Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-04-01 / 25. szám
XXIV. MtftU. lukadni. 1942 dirills 1. (Szerda) 25. szín. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG MniWKfaiT EftTK/jgt Mwnjnrringft ra>irg7TCTfY unjrpyAi tápratiai-MI t áp Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési dij: Egéti évre . ...... 12 pengő || Félévre • . • • . 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aaerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai': Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldslon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezőtök közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő, ilástkeresőknok 60 százalék engedmény. A katonák családjáért A napokban kormányrendelet jelent meg á katonai szolgálatot teljesítő közalkalmazottaknak a szol* gálát tartama alatt* folyósítandó járandóságairól, illetve azoknak szabályozásáról, továbbá a közszolgálatban alkalmazott családos munkások polgári bérének ugyancsak a katonai szolgálat tartama alatt leendő folyósításáról és összegszerű megállapításáról. Az intézkedés lényege és célja az, hogy a katonai szolgálatot teljesítő közalkalmazott és közszolgálatban alkalmazott családos munkás itthonmaradt családtagjai közül az ellátatlanok, tehát a feleség, a gyermekek és unokák, ha nem önálló keresők, akik önmagukat tartják el — semmiféle szükséget ne szenvedjenek. A kormány megállapítja, milyen jogok illetik meg a katonai szolgálatot teljesítő közalkalmazottat, illetve, hogy annak milyen fizetésre van igénye. Ezen túlmenően pedig elrendeli a kormány, hogy minden katonai szolgálatot teljesítő közszolgálatban alkalmazott munkásnak az itthonhagyott családtagok számához viszonyítva progresszív kulcs szerint hány százalék munkabér jár a katonai szolgálat tartama alatt. Ez a százalék a vonatkozó rendelet értelmében 40 és 100 között változik az itthonmaradottak számától függően. Természetes ugyanis és a kormány családvédelmi politikájából is nyilvánvaló, hogy kisebb százalék jár egy gyermek után, mint kettő, három, vagy ennél is több gyermek után. Külön kiemelendő a rendeletnek az az intézkedése, hogy a közszolgálatban alkalmazott munkásnak akkor is jár polgári bérének 40 százaléka, ha mint nőtlen vonul be, a szolgálat tartama alatt azonban megnősül. Ezzel az intézkedéssel bizonyára eredményesen hárítja el a kormány a katonai szolgálatra behívott közszolgálatban alkalmazott munkás elől a leglényegesebb házassági akadályt. A katonák családjának ez a hathatós támogatása, a családvédelemnek ez a legújabb kiemelkedő mozzanata nemcsak azt bizonyítja, hogy a szociálpolitikai alkotások terén a háborús állapot visszaesést nem Eredményezett, hanem bizonyítja azt is, hogy Kállay Miklós miniszter- elnök kormánya továbbhalad az időszerű szociális gondolkodás utján, j Bizonyos, hogy ez a gondolkodás anyagi terhet is jelent, hiszen a nyújtott ellátás pénzügyi fedezetéről is gondoskodni kell. De bizonyos az is, hogy a ma hadbanálló nemzetet lelkileg rendkívül megerősíti, arról nem is beszélve, hogy egyenlő a nemzet emberkértjének, főleg pedig csemete- vágy gyermekkertjének leggondosabb mivelésével. A hadbavonult közszolgálatban alkalmazott munkásnak nem lesz többé gondja arra, hogy vájjon miből élnek meg és ruházkodnak otthonmaradt kisgyermekeik. Az összeg, amit a család százalékszerüen kap, éppen úgy fedezi a szükségleteket, mintha a kenyérkereső családfő idehaza lenne és polgári tevékenységi körében munkálkodnék. , Az áldozat pedig, amit az itthon- maradottak a katonák családjáért hoznak, méltányos és minden tekintetben igazságos. A háború terhe mindannyiunk közös terhe. A polgárok egy része fegyverrel kezében viseli ezt a terhet, másik része azzal, hogy lerója a háláját a haza oltárán. Csak üdvözölni, csak köszönni lehet tehát mindnyájunknak a magyar kormánynak ezt a mélységesen emberi és szociális intézkedését. Hisszük, sőt biztosan tudjuk, hogy ez a megelégedettség, amely e rendelet nyomán sokezer ember békében él, bőségesen meghozza a nemzetnek a teljesített kötelességtudatán kívül az erkölcsi kamatokat is. Az 1937. évben Molnár Pál kamarai titkár lett a T* T. Sz. igazgatója. Az 1938. évben a fellépett száj- és körömfájás miatt csökkent a tejtermelés. A T. T. Sz. működési területén 7 körzetben 1 — 1 tejellenőr működött és elhatározta a szövetkezet, hogy az oly eredményesen működő dániai szövetkezeteket tanulmányúton látogatja meg. A tanulmányút-csoport vezetésében az OMTK részéről dr Jakab László és Kompaszt Miksa cégvezetők vettek részt. A