Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-05-16 / 37. szám
HIB. évfolyam. 37. JzAm. ftelnlW. 1942 nlllDs 16. (Szombat) TOLMMEG ÚJSÁG HK’JÜüflKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Egéu évre Előfizetési díj: 12 pengő || FélCvre 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombatom Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait I Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy has&bnun 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum é P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Álláskeresőknek 50 százalék engedmény. A népélelmezés megjavítása Nagy fontosságú mozgalmat indított útnak Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter a vitaminkert akcióval párhuzamosan. A mozgalom célja, hogy a háborús idők szükségszerű korlátozásai közepette megtanulja .a magyar nép, hogyan kell a rendelkezésre álló nyersanya- gokat' helyesen és táplálóan elkészíteni. Budapest székesfőváros a kőzellátásügyi miniszter rendelkezésére bocsátotta a Gázművek konyháját, ahol a népélelmezés megjavítását szolgáló kutatásokat végzik majd és gyakorlatban is megtanítják az okszerű főzést. Nagy segítséget kapott az akció a leánylevente mozgalomban, amely az egész országra kiterjed. Elsősorban a leány- leventefőoktatónőkgt képezik ki a helyes főzés tudományára, akik ismereteiket tovább adják a levente- oktató-nőknek, ezek viszont a leányleventéknek. A leánylevente mozgalmon keresztül igy a jövő magyar háziasszonyait tanítják meg jól a táplálóan főzni. Kedden délben ünnepélyesen avatta fel a közellátási miniszter a Közellátási Hivatal kísérleti konyháját és ugyanekkor megnyitotta a leánylevente-főoktatónő főzőtanfolyamot. Egy leánylevente üdvözlő szavai után dr Homonnay Tivadar főpolgármester megemlékezett a leányleventemozgalom céljáról, mely nem más, mint jó magyar anyákat és jó magyar háziasszonyokat nevelni a hazának. A tökéletes háziasszonynak pedig tudnia kell, hogyan főzzünk kevésből jót és táplálót. A főpolgármester beszéde után Győrffy-Bengyel Sándor kőzellátás- ügyi miniszter többek közt a következőket mondotta: Történelmünk folyamán a megannyi háború mindig nagy kötelességeket rótt a magyar nőre. — Nem egyszer fegyverrel kezében teljesítette kötelességét. — Gondoljunk Rozgonyi Cicellére, Dobó Katicára, a hőslelkü egri nőkre, Zrínyi Ilonára és a többi névtelen hős magyar asszonyra.A most folyó háború újabb magasztos feladatokat juttat a magyar asszonyoknak is. Most két arcvonalon folyik a háború: a külső és a belső fronton. A magyar nőt a haza a belső front megszilárdításához szólítja. Ezt a munkáját, ezt* a feladatát most nem fegyverrel a kezében teljesíti, mert erre szükség nincs. De szükség van arra, hogy minden magyar asszony, minden magyar leány teljesítse a kötelességét, ott, azon a helyen, ahova állítják. S ez a kötelesség az, hogy mindenki a saját háztartásában számot vessen a mai helyzettel. Nem könnyű feladat ez, mert tudjuk jól, hogy a háború következtében minden betévő falattal takarékoskodnunk kell és mégis a kevésből is olyan táplálékot kell adnunk a családi asztalra, mely férfiaink munkaerejét és gyermekeink egészséges fejlődését biztosítja. Mint a magyar közellátás irányítója állítom, hogy mindenkiről gondoskodunk és felhasználunk minden lehetőséget, hogy segítséget nyújtsunk az ellátási gondok enyhítésére. Bizonyosság erre a mai nap is, amelyen a korszerű és helyes táplálkozás széleskörű előterjesztésére irányuló mozgalmunkat indítjuk meg. A mi munkánk azonban csak akkor lesz eredményes, ha háziasszonyaink és leányaink megértő és odaadó támogatásukkal segítségünkre lesznek. A közellátásnak a magyar nőkhöz csak egy-kérése van, de ez a parancs jellegével bír. Valósítsa meg mindenki azokat a hasznos tanácsokat, kövesse mindenki azokat az útmutatásokat, amelyeket ez az első kisérleti konyha ad mindnyájunk számára. Különös örömre szolgál az, hogy a kisérleti konyha megnyitásával egyidőre esik a leánylevente főoktatónők főzőkiképzésének megkezdése is. Népünk jobb élelmezésére, a táplálkozás megjavítására irányuló mozgalmunk nagyrészt a leányleventék segítségével fog megvalósulni. Ti, leányleventék a mai naptól kezdve nagy és szent ügynek vagytok a katonái. Tanítanotok és nevelnetek kell népünket mindarra, aminek segítségével a háborús idők között is népélelmezésünk és népegészségünk megjavítását reméljük. Ez a nagy feladat odaadást, szeretetet és áldozatot kér, de ne feledjétek el, hogy szorgos munkátok nyomán ezer és ezer dolgozó munkabírása növekszik, ezer és ezer magyar gyermek indul egészséges fejlődésnek. Amig hős honvédeink keményebben fogják meg a fegyvert és úgy küzdenek a szebb magyar jövőért, ti leányleventék itthon a háztartásban és a tűzhely mellett szintén harcoljatok a jobb és egészségesebb magyar jövőért. Amikor tehát hozzáfogtok ahhoz, hogy a korszerű főzási ismereteket elsajátítsátok, gondoljatok mindig arra, hogy munkátok nyomán a mi drága magyar népünk fokozott erőhöz, egészséghez, kitartáshoz jut és ezáltal biztosan halad azon az utón, amelynek vége a magyar győzelem. A közellátási miniszter beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a megjelentek. A továbbiakban dr Somos Elemér miniszteri osztálytanácsos ismertette a kisérleti konyha rendeltetését és működését. A kisérleti konyha a legszegényebb családok részére is kidolgozza majd a háborús viszonyokra vonatkozó főzési módozatokat. A kisérleti konyhán végzik el azokat a kutatásokat is, amelyek a háztartások részére a befőzési, konzerválási és aszalási problémákat oldják meg. Ellenőrzik a magyar élelmiszeripar, különösen a konzervipar és szárított főzelékipar termékeit is. A közélelmezési nehézségek kétségtelenül kisebbek lesznek, ha a minden téren érvényesülő takarékosság, az anyag legcélszeVitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt kedden délelőtt tartotta Tolna vármegye Közigazgatási Bizottsága május havi rendes ülését, amelyen az egyes közigazgatási ágazatok hivatalfőnökein és a vármegyei és a szakelőadókon kívül resztvettek: dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József, báró Schell József, Tóth Lajos, dr Vértesy László választott bizottsági tagok. — Távol- maradását pedig kimentette Michéli Mihály. Szongott Edvin alispán időszaki beszámolójával kapcsolatban báró Jeszenszky József és dr Bernáth Béla terjesztettek elő a közösséget érdeklő kívánságokat, majd Döry Frigyes a közigazgatás munkájának nehézségeire, túlterheltségére mutatott rá, mert lehetetlennek tartja, hogy a jegyzők a rendkívül megnövekedett közigazgatási teendők tömkelegét sok helyen egyedül, legtöbb esetben gyakorlatlan ideiglenes munkaerőkkel végezzék el. — Ennek a lehetetlen* helyzetnek — úgymond — nagy kárát vallja a közérdek. Javasolta, hogy a Közigazgatási Bizottság sürgesse a kormány engedélyét a felszabadult területekre kinevezett községi alkalmazottak helyének betöltésére. Az alispán megnyugtató választ adott báró Jeszenszky József és dr Bernáth Béla kívánságaira, majd Döry Frigyes felszólalására válaszolva kijelentette, hogy a közigazgatás terén mutatkozó nehézségeken pillanatnyilag segíteni nem lehet, mert óriási a jegyzőhiány és az utánpótlás kérdésének megoldása igen nehéz. Közölte, hogy a minisztériumokban most tárgyalnak erről az ügyről, amelynek megoldása soká már nem késhetik. Döry Frigyesnek arra vonatkozó felszólalása után, hogy a községi jegyzőket ne terheljék túl a mai viszonyokhoz nem való rendeletek egész seregével, a Bizottság az alispán válaszát tudomásul vette. Az egyes közigazgatási ágazatok főnökeinek megnyugtató jelentése során dr Bernáth Béla azt javasolta, hogy a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség jelentése bővebben foglalkozzék a megyebeli vízkárokkal. — Ebből a jelentésből azután a földmivelésügyi kormány tudomásul fogja venni, hogy nemrübb feldolgozása és eddig alig használt élelmiszerek bekapcsolása is megtörténik. Vitéz Béldy Alajos, az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek országos vezelője ígéretet tett, hogy a leánylevente-mozgalom ! segítségével valóra váltja a közellá- < tási miniszter elgondolását. csak Csanádban és a Duna—Tisza közén, hanem Tolna vármegyében is tetemes vízkárok vannak*. Kéri az alispánt, járjon közbe sürgősen a földmivelésügyi minisztériumnál és a balatoni kormánybiztosságnál, hogy a Balaton siófoki zsilipjét kis időre zárják le, mert a Sió völgyében viz alatt álló többezer hold terület különben nem lesz megművelhető és annak olyannyira fontos hozama kiesik majd a termelésből és ez minden körülmények közt nagy kárt okoz. Itt ugyanis addig az árvíz megszüntetéséről szó sem lehet, amig a Sárvíz a Balaton vizének eresztése folytán árvizmagas- ságban van. A földmivelési kormány tudomására kell hozni, — úgymond — hogy a Sárvíz mentén az összes rétek és szántóföldek viz alatt vannak és ez igy tart már három év óta, mérhetetlen károkat okozva nemcsak a földtulajdonos gazdáknak, hanem az ország közélelmezésének is. Vitéz Madi Kovács Imre főispán teljes mértékben igazat adott dr Bernáth Béla felszólalásának. Egyben közölte, hogy a maga részéről már eddig is megtett mindent arra nézve, hogy a kormány tiszta képet nyerjen a Sárvíz völgyének katasztrofális helyzetéről, amely most még rosszabb, mint az előző évben volt. A belvizek által sújtott területek kára ugyanis most túlhaladja az előző évek árvízkárait és most nagyobb területek vannak viz alatt, mint tavaly voltak. Döry Frigyes annak a megállapítását kérte,- hogy nemcsak a Sárvíz mentén, hanem a kisebb völgyekben is vannak árvízkárok. Szongott Edvin alispán elmondotta, hogy a Balaton siófoki zsilipének a lezárását már kérte úgy a minisztériumtól, mint a balatoni kormánybiztosságtól. Kérését azonban elutasították azzal az indokolással, hogy a Balatont nem lehet addig lezárni, amig a Balaton most 140 fölött álló vizszine 110 alá nem száll. A közellátási érdekeket súlyosan veszélyeztető helyzetre való tekintettel kijelentette az alispán, hogy ebben a kérdésben a vármegye nyomban táviratilag fordul a kormányhoz, sürgős, kedvező intézkedést kérve. Dr Bernáth Béla újabb felszólalásában megemlítette, hogy,már a A megyebeli árvízkárok kérdése a KOzigazgatási Bizottságban Egyes szám ára 12 fillér t
