Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-04-25 / 31. szám
TOLNAMEflYQ UJSifl dr vitéz thuriki és komjátnai Thu- ránszky László miniszteri osztályfőnök ur Öméltóságának érdemes és odaadó munkásságáért a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal adományozta. A legmagasabb kitflntetés alkalmából őszinte tisztelettel és szeretettel köszönti az alispán Turánszkyt és azt kívánja, hogy kiváló képességeinek és fáradhatatlan munkásságának legfelsőbb helyről történt elismerését jelentő érdemrend őt nagyon soká díszíthesse. A vármegyei és községi igazgatásról szólva ezeket mondja az alispán: A személyzeti létszám elégtelensége az egyre fokozódó hivatali teendők mellett mindjobban érezhetővé válik s a helyzetet a katonai bevonulások méginkább súlyossá teszik. A lecsökkent létszám mellett, a háborús állapotok folytán előállott rendkívüli feladatokat csak állandóan megfeszített munkával lehet ellátni. Minden személyi áldozatot meg kell és meg is fogunk hozni azonban a nagy cél sikere érdekében, mert tudjuk azt, hogy teljesítményünk csak csekély töredéke annak az áldozatkészségnek, melynek hős katonáink szolgáltatják rngyogó példáit. A községi jegyzői pálya ismeretes elnéptelenedése és a községi jegyzők nehéz sorsa, valamint a közigazgatási tisztviselők statusviszonyainak elriasztóan hátrányos volta most már legsürgősebb és hathatós kormányhatósági intézkedést tenne szükségessé, mert a bekövetkező hátrányok és károk kiszámíthatatlanok. Dr Sudár József vármegyei aljegyző, tb. főszolgabírót a m. kir. belügyminiszter ur folyó évi március havában Beszterce-Naszód vármegye törvényhatóságához másodfőjegyzővé nevezte ki, egy gyakorlott tisztviselő Tolna vármegye tisztikarából újból kivált. A vármegye és községek háztartását részletesen ismerteti a jelentés és megállapítja, hogy a háztartási alap zárszámadásában 74.827 P hiteltullépés mutatkozik. Az egyes tételeket meg is indokolja. Közli ezután, hogy a vármegye 1942. évi költségvetését a belügyminiszter jóváhagyta. E szerint az 1,895.363 P hiány fedezésére a községeknél 487 százalék, mig Szekszárd megyei városnál 19*1 százalék pótadó kivetését engedélyezte, ellentétben a tör- véuyhatósági bizottság a 43*8 százalékot, illetve 20*2 százalékot kitévő tervezett pótadó százalékával szemben. Megemlékezik ezután a jelentés a szociális közigazgatásról, a vár- | megye menekültügyéről, a tavaszi belvízkárokról, a vármegye közellátásáról, a vármegye községeinek villamosításáról, amellyel kapcsolatban dr Örffy Imre felsőházi tag fáradságos, de sikeres munkájáért az érdekelt községek nevében őszinte háláját és köszönetét fejezte ki. Ismertette végül Szongott Edvin alispán a vármegye közegészség- ügyét, tanügyét, az iskolánkivüli népművelés munkáját, a testnevelést, a mezőgazdaság állását, a közutak állapotát, a magasépítéseket, az állategészségügyet, a közbiztonságot és közrendet, a tűzrendészetet, majd elparentálta dr Zábolyi Béla ny. járási tisztiorvost, dr Schall Kálmán tb. vármegye főorvost és dr Herczog Elemér tolnai gyógyszerészt, a törvényhatósági bizottság volt kiváló .tagjait. Dr Kunszery Gyula operaházi sikere Szerdán este került bemutatóra a budapesti m. kir. operaházban a „Bűvös szekrény“ cimü vigopera, melynek szövegét földink, dr Kun• szery Gyula budapesti tanár dr Kun- ezer Jenő vármegyei tiszti főügyész unokaöccse és Polgár István szekszárdi főszolgabíró feleségének fivére irta, zenéjét pedig Farkas Ferenc, a Kolozsvári Nemzeti Színház karigazgatója szerzetté. A csütörtök reggeli budapesti lapok egyértelműen a legnagyobb elragadtatással Írnak a bemutató rendkívüli sikeréről és megállapítják, hogy dr Kunszery Gyula, a jeles tollú iró és költő pompás verses rigmusokba foglalta az Ezeregyéjszaka egyik meséjéből készült darab ötletes történetét. Hangoztatják a kritikusok, hogy a „Bűvös szekrény“ szövegírója igen értékes magyar tehetség, aki káprázatos szellemes- ségü darabot csinált a keleti meséből, amelyben a női hűség és a hitvesi szeretet diadalmaskodik minden rendű és rangú udvarlók közeledési kísérletein. A mulatságosan vidám és szórakoztatóan ötletes verses mesejáték pergő jelenetei mindvégig a legszebb összhangban méltán lebilincselték a közönség érdeklődését, amelyet csak fokoz az a szívderítő humor, amely végigvonul az egész darabon. A színházi kritikusok szerint a „Bűvös szekrény" nagy színpadi sikerében hatalmas tényező a rendkívül ötletes, mulatságos, jól pergő, szépen gördülő verssorokkal ékes, fordulatos szöveg. Az egyik újság például ezt írja: „Kunszery egy-egy elmesziporkája hangos derültséget keltett. