Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-05-09 / 35. szám
niv. évfolyam. SzekszOrtf. 1942 műjns 9. (Szombat) 35. ízűm. TOLNANEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: BZEK6ZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 kgésa évre Előfizetési díj: 12 pengS || Félévre ............................6 pengő | Fel elős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden uerdén ét teombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hír nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. ÁUástkeresőknek 60 százalék engedmény. Nyílt politika Abból a nagyszabású beszédből, amelyet Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter bajai választóin át az egész ország népéhez intézett, a beszéd gazdasági vonatkozásai mellett is kitűnik, hogy a Kállay- kormány mennyire nyilt politikát folytat. Ezúttal is nyíltan, kendőzés nélkül mutatott rá a pénzügyminiszter a legidőszerűbb gazdasági problémáinkra anélkül, hogy titkolni* valókat takargatna. A Kállay-kormány eddig is tapasztalt nyíltsággal, nagy erőfeszítésekre, felelősségteljes munkára kő* telezi a nemzetet. Háborút csak a kötelességeink mintaszerű, lelkiismeretes teljesítésével lehet folytatni és megnyerni. Mindenkinek ki kell tehát vennie részét a nagy nemzeti munkából azon a helyen, ahová a sorsa rendelte. A nemzet szempontjából nincs különbség a munkában. A nemzet minden tagjának éppoly híven és példásan kell végeznie a reá szabott munkát, mint amilyen becsületesen és a legnagyobb áldozatot hozva katonáink teljesítik kötelességüket a távoli harctereken. A kötelességteljesitésről beszélve, rámutatott a pénzügyminiszter, menynyire fontos kelléke a háborúnak a többtermelés mind mezőgazda- sági, mind pedig ipari vonatkozásban. Többet kell dolgoznunk, többet kell termelnünk, hogy a pengő értéke annál’ szilárdabb legyen. A termelt áru színvonalát pedig nemcsak a kereskedőknek, hanem a fogyasztóknak is kötelességük tartani. A kormány tervszerű munkával — a mezőgazdasági termékek árának fokozatos emelésével —kiegyenlítette a mezőgazdasági és ipari cikkek árszínvonalát és megteremtette az összhangot az árak és a munkabérek, fizetések között any- nyira, hogy ezen túl már csak itt- ott mutatkozhatik ezen a téren egészen csekély ingadozás. A több termelés mellett az árszínvonal tartása is egyik alapfeltétele a pénzügyi egyensúlynak. Ebből a munkából is ki kell vennie a részét mindenkinek. Minden fogyasztónak kötelessége vigyázni az árszínvonalra és támogatnia kell a kormányt a helyenként felburjánzó tisztességtelen kereskedelem, a zugforgalom letörése érdekében, mert a magasabb I áron eszközölt vásárlás gyengíti és aláássa a nemzet erejét. • Ha ezeket a kötelességeket mindig szem előtt tartjuk és híven teljesítjük, szervesen bekapcsolódunk a nemzetnek a háború megnyerése érdekében vívott harcába. Háborút ugyanis nem lehet megnyerni rendes gazdasági élet nélkül és csak a kiegyensúlyozott gazdasági viszonyok teszik lehetővé a háború utáni békegazdálkodásra a zökkenő- mentes áttérést. A kormány nyilt politikájának köszönhető, hogy kialakult már az uj magyar gazdasági szellem, csak arra kell vigyáznunk, hogy a konkolyhintők, zavartkeltők ne tudjanak érvényesülni közöttünk. Az uj szellem diadalát jelenti az a megjavult adómorál is, amire őrömmel mutatott rá a pénzügyminiszter és ami záloga annak, hogy Magyar- országon letünőben van már az az önös keleti kufárszellem, ami az egyént a saját érvényesülése és anyagi előnyei érdekében a közösség elleni aknamunkára késztette. Az uj magyar gazdasági szellem erőt ad a Kállay-kormánynak, hogy az eddigi lendülettel vezesse a nemzetet a belső fronton is a biztos győzelem felé. jtt »Magasabb, de nem biztosabb Gondolatok XII. Pius pápa huszonötévé* püspöki jubileumán Irta: dr magyarász Ferenc O. Cist. Szent Bernáfnak, a XII. század legkimagaslóbb egyéniségének egyik tanítványát, Pisai Bernátot, a római kúria III. Jenő néven a pápai trónra emelte. Szent Bernát erre levelet is irt hozzá, de egyik hires iratát is neki ajánlotta. Mindkét műve a mézajkü egyháztanitónak legklasszikusabb alkotásai közé tartozik. — Remekül jellemzi benne azt a sajátos viszonyt, melybe ez a választás őt meg a régi tanítványt hozta és egyben komoly és bátor szavakkal ecseteli a pápa hivatásának végtelen fontosságát, amelyben a krisztusi eredet történelmi tekintélye és a személyes érdem súlya és ékessége kell, hogy harmonikus egészben olvadjon össze. Akkor is, mikor