Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-01-14 / 3. szám

XI!V. íefolvom. szekszűrtl. 1942 január 14. (Szerűn) 3. ízűm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztősé? ős kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épiilelében. Telefonszám: 85 előfizetési d 11: Egész évre _ 12 pengő || Félévre______ 6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ős szombaton. Előfizetőst dijak ős hlrdetősek, valamint a lap szellemi részét Illető | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1-50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter .széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban el­helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron­ként 60 fillérbe kerül. — llástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Világszerte tárgyalják a nagyjelentőségű ese­ményt, hogy Ribbentrop német bi­rodalmi külügyminiszter, mint a Kormányzó Ur és a magyar nemzet vendége hazánkba érkezett. A nagy­tekintélyű politikus ragyogóan im­pozáns budapesti fogadtatás és a fővárosban való tartózkodása az egész külföldi sajtót foglalkoztatta. Ez a nagyjelentőségű esemény al­kalmat adott a magyar—német kap­csolatok érzésvilága hosszú sorá­nak a feltárására, mert a magyar és német nép sorsközössége és barát­sága nem puszta politikai szólam, hanem miképpen a mostani esemé­nyek is megmutatták: élő valóság. A két nép. ellen alkalmazott bor­zalmas igazságtalanságok csak még jobban összekovácsolták a magyar és a német nemzetet és közös mun­kával, válivetve sikerült az elnyomók bilincseit lerázni. Csodálatos, hogy ez a sorsközös­ség ezeresztendős történelmi igaz­ság, amelyre minduntalan rátalá­lunk, ha az élet nagy tanítómestere fellapozza előttünk a múlt. érdek­összefüggésének lapjait. A magyar nemzet — egy vesztett háború után — nagy vezérének, nagybányai vitéz- Horthy Miklós kormányzónak irányítása mellett poraiból feleleve­nedve, a magyar—német fegyver­barátság szálait újból összefogva, megteremtette e két nép ismételt erőfeszítésének a biztos győzelembe vetett alapjait. Ez a kapcsolat ered­ményezte, hogy a trianoni béke­rongy széffoszlott. Ezt az eredményt a nagy Német Birodalom kiváló küldetésszerü nagy férfiainak köszönhetjük. Ezek közül a kiváló férfiak közül érkezett hoz­zánk Kormányzónk és kormányunk meghívására vendégként Ribbentrop Joachim német birodalmi külügy­miniszter. Nagy öröm és megtisztel­tetés volt számúnkra, hogy itt lát­hattuk. Ezzel a látogatással ugyanis bizonyítékát adta Ribbentrop an­nak, hogy az uj európai átrende­zésben Magyarországot független és teljes szuverénitással rendelkező félnek tekintik. Ezenfelül ez a láto­gatás azért is különleges helyzetet jelent számunkra, mert — a nagy­hatalmakat leszámítva — mi va­gyunk az első állam, amelyet sze­mélyes látogatásával megtisztelt. — Ribbentrop magyarországi útja kiáltó bizonyítéka annak, hogy a mi ha­zánk és Németország a biztos győ­zelembe vetett hit alapján megingat- hatlanul áll egymás mellett. A hozzánk mindenfelől érkező hirek szerint borzalmas tél fekszi meg a kontinens országait. A tél­nek ez a keménysége fokozódik, ha kelet felé megyünk az orosz síkságba, de a vastag hórétegek még korántsem jelentik azt, hogy a csontig felhasogatott föld sebeire gyógyító 'gyolcsot kötött volna a sors keze. A mérhetetlen havas tá­jakat a háború vérzuhataga festi pirosra. Tombol, pusztít a háború, de az ilyen látogatások, mint ami­lyenben a magyar nemzetnek most része volt, máris fényt vetnek arra, hogy a hűség, a kitartás és a sors­közösség vállalásából Európa uj át­rendezésekor olyan események és valóságok fognak születni, amelyek egy ideálokért küzdő és a becsület j útjáról soha le nem tért nemzet által az egész emberiség [előtt iga­zolását adja annak, hogy a jelle­mességből fakadó cselekedeteknek, a nemes eszményekért való kü ide­iemnek nem tűnt el az ideje és nem tűnhet el soha. Ribbentrop buda­pesti tartózkodása alatt a vele szem* ben megnyilvánult túláradó öröm­ből fakadó tiszteletnyilvánitások tu­lajdonképpen a magyarság háláját, tiszteletét és megbecsülését fejezték ki a velünk egy sorsközösségben élő nép nagy fiával szemben, aki hazánkból történt elutazása után az ország határáról és hazaérkezése­kor a nagy Birodalom székvárosá­ból küldött távirataiban is rámu­tatott arra, hogy mily nagyra érté­keli Németország a magyar népet és vezetőit. Meg kell akadályozni a tavaszi