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy ezzel az Írásával a szerző, mint magyar opera- szövegíró beérkezett s nem csodálkoznánk, ha kitűnő szinpadkészségét látva, a prózai színházak figyelme is feléje fordulna.” Majd igy folytatja : „Visszagondolva a nagy sikert arató Bűvös szekrény kitűnő hangulatú premiérjére, meg vagyunk arról győződve, hogy az ügyes darab, ha nem a kötött műsoru Operaházban, hanem valamelyik zenés színházban kerül színre, hatalmas előadás-számot érne el. De reméljük, hogy a magyar szerzőket évadunkban felkarolni igyekező dalszínházunk is ki fogja aknázni a kedvező fogadtatást." Egy másik újságban ezeket olvassuk: „Ha a színházi fátumban van egy parányi logika és egy szemernyi igazság, akkor a Bűvös szekrény nagy. és tartós sikert arat nemcsak itthon, könnyen lehet, külföldön is. A meséből pompás szövegkönyvet sarjasztott * elő dr Kunszery Gyula, az elmésen verselő, tehetséges poéta, aki művészi mértéktartással és formaérzékkel dolgozott." A fővárosi sajtó kitűnő beszámolóinak kivonatát regisztrálva, melegen gratulálunk első színpadi sikere alkalmából a költőnek, akinek néhány szép verse annak idején lapunkban is megjelent Dr Kunszery Gyulának országos viszonylatban is igen tekintélyes, kirobbanó sikere éppen ezért nemcsak az ő és hozzátartozói öröme, J hanem dicsősége Szekszárdnak is, | ahonnan atyai ágon származik. natHemlékmüDek, orszttzdalúk, tempinmfeiHmiftefc művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hulschenbacher Ödön és Fia (iMutsc^eobaoiier Imi, ionos: kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára) Szekszárd, Horthy! Miklós-ut 14—16—18 Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd ) 1942 április 25. Hosszabb gyakorlattal rendelkező nrl-fodrllszsesttl azonnali belépésre alkalmazást nyerhet Gombos János úri- és hölgyfodrászmesternél Szekszárd, Rákóczi utca 2. szám. bitiek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyországi Vers a tavaszról Virágzó megy fák hófehéren Integetnek a domboldalon És e pompában elmerülve Rólad álmodom. Az ég most olyan szelíd, kéklő, Oly álmodon simogat, nevet És én boldogan mondogatom A Te kis neved. Szerte virágok illatoznak, A levelek egyre bomlanak, S közöttük ott látom a Te Halvány arcodat A virágzás, az illat, kékség, A napsugár olyan szép nekem, Mert Téged látlak e pompában Szelíden kedvesem. Könnyű László. ' a Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1942 április hó 16-22 ig. Hőmérséklet maximum: 19*8 C° április 21-.én, minimum: 2*2 C° április láó-n. « Csapadék eső 18'0 mm április 18-án, eső 1*9 mm április 19-én, eső 0*9 mm április 20-án, eső 0*1 mm április 21-én, eső '4*5 mm április 22-én. összesen 25*4 mm. — A hősök emlékének megörökítése. A belügyminiszter elrendelte, hogy az 1938 óta folytatott hadműveletekben elesett hősök emlékének megőrzése — az elmúlt világháború hősi halottainak emlékéhez hasonlóan — megfelelő módon kerüljön kifejezésre. A már felállított hősi emlékműveken, ahol az 1914—1918-as világháború hőseiről megemlékeztek, meg kell örökíteni az 1938 óta lefolyt hadműveletek hősi halottainak nevét és lakóhelyét is. A belügyminiszter meghatározta, hogy az igy kiegészített hősi emlékműveknél és emléktábláknál ünnepélyesen kell hódolni a hősök emlékezetének. A most elesett hősök tiszteletére és kegyele- tes megemlékezésére május 31-én, a Hősök Napján kerül sor. Ekkor az egész ország méltón ünnepli meg azoknak a katonáknak emlékét, akik a nemzetért áldozták életüket.
