Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-04-04 / 26. szám
1942 április 3. 3 TOLNAMEGY Gil István előadást tart a Vigadóban a budapesti Kőrősl-Csoma-emlékQnnepen Április 11-én lesz száz esztendeje, hogy a világhírű magyar Ázsia- kutató és tibeti nyelvtudós, a székely származású Körösi-Csorna Sándor távolkeleti kutatóutján meghalt Körösi-Csorna Sándor voltaképpen a magyarok őshazáját ment keresni Ázsiába. Utazásai közben teljesen az ázsiai törzsek és népek életéhez idomult, azok ruháiba öltözködött, azok nyelvét beszélte, szokásaikat átvette, annyira, hogy más európaiak alig tudták megkülömbőztetni. Évtizedeket töltött a tibeti lámakolostorokban és az indiai városokban, várva az alkalomra, mikor a Himaláján át megnyilik az ut Belső- Ázsiába, ahol a magyarok őshazáját gyanította. Közben annyi keleti nyelvet kellett elsajátítania, hogy híre elterjedt Angliába is és az angol kormány megbízást adott neki külömböző tudományos feladatok elvégzésére. A magyar őshazába nem jutott ugyan el, de az egész emberiséget több nagyjelentőségű tudományos munkájával ajándékozta meg. A magyar tudomány éppen napjainkban bizonyította be, hogy Körösi-Csorna helyes nyomokon járt. Az egész magyar tudományos világ nagyszabású ünnepségeket rendez a százéves évforduló alkalmából. Halála napján Kolozsvárott az egyetem rendez nagyjelentőségű | ünnepélyt, amelyen T o c c i olasz tudós, a legnagyobb élő Tibet- kutató mondja az ünnepi beszédet. A budapesti ünnepség április 22-én, a pesti Vigadóban fog lezajlani, melyet több irodalmi és tudományos társaság közösen rendez meg. Az ünnepi est előadói sorában szerepel Lukács György v. b. t. t.f ny. kultuszminiszter, Ligeti Lajos egyet, tanár, a legnagyobb élő Ázsia- kutató, Baktay Ervin, a kitűnő földrajztudós, Körösi-Csorna életrajzírója, Keresztury Dezső főisk. tanár, szerkesztő. Lapunk régi munkatársa, Gál István budapesti tanár, a magyar kormány németnyelvű tájékoztató folyóiratainak, a Donaueuropa-nak és az Urigárh-náli a szerkesztője, a magyarság külföldi szellemi kapcsolatainak kutatója szintén tart előadást. Címe: „Körősi-Csoma Sándor a magyar költészetben és a világ- irodalomban". Az előadásba szőtt magyar és idegen Írásműveket a nagy magyar zseniről Tasnddi Ilona és Abonyi Imre színművészek, a Nemzeti Színház művészei fogják interpretálni. A budapesti Körösi-Csoma-ünne- pély iránt máris óriási érdeklődés nyilvánul meg. A magyar politikai, társadalmi, irodalmi és tudományos élet számos előkelő képviselője ígérte be megjelenését. A szekszárdi apátsás pest-sárközi birtokai A mohácsi vész előtt a legelőkelőbb kolostorok egyike volt hazánkban a szekszárdi bencés apátság. Az apátságot I. Béla királyunk alapította trőnralépésének évében, 1061-ben, az isteni Megváltó tiszteletére s a kolostort választotta •temetkezési helyéül. A bőkezű fejedelem alapitványaképen sok birtokot adományozott a kolostornak a Duna mindkét partján fekvő Sárközben. Túl a Dunán, Tolna és Baranya megyében, a Dunán innen Fejér vármegyének solti székében, a Kalocsa körül elterülő Sárközben feküdtek az apátság gazdag birtokai Nemesnádudvartól fölfelé egészen Szakmárig. I. Béla király alapitó levele nem maradt ránk, csupán némi töredékét ismerjük későbbi, 1360. évi átírásban. Ez a töredék éppen Szakmár község határjárását tartalmazza. Szakmáron kívül még Araka (Árka) és csórna falukat említi meg mint az apátság birtokait. Kétségtelen tehát, hogy Árka, Csorna és Szak- már faluk mindjárt az alapitás évében, 1061-ben jutottak az apátság birtokába. Fraknói Vilmos, a szekszárdi apátság történetírója, térképen szemlélteti az apátság főbb birtokait A térkép a pesti Sárközkben következő birtokokat tünteti föl: Nádudvar, Fájsz, Bátya, Hslom, Csertő, Malomér, Csorna, Pálföld (ma puszta Üsződ határában.) Ezek ma is lakott helyek. Könyvének szövegében azonfelül még más birtokokat is fölemlít Fraknói: Apa (Aba), Árka, Éld és Iván. Sörös Pongrác, ki rövidre fogva szintén megírta a szekszárdi apátság történetét, igy sorolja fel a sárközi birtokokat: Fájsz, Pálföld, Csorna, Csertő, Malomér, Varajt, Halászi, Szakmár, Halom. Bátya, Bék, Nádudvar, Éld. A szövegben szintén hivatkozik még más birtokokra is, pl Iván, Tám. Pest vármegye újabb monográfiája is fölsorolja az egykoron a fajszi székhez, vagyis a szekszárdi apátság birtokaihoz tartozó helységeket: Fájsz, Malomér, Varajt egy része, Halászi, Szakmár, Halom, Bátya, Beke (Bék), Nádudvar, Pálfölde. • Ezt a jegyzéket Csánki Dezső mun- I I kájából vették át. A