TTSz részéről részt vett Michéli Mihály, Müller György, Gapp Lőrinc, Horváth József, Kemény János, Propszt József, Schein Ádám, Szieb András, Túri János, Molnár Pál és Roily István. Csatlakozott még Eordögh Zoltán Tolnavármegyei m. kir. gazdasági -felügyelő, a Baranyamegyei szövetkezet képviseletében pedig Kistóth József alelnők. A tanulmányút során megtekintették Ausztria, Németország üzemeit. Dániában lermészetesen a tanulmányút tárgyát képezte az egész szövetkezeti rendszer és hálózat, a működés a legkisebb teleptől a legnagyobb export-telepig. Felkeresték a kisgazdákat a maguk otthonaiban, meglátták azok megélhetési viszonyait és életmódjait, tőlük hallották, hogy milyen módon és milyen eszközökkel keresik meg és találják meg a jobb és könnyebb boldogulás útját. Itt tárult fel a résztvevők előtt a dán tejszövetkezetekben rejlő hatalmas összeforrasztó erő, amely valóságos nemzeti ereje Dániának. Nagy fejlődést mutat az 1939. évben a szövetkezeti csarnoképit<- kezés, továbbá a szarvasmarha- és az állatértékesités szövetkezeti megszervezése, az önbiztositási tartalék megállapításával. Az 1940. évben létesült őcsényben a TTSz első feldolgozó telepe, vaj- és sajteyára, melybe Alsónyék, Decs és őcsény szállítja a tejet. Nagyot haladt az állatértékesitési osztály és a TTSz sokat tett az állathizlalás folytonosságának biztosítása érdekében. A T. T. Sz. életében kevés ilyen szélsőséges és viharos év volt, mint éppen a 10. esztendő. Váratlanul olyan vihar zudult át a T. T. S/.. fölött, amelyre senki nem gondolt, de nem is gondolhatott. A T. T. Sz. munkája egy pillanatra megtorpant ugyan, de szilárd erkölcsi alapja folytán e vihar nem tudta megingatni. Azok a községek, amelyek a T. T. Sz. megalakítáA Tolnnmesyei Telszivetkezetek Szövetkezetének tízéves puha Közgyűlése A Tolnamegyei Tejszővetkezetek Szövetkezete, ez az országszerte oly előnyösen ismert mintaszerű úttörő gazdaintézmény április hó 31-én, kedden délelőtt tíz órára tűdé ki jubiláns közgyűlését. Ez {alkalomból igen érdekes jelentésben számol be az elmúlt tíz év történetéről az évi jelentés keretében. Megemlíti, hogy az 1930. évben előbb a Tolnamegyei Tejgazdasági Bizottság alakult meg a Vármegyei Gazdasági Egyesület, az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ, a Vármegyei Gazdasági Felügyelőség, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara támogatásával. Ezt az alakulást Tolna vármegye akkori alispánja, néhai Szévald Oszkár és főjegyzője, későbbi főispánja dr flagymdssy Zoltán nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is jelentősen pártolták. Az 1931. évben alakult meg a Tejszövetkezetek Szövetkezete mely ebben a formában alkalmasabbnak mutatkozott arra, hogy az egyetemes gazdaérdekeket megvédje. Ez a Michéli Mihály gazdasági tanácsos vezetésével alakult szövetkezet az 1931. évi augusztus hó 30-án tartotta alakuló közgyűlését, óriási érdeklődés melleit. A T. T. Sz.-nek megalakulása után első legfontosabb teendője az volt, hogy az 1932. évi tejszerződések megkötésére az előkészületeket megtegye és a szerződéseket 3 nap alatt meg I is kötötte, az országos értekezleten I met állapított tejáraknál kedvezőbben. Az 1932. évben választották elnöknek Michéli Mihályt, akinek neve országszerte fogalommá vált és az ő munkája nélkül a T. T. Sz. sohasem fejlődött volna azzá a tekintélyes és példás intézménnyé, ami azóta lett. Az 1933. év nagy küzdelmekkel telt el és a tejárak fenntartásában nagy érdeme volt a T. T. Sz.-nek. Az 1934. évben meghozta a kitartó munka a gyümölcsét és nemcsak a taglétszám emelkedett örvendetesen, de a T. T. Sz. fejlődése szempontjából eredményében is gazdagította a szövetkezet munkáját. Az 1935. évben már rohamosan fejlődött a T. T. Sz. és a taglétszám 110-re emelkedett. Az anyagi siker mellett ebben az évben kibontakozott az erkölcsi siker is, a T. T. Sz. munkássága már átlépte a megye határait és országosan is felfigyeltek reá, sőt ebben az évben megalakult a Tejtermelők Országos Szövetsége is, amely a T. T. Sz. tejeladási feltételeit az ország összes tejszövetkezeteivel ismertette. Az 1936.. évben a taglétszám 142 lett. Ebben az évben a T. T. Sz. a palánki Mezőgazda- sági Szakiskolában négynapos szak- tanfolyamokat rendezett a minőségi vajtermelés elsajátítására. Ugyanekkor vásárolta meg a szövetkezet szekszárdi székházát is. Mivel közben a T. T. Sz.-ből a baranyamegyei tagok kiváltak és önállósultak, a taglétszám az 1936. évben 97 tagra csökkent, de az évközi belépésekkel 107 re emelkedett. egyes szám ara 12 filler