pusztító árvizet Két tavaszon keresztül borzalmas árvízkatasztrófákat szenvedett ez az ország és igen jelentékeny az a kár is, amelyet ezen a réven vár­megyénk közönsége szenvedett. — Tolnában a szegényemberek házai­nak százai omlottak össze és szinte pótolhatatlan az a veszteség, amelyet a pusztító ár a földmivelő nép föld­jein, terményeiben okozott. - Ha visszaemlékezünk a viz tavaszi rom­bolásaira, meg kell állapítanunk, hogy a fékezhetetlen elem mindent rombadőntő munkáját a nagy tö­megben lehullott hó gyors olvadása okozta úgy a Duna-Tisza közén, mint nálunk, a Sió-völgyében. A Sió mentén megtelepült parti lakosság máris nagy aggodalommal látja a mostani óriási mértékű ha­vazást és attól fél, hogy pár hónap múlva megismétlődik a vész, ami­kor a Sió medréből kilépve tőnkre teszi több ezer ember szorgalmas munkájának reményét és az ország oly fontos területe gazdálkodásának eredményét. Az éveken át ismétlődött árvizek okait kutatva arra az eredményre kell jutnunk, hogy a Sió-völgy katasztrófáját meg lehetne akadályozni. . Tudott dolog, hogy a Balaton mint vízgyűjtő medence tárolja a Dunántúl csapadékvizeinek nagy részét, mert' oda ömlik bele szám- I tálán kis folyón és patakon keresz­tül mindaz a nagymennyiségű eső­víz és hóié, amely sok-sokezer négyzetkilométer területen a földre hull. Az is ismeretes, hogy a Bala­tonnak sokszor van ilyen okokból magas vízállása és hogy a fölösleges vizet a Sión átvezetik le a Balaton­ból a Dunába. Az érdekelt lakosság már most aggódik azon, hogy a tavasszal elolvadó mérhe­tetlen mennyiségű hótömeg elolvadása hatalmasan meg­emeli a Balaton vizének szintjét és akkor a legjobban megszerve­zett és legáldozatkészebb árvízvéde­lem is összeroppan a természeti érők nagy nyomásában. A várható lelyzet ugyanis az, hogy az aKKor neginduló balatoni eresztés vize a Sió medrében találkozni fog a Duna magas vízállásával és a Duna vize is visszanyomja a Sióba azt a hó­levet, amely majd áttöri a védő partokat, gátakat és medréből ki­lépve, rombol és pótolhatatlan pusz­tulást okoz. Véleményünk szerint az árvizvédelmi munkákat már most meg lehetne, sőt meg is kellene kezdeni akként, hogy a balatoni vízállás tavaszra várható emelkedésének megfelelően már most le kell szál­lítani a magyar tenger vizszinét. Ha ugyanis most rögtön megnyitják a zsilipet, akkor az ott fölösleges vizet már most levezheti a Sió a jelenleg alacsony állású és még csak zajló Dunába, amely azt aka­dály nélkül el is szállíthatja. így a Balaton víztároló medencéjében hely marad a tavaszi hóolvadás vizének a befogadására és akkor a Sió majd képes is lesz a kizárólagosan saját vizét minden katasztrófa és elemi kártevés elkerülésével le­vezetni. Ezt az ötletet ajánljuk a vár­megye vezetőségének a figyelmébe és a sokezer sióvőlgyi gazdálkodó és birtokos, valamint a most oly­annyira életbevágóan fontos több­termelés érdekében arra kérjük az illetékeseket, járjanak el sürgősen a kormánynál aziránt, hogy a Bala­ton fölös vizét jelentékenyen le- bocsássák még most, amikor azt a Duna a befagyása előtt befogad­hatja és elszállíthatja. — Hisszük, hogy ez mihamarabb* meg is tör­ténhetik. Házassás előtti kőtelező orvosi vizsgálat A magyar fajvédelem ismét ha­talmas lépéssel haladt előre, mert a jövőben házasság kihirdetését csak akkor szabad elrendelni, ille­tőleg a kihirdetés alól csak akkor szabad felmentést adni, ha mind­egyik házasuló fél 30 napnál nem régibb keletű tisztiorvosi bizonyít­vánnyal igazolja, hogy nem szenved fertőző gümőkórban vagy fertőző nemibajban. A tisztiorvosi bizonyít­vány kiállítására kis- és nagyköz­ségekben, valamint megyei váro­sokban pedig a tiszti főorvos jo­gosult. Ha a tisztiorvos arról győződik meg, hogy a házasulók sem fertőző gümőkórban, sem fertőző nemi­betegségben nem szenvednek, akkor erről bizonyítványt ad ki, ellenkező esetben a bizonyítvány kiadását megtagadja. A betegnek talált há­zasulandó, ha' gyógyultként újabb vizsgálatra jelentkezik, a tisztiorvos kiállítja az erről szóló bizonyítványt. A tisztiorvost az orvosi bizonyítvá­nyokért a megelőző vizsgálattal együtt 10.000-nél kisebb lélekszámú megyei városokban és községekben 4 pengő, más helyeken pedig 8 P dij illeti meg. Ez a dij a bizonyít­vány megtagadása esetén is jár, a dijat azonban csak egy alkalommal kell leróni, akkor is, ha a bizonyít­Egyes szám ára 24 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents