Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-05-22 / 39. szám
1942 május 22. TOINAMEGYH ÜJSÁfl A Sió hajózhatóvá tétele ügyével, amint értesülünk, Zala vármegye májusi közgyűlése is foglalkozott. A közgyűlésen dr. Órffy Imre, felsőházi tag, ki tudvalévőén Zala vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja, hosszabb beszédet tartott, élesen támadva azokat, akik e terv ellen nyilatkoztak. Örffy Imre értesülésünk szerint ebben a kérdésben már előzetesen informálta is Zala megye vezetőségét. Nyilván ennek tudható be, hogy Zala megye közgyűlése egyhangúlag azt az álláspontot foglalta el, amit a mi vármegyénk: köszönő és sürgető feliratot intézett a föld- és pénzügyi miniszterekhez. Ebből az alkalomból felkerestük dr Örffy Imrét és érdeklődtünk nála a nagy beruházási programm megvalósításának újabb részletei iránt. „A munkásosztag már lent dolgozik Siófokon" mondta örffy, „a nagy munka tehát megindult már“. A vármegyénkre oly nagy jelentőségű csatorna megvalósításának nagy segítségére lesz az a körülmény, hogy a siófoki zsilipet energia- termelésre alkalmas szerkezetben építik s az ennekfolytán már is jelentkező ipari nagytőke további fedezetéül fog szolgálni a csatorna megvalósításának. A miniszteri szakértők véleménye szerint a siófoki és az azután következő „Jut“-i zsilipek megépítése után, ha azzal egyidejűleg természetesen a Sió medrei és töltései is rendbehozatnak, a hajózás már meg is indulhat. Ezt három éven belül tervezik, de az idő tálán meg is lesz rövidíthető. Érdeklődtem a vármegyénk gazdáit annyiszor gyötrő belvizek levezetésének módozata iránt is. Az illetékes hely véleménye szerint ezek a bajok is meg fdgnak szűnni. A víz „jobban kézben lesz tartva“, mondták s emellett a főcsatorna mindkét oldalán azzal párhuzamosan az egész vonalon végig övcsatornákat fognak létesíteni, amelyek hivatása lesz az annyi bajt okozott belvizek levezetése. A maximálisan három évre szabott beruházási programban benne foglaltatik a szekszárd'palánk hajóforduló létesítésének költsége is, mire a magam részéről állandóan nagy súlyt fektettem. Mindezek „dacára“, fejezte be örffy érdekes nyilatkozatát, a tolnamegyeieknek is csak azt üzenhetem, amit a zalai közgyűlésen mondtam]: amint a magánéletben való előrejutáshoz szívós, lankadatlan munkára, sőt néha harcra is van szükség, ugyanezeket igényli a közcélok elérése is. Vármegyénk vezető embereinek is állandóan napirenden kell tehát tartaniok, ezt az immár a megvalósulás stádiumába jutott tervet és minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a munka necsak ne torpanják meg, hanem mindig jobb és jobb ütemet kapjon. A magunk részéről örömmel üdvözöljük e nyilatkozatban foglaltakat, abban a , reményben, hogy a hajózható csatorna, amint azt egy országos hirü tudós (Lóczy Lajos egy. tanár, világhírű geológus) minap mondta, az érdekelt vidékre gazdaságilag „aranykort“ fog teremteni ! Gróf Zichy Gyula kalocsai érsek halála A halál kíméletlen keze ismét kiragadott egyet a nagy magyar Alkotók sorából. Fájó gyászhirt röpített világba a magyar rádió: gróf Zichy Gyula, az ősi kalocsa — bácsi egyházmegye érsekének nemes, szelíd szive megszűnt dobogni és május 20-án visszaadta jóságos, tiszta lelkét Terem tőjének.) Ismét árva lett a kalocsai érseki szék, a Tomoriak, Haynaldok, Vá- radiak drága öröksége. Ismét megszakadt hosszú sora azoknak, a nagynevű érsekeknek, akik mindenkor az egyes korok igényei szerint az első sorban állottak, ha áldozni, vérezni vagy alkotni kellett és ezzel bizonyítani nagy nemzeti küldetésüket, hivatásukat. Zichy érsek halálhíre gyászba borította az egész országot, mert Yifez személyét mindenkor az egész magyar katolicizmus osztatlan hó- dolatos tisztelete és szeretete övezte, de különösen fájó érzésekkel töltötte el a pécsi egyházmegyét, amelyet 1905—26-ig olyan kivételes atyai szeretettel gondozott és kormányzott. Zichy érsek 37 éves főpásztori működése alatt két egyházmegyét kormányzott és mindkettőben maradandókat alkotott lelkiekben és intézményekben egyaránt. Lelkiekben, mert magától követelte meg elsősorban a papi életnek azt a ki- teljesülését, amelyet papjaitól is megkívánt s amelynek révén biztosíthatta a híveknek is az elmélyültebb lelki életet. — A szorosan vett hitbuzgalmi munka és élet, - katolikus nevelés, a karitász, a szociális munka, a katolikus sajtó és művelődés mindenkor — nemcsak pártfogóra, hanem kezdeményezőre, alapítóra, irányítóra találtak az áldozatos lelkű főpapban. Legyen elég itt csak a pécsi Pius gimnázium és internátusra, a pécsi Emericanum középiskolai internátus, a Dunántúl kát. nyomda és napilap stb. alapítására gondolni. Mindezekkel az áldozatos alkotásokkal, szeretetteljes leikével, nyájas szelídségével örökre beírta nevét a pécsi egyházmegye történetébe s híveinek leikébe. Fájó szívvel veszünk most tőle búcsút s hisszük, hogy lelke, mely mindenkor egyházáért ,'s hazájáért dobogott, megkapta már örök jutalmát. Zichy Gyuta gróf 1871 november 7-én született a fejérmegyei Nagylángon. Gimnáziumi tanulmányait részben Karlsburgban a jezsuiták kollégiumában, részben a székes- fehérvári ciszterciták gimnáziumában végezte, s érettségi után a székesfehérvári egyházmegye papnövendéke lett. Teológiai tanulmányait a világhírű innsbrucki egyetemen végezte s 1895 julius 6-án szentelték pappá. Egy évig működött Budakeszin, mint segédlelkész. 1897-ben R ó m á ba megy s 1900- ban a Gergely egyetemen kánonjogból t u d o r i oklevelet szerez. — Jóságával és tehetségével magára vonja XIII. Leó pápa figyel- | mét, aki szolgálattevő kamarásként maga mellé veszi. Ebben a minőségben működött X. Pius pápa mel- I lett is, mígnem 1905-ben pécsi | püspökké nevezte ki s maga szentelte a sixtusi kápolnában püspökké. Váradi érsek halála után XI. Pius pápa 1923-ban megbízta a kalocsai egyházmegye adminisztrálásával, mígnem 1924 január 27» én végérvényesen beiktatták a kalocsai érseki székbe. Itt folytatta áldásos működését haláláig. Halála a magyar katolicismusnak s az egyetemes magyar életnek nagy vesztesége. Szongott Edvin alispán gróf Zichy Gyula elhunyta alkalmából a következő táviratot intézte a kalocsai főkáptalanhoz : A főtisztelendő főszékesegyházi főkáptalannak Kalocsa. őszinte mély fájdalommal vettük a szomorú hirt gróf Zichy Gyula kalocsai érsek váratlan elhunytéról. Bár másfél évtizede annak, hogy a Szentséges Atya hivó szava folytán a boldogemlékü főpásztor a pécsi püspöki széket a kalocsai érseki méltósággal felcserélte és Igy- azon közvetlen kapcsolatok, melyek őt a vármegye közönségéhez tűzték, megszakadt Tolna vármegy katolikus lakossága ma is fiúi szeretet meleg hálás