három birtokjegyzék még j együttvéve sem állítja össze teljesen az apátságnak sárközi birtokait. Csánki Dezső nagy művében (Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában) megemliti még Hanyik helységet (ma Hanyik p., másnéven Kenyértelek Úszód határában.) A birtokok legnagyobb része mindjárt az alapításkor, vagyis 1061-ben jutott az apátság birtokába. Fraknói hangsúlyozza, hogy Kalocsa érseki székhelyet félkörben vették körül az apátság birtokai. Meglepőnek tartja, hogy ez a terület (Fájsz, Bátya, Halom, Malomér, Szakmár, Pálföld stb.) nem jutott már előzőleg a kalocsai érsekség és káptalan airtokába. Kalocsa környéke nagy Ívben eredetileg a királyi család birtoka volt. Szt István a kalocsai érsekség alapításakor más birtokokat adományozott az érsekségnek s ez a terület Kalocsa közvetlen környékén I. Béla trónra- lépéséig a királyi család birtokában maradt. így kapta meg ezeket a falukat a szekszárdi monostor. A szekszárdi apátság egykori birtokai közül sok még ma is lakott hely; de van közte szép számmal olyan elpusztult helység is, melynek ma még a helyét is bajos meghatározni. Tartsunk kis szemlét a török világban elpusztult helységek fölött! Apa (Aba), egy 1299. évi oklevélben fordul elő. Azonos lehet avval a helységgel, melyet Szakmár 1061. évi határjárása Agya ispán hídja, öregcsertő (Csertőháza) 1239. évi határjárása pedig Agyatelke néven említ. Árka vagy másként Arka- földje falu Szakmár és Csorna között feküdt. Ma Árka és Zarka dűlők őrzik a nevét Szakmár határában. Bék (Beke) Dusnok környékén feküdt. Éld. Valószínűleg a mai Hild (régebben Ild) érsekuradalmi pusztával azonos Hajós határában. Halászi (Halász) falu a székes- fejérvári keresztes-lovagok birtoka volt, itt csak részbirtokos volt a szekszárdi apátság. Halászi nevét ma Halászkass főkáptalani puszta őrzi Dusnok határában. Régebben két külön puszta volt: Halász és Kass. Iván falu a mai Homokmégy község határában feküdt. Ma Iván- sziget dűlő jelzi helyét és nevét a Homokmégyhez tartozó Alsömégy- szállás határában. Tám helységneve egy 1331. évi oklevélben fordul elő először. Ma Tám dűlő őrzi nevét Sükösd határában. Varajt a Duna mellett feküdt Bátya és Fájsz szomszédságában. Varajt és Belsővarajt nemes családait sűrűn említik a XV. századbeli oklevelek. Ma Varajti kopolya és Varajti csárda helynevek, meg a Varajti családnév őrzik emlékét. Az apátság birtokainak jórésze a nemes jobbágyok, az úgynevezett prédialisták kezén volt. Az apátság nemes jobbágyai által lakott falvak együttvéve a fajszi széket alkották. Ennek központja, főhelye volt Fájsz. A fajszi szék egyházi nemesei külön ispán alatt éltek. A török világban, nevezetesen 1528-ban megszűnt a szerzetesélet a szekszárdi kolostorban. A XVII. századtól kezdve előbb, mint címzetes apátságot, majd a XVII. század végétől kezdve, mint javadalmas apátságot világi papoknak adományozták. 1780-ban az egyetemnek adományozták, 1799-ben pedig a tanulmányi alap javai közé sorozták a szekszárdi apátságnak még megmaradt birtokait. Fajszon még ma is van alapítványi birtok; A szekszárdi apátság egykori birtokaiból egyes jószágok a kalocsai érsekség s a kalocsai főkáptalan tulajdonába is jutottak. Dr. Tímár Kálmán. Feltámadás Dicsősség I Valahol egy sírból elindult egy élet és az ég lehajolt a földig a bűnösök végett. Karjára ölelte, magasba emelte, messze idegenből honába terelte. Azóta ha ráhull a fejre a fátyol kedves élettársat, testvért, jóbarátot, vagy mégjobbgyermeket, —egy egész világot: ráteszi nagy terhét a Krisztus fejére, a koronájára, nehéz keresztjére, sebeit könnyével megöntözi végig s kíséri kitartón el a temetésig, be ép a sírjába, holttá lesz a holttal, megbékül halállal s a dohos sírbolttal, azután követi a ragyogó fénybe, husvétok hajnalán az nj nap elébe, szivén édes mámor, száján hála ének: dicsósség az élet örök Istenének I Áldott annak neve, aki teleszórta reménnyel a lelket első husvét óta I Az ágaknak rOgyet, a törzsnek sarjadást, adott a holttestnek dicső feltámadást I... Oicsősségl... Valahol egy sírból elindult egy élet és az ég Lehajolt a földig a bűnösök végett Édenbe, örömbe visszavezérelte, de az én szivemet kívül felejtette. Jánosi Márta. látlan értéknyilvánilássál, 10 k( súlyig és bármely irányban 75 cn terjedelemig, illetőleg a II. pont e] bekezdésében részletezett feltételeknek megfelelők 20 kg súlyig és bármely irányban 150 cm terjedelemig ; d) postautalványok (katonai és postaszolgálati illetmény, nyugdíj, stb.) értékkorlátozás nélkül.
