Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-02-26 / 16. szám
I TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1941 február 26. iskolákra, téli gazdasági tanfolyamokra, különböző szakirányú tanfolyamokra van szükség, -mert ezek még hiányoznak. Az én törekvésem is az, hogy a vármegye fiai kiváló munkaerejének és a földnek jobb kihasználása érdekében a mezőgazdasági termelés fokozását olyan irányba állíthassuk be, hogy a vidék iparosodása révén magasabb életszínvonalat biztosíthassunk ennek a vidéknek, mert sajnos sok minden hiányzik még ezen a téren. Jólétre van itt szükség, hogy érdemes legyen élni. A mi programunk élni, élni mentői jobb viszonyok és körülmények között, mert ha a jólét biztosítva van, j fejlődésnek indul és szaporodik a nemzet és ezzel mind több és több I munkaerő áll majd rendelkezésre. Ez pedig több és nagyobb jólétet biztosit és honvédségünk részére is hatalmasabb emberanyag áll rendelkezésére. Hatalmas szomszédaink vannak és a kemény magyarság ezek segítségével mindig ki fogja verekedni helyét a nap alatt. Erre kérem az Isten áldását. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr vitéz Téglássy Béla országgyiilési képviselő ezekben szólt a vármegyei párt , nagyválasztmányához: Ez ünnepélyes és impozáns össze- | jövetelen eszembe jut a 8 évvel ezelőtti idő, amikor megboldogult I vezéremmel, vitéz Gömbös Gyulával ] Szekszárdon jártam és ha ez ülés keretében körültekintek a megyei nagyválasztmány tagjai között, meg kell állapítanom, hogy az a mag, ' amelyet akkor az én megboldogult vezérem, Gömbös Gyula elvetett a nép között, nem hullott terméketlen talajra, hanem hatalmas szervezetté nőtt, amelynek élén áll gróf Teleki Pál miniszterelnök. A mai nehéz problémákat elsősorban pártelnökünk, dr Antal István, dr Őrffy Imre és dr Szakáts Pál isme/ tették. Amikor én eljöttem erre a választmányi ülésre, nemcsak magam jöttem, hanem velem lélekben eljött az én kerületem 20.000 választó polgára is, aki mind a Magyar Élet Pártjának a hive. Sokat hallottunk itt, sok szépet az aktuális kérdésekről, Engedjék meg, Jipgy / néhány kérdéshez egészen röviden én is hozzá szóljak. Az első nagy prob'éma és kérdés a munkának és a munka- alkalomnak a kérdése. Nem elegendő azonban a munka- alkalom, hanem az a fontos, hogy azt a munkást, legyen az mező- gazdasági vagy ipari munkás, aki annak a munkának elvégzésére vállalkozik, ne uzsorázzuk ki, hanem a véres-verejtékes munkájáért kapja >&3£g a tisztességes bért, fizetést, ellenértékét. k második, ami különösen megragadta az én telkemet, az, hogy ebben, a még mindig megcsonkított országban élő magyarság két hatalmas nemzet között éli életét. Ez a két nemzet a szláv és a germán. Odakötöttük magunkat a tengelyhatalmakhoz. Azonban azt, hogy mi továbbra is fennmaradjunk, nem csak nagy barátaink biztosítják, hanem az a körülmény is, hogy a magyar nemzet bőségesen hullatta századokon át vérét nemcsak a keresztény kultúra, hanem saját szabadsága védelmében is. Ez élénken él Európa, sőt a£ egész világ \ tudatában. Történelmi múltúnk, melyben gyakran előfordultak a visszavonások, kötelességünkké teszi, hogy a válságos időkben legyünk tisztában önmagunkkal és saját magunkban csinálják meg a lelki revíziót, tudjunk összefogni, mert