érzéseitől eltelve gon-' dől vissza ama hosszú évek sorárai midőn a pécsi püspöki székben önagyméltóságának a vármegye lakossága iránt mindenkor kimutatott atyai jóindulatát, szeretetét és nemes áldozatkészségét élvezhette. Abban a súlyos veszteségben, mely Őnagyméltósága elhunytéval nemcsak a katolikus egyházat, de az egész magyar életet érte, kérem fogadja a főtisztelendő főkáptalan mély részvétünk és együttérzésünk kifejezését Tolna vármegye közönsége nevében Szongott Edvki alispán. Értesülésünk szerint a főpásztor temetésén Tolna vármegye közönsége képviseletében vitéz Madt Kovács Imre főispán és* Szongott Edvin alispán is meg fognak jelenni. Tüuk ■L Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország! Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1942 május hó 14—20 ig. Hőmérséklet maximum: 25'0 C° május 19*én, minimum: 12'0 C° május 17-én. Csapadék eső 1*4 mm május 14-én, eső 13*7 mm május 15-én, eső 2*4 mm május 16-án. összesen 17*4 mm. — A „Bajtársi Szolgálat“ megszervezése szépen halad vármegyénkben is. A szervezés munkáját nemcsak irányítja, de abban tevékenyen részt is vesz vármegyénk főispánja: vitéz madi Kovács Imre, aki a járási szervezeteket fel is keresi, hogy ott útmutatással szolgáljon, biztosítva a hadbavonultak itt- honmaradottainak szeretetteljes gondozását. — Endresz György emléke. Tiz éve, hogy a „Justice for Hungary“ nevű repülőgépével, 1932. május hó 21-én Rómában lezuhant Endresz György, ki azelőtt egy évvel Magyar Sándor szekszárdi földinkkel ugyanezen géppel átrepülte az Atlanti óceánt. A gyászos évfordulón a budapesti krisztinavárosi plebánia-temp- lomban gyászmise volt Endresz György lelkiüdvéért. — Külügyi előadásoké Dr To- porczy Emil, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának tagja> ki április elején Szekszárdon tartott rendkívül értékes és tetszéssel^ gadott előadást, meghívás folytán Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Kéz- divásárhelyen, Kovásznán, Maros- vásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Szászrégenben tartott előadásokat. A kiváló tudós előadót a mindenütt nagy számban megjelent hallgatóság lelkesen ünnepelte. — A dunafőldvári járás vitézi értekezlete Pakson. F. hó 17-én tartották meg értekezletüket a duna- földvári járás vitézei. Az értekezletet vitéz Székely Sándor járási hadnagy nyitotta meg. Meleg szét retettel köszöntötte a jelenleg Pák? son tartózkodó Tezredparancsnokof, a járás főszolgabiráját, a községi főjegyzőt és a megjelent hivatal- vezetőket. Szívélyesen üdvözölte a jelenlévő némzetes asszonyokat, Vitézeket és a várományosokat. Megnyitójában beszélt a belső [front megszervezéséről, a vitézek elsőrendű kötelességéről, mert a harctéren hősiesen harcoló honvédeink dicsőséges küzdelmét, csak a mögöttes országrészben kötelességüket lankadatlan szorgalommal és becsületes hűséggel teljesített munkával segítjük elő. Győni Géza Le az álarccal című versét Koch József nagy hatással szavalta. Vitéz TöV gyessy [Sándor tiszti orvos a Tbc betegségről és nemzetpusztitó szedefméről tartott előadást.. Gab# János földespusztai intéző a takarj mányozás nagy jelentőségéről érte?: kezett. Vitéz Kiss Kálmán a „vitézek és várományosok, valamfint- családtagjaiknak példaadŐ magatartásáról a mai időkben“ értekezett beható módon. Az értekezleten
