát, aki költi, nem írja, de mondja és dalolja a dalt: „nótafának“. Mi a madárdal, ha nem a természet imája, amelyben a költészetnek, mint isteni sugallatnak az akaratmegindulás magasságáig erősített melódiája szól az emberiség leikéhez ? Az Isten szól a madárdalban hozzánk és e szólamra az emberi szív akarata felmagasodik, hogy dalimájában magasztalja a Urat, akinek dicsősége megnyilatkozott előtte. A csicsergő madár éneke boldog elragadtatás a természet és élet szépségei fölött és hálaadó ima mindezek adományozójához: az Isten- hez. így válik a dalosmadár a magasztalás és dicsőítés szimbólumává es a dal a lélek imájává, mert a dalos lélek imádságos akaratot tételez fel. Hivatkozhatnám a természetnek még számos megnyilatkozására, tengernyi mozzanatára, amelyben mindben a költészetnek, mint isteni sugallatnak érzékelhető képét látom: a viz hullámzása, a tenger mormo- lása, a fák hajladozása, a szellő susogása, a zivatar esőkopogása és a vihar mennydörgése, ami mind valamiképpen összefüggésben van nemcsak 'Földdel, annak atmoszférájával, a Nappal és egész rendszerével hanem a mi Napunk rendszerén túli világ kozmikus sugárzásával is. A kozmikus sugárzás a tudomány egyik újabb felfedezése hatásában az egész mindenséget átható erőnek. Így hatja át a költészet, mint isteni eredetű erő, évezredek óta az egész emberiség lelkét és életének minden arculatát. Ahogy a világűr kozmikus sugárzása befolyásolja Földünk fizikai életének minden megnyilatkozását, úgy a költészet erős, meleg sugárzása feloldja a leghidegebb szív jégpáncélját is, porhanyóvá teszi a szív talaját nemes eszmék befogadására, készségessé nagy tetteket szülő elhatározásokra, termékennyé a szép, a jó, az igaz háromságának tenyésztésére, egyszóval alkalmassá arra, hogy az erények virágozzanak benne. Abból, hogy a dal a lélek virága, a lélek imája, hogy a „kozmos“, azaz a mindenség éltetőjének, az Istennek sugallatára terem az emberi szívben, természetesen következik, hogy a lélek osztatlan, fel- darabolhatatlan lévén, minden igazi dalban egy ember egész lelke éL A dal a költészet legegyszerűbb és legkisebb formája. S érdekes, hogy a lelket is, ami voltaképpen láthatatlan substantia, az emberek nagy része, mint valami kis, könnyen mozgó egyszerű lényeget képzeli el magának. Pl. az indmitoszokban a lélek hüvelyknyi nagyságú, gyüszü- nyi kis madáralak, amely könnyen visszajár a szeretett valakihez és könnyen meghúzódik bárhol annak közelében. Mi keresztények is ilyen valamire gondolunk, amikor szeretett halottaink hazajáró leikéről í szólván, kulcslyukra, kéményre, ab- | lakrésre stb. gondolunk. Az emberség ezen kezdetleges lélekfelfo- jása csupán csak arra mutat, hogy irezzük: a lélek nincs anyaghoz íötve és feloszthatatlan valami. így tehát a dalban egészen benne van a lélek, az Istentől emberbe lehelt lélek. Azért oly szívhez szólóak, lélekbe markolóak az igazi dalok, mert a lélek a lelket keresi. Vörösmarty Mihály „Madárhangok“ című szép költeményében igy zeng, igy dalol: »Szakadj, ki, lelkem s zengj el, mint dalom; Mi vagy te más, mint hangzó fájdalom! így énekelt a cserje vad bogán Az erdó szíve, a kis csalogány. S ki szólna, míg az erdó szíve fáj ? Búsan merengve hallgatott a táj.« Micsoda patinás megérzékeltetése 1 e nehány sor annak a gondolatnak, hogy a dal, a lélek különféle állapota és törekvése, azoknak különböző intenzitási foka szerint, a lélek mind a három tevékenységi területének: az érzelemnak, akaratnak és gondolkozásnak költői kifejezése 1 S igy el kell ismernünk Kölcsey Ferenc meghatározásának helyességét: „A dal harmoniás szavakba öntése a gondolattá érlelt ér- zeménynek.* Tehát a dal a lélek legmélyebb rejtekéből fakad. A lélek legmélyebb rétegéből fakadó dalnak óriási hatása van az egyesekre és az egész emberiségre egyaránt. Keresztény gondolat, hogy az ima az ember egyik segédeszköze lelkiüdvösségének gondozásában. Hát még ha melódiával van összekapcsolva ! „Aki szépen énekel, kétszer imádkozik.“ Érvényes ez a megállapítás nemcsak a templomi énekekre, hanem a tisztességes világi dalokra is. Ének és dal csak különböző szavak, de egy a lényegük, ha mindennapi értelemben nem is, de filozófiailag igen! A dal feltűnő hatása meglátszik már az emberi lélek fejledező bimbókorában : a bölcsődal mily megnyugtatóan hat a türelmetlen csecsemőkre. Legszebben Petőfi tolmácsolja „Szülőföldemen" cimü költeményében a bölcsődalnak a gyermeki lélekre gyakorolt hatását: Megkondul az esteli harangszó, Kifáradt már a lovas és a ló, Hazamegyek, ölébe vesz dajkám, Az altató nóta hangzik ajkán, Hallgatom s félálomban vagyok már.., »Cserebogár, sárga cserebogár ...« (Folyt, köv.) Ganzer János mészégetője Bátaszék mészégetőt keres, ki úgy fával, mint szénnel tud mészt égetni. 283 Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. Meghívó. A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete Tolnamegyei Tagegyesülete május hó 23*án, határozatképtelenség esetén jjunfua hó i-én d. e V*12 órakor Szekszár* don a vármegyeház kistermében rendes közgyűlést tart, melyre az alapszabályok 16. §a értelmében meghívja. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Intéző évi jelentése. 3. Az 1941. évi zárszámadások bemutatása. 4. Számvizsgáló bizottság jelentése és a felmentvény megadása. 5. Költségelőirányzat az 1942. évre. 6. Esetleges indítványok. Szekszárd, 1942 május 15. vitéz Vendel István polgármester, ügyvezető elnök. Nagy méhes családokkal, felszereléssel, egészben v. részben jutányosán eladó Pribi- tek Nagydorog. 241 delkezéseket pontosan tartsák meg. 1 A hústalan napokon húsos ételeket, j a megállapított súlynál több húst ne szolgáltassanak ki, az étlapkorlátozásokat pontosan tartsák* meg és csakis az előirt jegyek ellenében adják ki. A DALRÓL A Szekszárdi Dalosünnepen elmondta: Lázár József