enélkül nincs Kilátás arra, hogy a népek előretörésében megálljuk a helyünket. Szívvel lélekkel a nép érdekét szolgáljuk a magyar törvényhozás szent csarnokában, mert meg vagyunk győződve, hogy ennek a kormánynak a tagjai, élén gróf Teleki Pállal, minden tudásukkal, minden törekvésükkel azon van- { nak, hogy ezt a .magyar népet hű- I ségesen szolgálják, a magyar népnek érdekeit előbbrevigyék. Amikor abban a helyzetben voltam 1934-ben, hogy áthajózhattam Amerikába, Chicagóban 35.000 magyar előtt beszéltem. Honfitársaink szónokai igy szóltak hozzám : Képviselő uram, ha haza tetszik menni, mondja meg, hogy fogjanak össze végre a magyarok, a széthúzástól mentesitsék magukat, tanuljanak tőlünk, mert hiszen nekünk is azért kellett idejönnünk, hogy mi magyarok Amerikában egymást megismerjük, értékeljük es szeressük. így beszélnek az amerikai magyarok, akiknek ott kint kellett megtanulni az összefogást. Nekünk nincs arra szükségünk, hogy innen elmenjünk. Ha végrehajtjuk az országban a lelki revíziót, megtanuljuk az összefogást, egymásnak a. megbecsülését és szere- tetét, megvan az alapja, alapfeltétele annak, hogy egy szebb, boldogabb magyar jövendőt tudjunk ebben az országban kiépíteni. Ebben az országban minden embernek olyan ériéke legyen, amilyen értéket betölt magyar nemzeti szempontból, magyar vonatkozásban, ahova az Isten akarata állította. Egy embernek a szava gyenge, de ha ehhez a szóhoz — egy nagy nép- tömegnek, az egész nemzetnek az akarása járul, hatalmas lesz a szó, megerősödik annak a nagy néptömegnek a kívánsága és egyenesen paranccsá válik a teljesítés számára. Kormányunknak az a törekvése, hogy munkaalkalmat teremtsen, mert mi is azt akarjuk, hogy a munka legyen az aranyvaluta, ne pedig a sibolds. A munkát meg kell becsülni, mert addig, amíg ez el nem következik, a gyermek-, a családvédelem, a sokgyermekes családok megsegítése mind hiábavaló, mert ha sok gyermek van, sok kenyeret is kell adni. Meg kell szűnni annak, hogy am g a gazdagok javakban duskáikod- nak, a szegénység mezítláb jár. Ahol munkaadó van, ott meg kell lenni a munkavállaló igazságosabb ellátásának. Karoltassanak fel a kisemberek, hogy családjukat jobban tudják \ ellátni. * Ezzel az államtitkár ur szavaiba kapcsolódom bele, amikor megállapítom, hogy a két nagy tengely- hatalom között mi vagyunk a harang. Helyes reálpolitikánk pedig a harang nyelve, amit kongatunk, hogy jogos kívánságainkat elérhessük. Ezért kell összefognunk, mert e nélkül nem fogunk célt érni. A nemzeti erőknek az eggyéforradá- sában látom a szebb magyar jövőt, a szociális kérdések megoldását és látom, hogy össze fognak omolni a válaszfalak, amelyek a társadalmi rétegeket egymástól elválasztották. Magyar nemzeti szempontból az a fontos hogy mindenki minden akarásával, minden tudásával jót akarjon és mindent megtegyen a nép érdekében. A Magyar Élet pártjának a képviselői mindig, azon vannak, hogy szent hivatásuknak kellőképen eleget is tudjanak tenni. Minden magyar ember a törvényhozás házában annyi erőt képvisel, amilyen biztonságban érzi háta mögött a népét, a választóközönséget. Minden képviselőt választókerülete erősít, vagy gyengít. Arra kérem a szekszárdi kerület választópolgárait, hogy becsüljék meg dr Szakáts Pált, a fürgelábu szorgalmas