Szent Bernát ezt a levelet irta, a világ képe ugyancsak zavaros volt. Európán a háború szántott végig, Rómában föllázadt a nép, II. Lucius pápát egy utcai zendülés alkalmával kődobással halálra sebezték, az uj pápa csak később tudta elfoglalni Szent Péter székét. Erre céloz Szent Bernát, mikor azt mondja, hogy a pápa trónja magasabb ugyan, de nem biztosabb, nem gondtalanabb. A történelem megismétli magamagát. A történelem voltaképpen mindig megismétli magamagát, hiszen annak igazi és végső mozgató ereje a közös és változatlan emberi természet. Amit tehát Szent Bernát 1145-ben irt III. Jenő pápának, azt az igazságot a világtörténelem rá- vetíti a mostani időkre is, és nyolcszáz esztendő távlatából is megállapíthatja a történelembölcselet, hogy a római pápa széke most is magasan fölötte áll az emberi szenvedélyek tülekedésének, de gondja terhesebb, mint akármely más történelmi tényezőé. Lehet az ember akármilyen fele- kezetnek vagy pártnak, nemzetnek vagy nemzetiségnek tagja: ha van benne igazságérzet, nem tagadhatja meg a pápa trónjától és a mostani pápa személyétől azt a tiszteletet, melyet a hivatás és annak betöltője egyaránt megkövetelhet, s mely épp most, mikor XII. Pius pápa az ő püspökké szenteltetésének negyed- százados ünnepét ül, az egész világ szemét Róma felé fordítja. Ma is kimagaslik ez a trónszék, de ma is, sőt ma inkább, mint bármikor, ránehezül a bizonytalan időnek minden nyomasztó súlya. Magas ez a szék, mert az emberi önzés, a faji gyűlölet, a vak kevélység, a bosszuállás vágya, a szenvedély lángja, a vérontás szadizmusa, a pusztítás őrülete, az apokaliptikus erőknek mostani féktelen tombolása nem ér föl annak a sziklának magasságáig, — amelyre Krisztus az ő egyházát építette. Magas ez a szék, mert fegyverei magasztosak. Nem az erőszak forgatja meg őket mások vérében, hanem az igazság békéje, a mostani pápának jelszava kulcsolja kezét imádságra az egész világ üdvéért. Magas ez a szék, mert még a nem keresztény országok is érzik az erkölcsi tekintély súlyát és igyekeznek vele együttműködni az uj világrend megépítésében. És aki ezen a trónon ül, nekünk magyaroknak külön is nagyon tiszteletreméltó egyéniség, hiszen nem volt még pápa e széken, aki megfordult volna Magyarországban és magyarul köszöntötte volna a magyar zarándokokat. De „sublimior, non securior...“ Bizonyos, hogy nem volt pápa, kinek uralkodása alatt oly irtózatos háború dúlt volna, mint mostan. És hiába emelte föl szavát, vannak olyan infernális erők, melyekkel a béke galambja nem tud szembeszállni, melyeknek veszedelmétől csak akkor fog a világ szabadulni, ha már nem lesznek azok, akik földézik. Akik magának az Istennek izenték meg a háborút, — azokat békés szóval, hogy is lehetne leszerelni. Ez az, ami a pápának annyi és oly súlyos gondot okoz; és ezt a terhet segítjük mi viselni imádságunkkal, hogy a jó Isten tartsa meg a „lelkek pásztorát és püspökét" (Szent Péter I. lev. 225.) mint a béke apostolát, a tekintély képviselőjét, a szeretet példaképét az egész világ számára! Be kell jelenteni Szekszárdon a megüresedett, vagy üresen álló lakásokat Szekszárd polgármestere a nem hivatásos katonai szolgálatot teljesítő személyek, a közszolgálati alkalmazottak, vatamint más közérdekből elhelyezést igénylő családok lakásszükségletének biztosítása céljából fontos intézkedéseket léptetett életbe. — Kormányrendelet alapján közhírré tette, hogy lakás céljára igénybe veheti a lakatlan, elhagyott lakásokat, annak lakását, akinek több lakása van, a nyári lakásokat, a nagy lakásnak egy részét és végül azt a lakást, amelynek bérlete felmondás következtében, vagy mások- ból szűnik jneg. E rendelkezések értelmében az igénybevehető lakást, vagy lakás céljára használt egyéb helyiséget tehát bérbeadni, használatát más címen átengedni, vagy saját használatba venni csak akkor lehet, ha a polgármester a bérbeadó, vagy a használat átengedésére jogosult személy kérelmére nyilatkozatot adott arról, hogy azt igénybe venni nem kívánja, illetőleg saját használatba vétel esetén megállapítja, hogy igénybevételnek helye nincsen. Ha a polgármester e kérelem előterjesztésétől számított 8 nap alatt az igénybevétel tárgyában nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az igénybevétel jogát gyakorolni nem kívánja. Az ezen rendelkezések ellenére kötött szerződés érvénytelen és az alakás igénybevételét nem gátolja. — Ugyancsak bejelentési kötelezettség alá tartoznak a lakáscserék is. Egyes szám ára 12 fillér