képviselőt, aki a megbecsülést megérdemli. Legyenek meggyőződve, hogy mi mindent el fogunk követni az ország függetlenségének, szabadságának a megőrzése érdekében. Hűséggel szolgáljuk a magyar népet, mert az a célunk, hogy sorsát előbbre vigyük Pártunk munkájának eredményeképpen látom derengeni a napot a szomorú magyar éjszakában. Megboldogult vezéremnek, Gömbös Gyulának áj? mai megvalósítására gróf Telelci' Pál mutat utat nekünk. Az zetlen és példátmutató munkássága révén már látom, hogy el fog következni a nagyobb szociálisabb kenyeret osztó Szent István nagy magyar birodalmának újjáéledése. Végül a* lelkes^beszéd után Haypál István a vármegye lajstromos országgyűlési képviselője nagy hatást keltő felszólalásában töbhek közt eképpen emlékezett meg az ország fudamentumát képező kisgazdatársadalomrol, valamint gróf Teleki Pál kormányzásáról : Nem akarom megismételni a meleg köszöntést, hanem .egyszerűen csatiákozom az üdvözléshez. Röviden rá akarok azonban mutatni bizonyos kötelességünkre, arra, vájjon miért is jöttünk mi össze ezen a választmányi ülésen. Azért, hogy megszívleljük az ország hozzánk eljött több funkcionáriusainak irányítását és levonjuk a köveikezte- test, hogy mi lesz a kötelességünk. Az 1920 évben Szekszárd piacán tartottunk egy ilyen választmányi ülést megboldogult Nagyatádi Szabó István elnöklesevel. Én joggal hivatkozom Nagyatádi Szabó Istvánra, mint első vezéremre, akivel jártam az országot, amikor felrázta nemtörődömségből a földmives társadalmat, sarkalva j arra, hogy vegye a saját kezébe a 1 saját soisa intézését, hogy teljesen 1 készén legyen arra az időre, ami- | kor a romokból újjá kell építeni az 1 országot. Bizony nehez idők voltak, amikor a nemzetgyűlésbe bekerültünk. Jártuk az országot és azzal a szóval, hogy mi földmives emberek jöjjünk tudatára annak, hogy tulajdonképen mi. leszünk ennek a nemzetnek az oszlopai* amelyeken fel fog épülni a magyarság védelme s emlékezzünk, hogy következtek a nemzetgyűlés választásai és a hivó szónak az lett a foganatja, hogy az a kisgazda tábor, amely öntudatra ébredt, beküldte a nemzetgyűlésbe képviselőit, hogy ezt a nemzetet a I végpusztulástól mentsék meg, taka- , ritsák el a romokat és azok az ígéretek, amiket megtettünk, ha a rendelkezésünkre állott rövid idő alatt nem is valósultak meg, később valóra váltak. Követeltük, hogy az eszményi községeket feloszlassák és állítsák be őket a községek és falvak szolgálatába, hogy pótadójukkal a falu népének javát, jobblétét szolgálják. Olyan szavak, amiken eleinte mosolyogtak, megvalósultak. Megvan az eredmény: az eszményi községek meg lettek szüntetve és a falu népének szolgálatába lettek állítva. Programunk volt, hogy az adókat elbirhatóvá tegyük az alacsonyabb birtokosság számára, mert sokkal magasabbak voltak,.mint a nagybirtoknak az adója. A mai kor mányzat már odáig jutott, hogy 2 holdnál kisebb birtokosok adóját elengedi. A földmivestársadplQSh ne rostéin jen tanulni, mert?fminél többet tanulunk, annál ititeábbi látjuki hogy milyen kewset^iudamcj Ez nem jelenti azt, hogy tanulás nélkül nem válhatunk hasznos polgáraivá az országnak, a~tud£s hatalom, nagy érték, mert minél ina- gasabb tudása van aiinak a véíetŐ férfinek, annál nagyobb áldás saz ország javát előmozdítani tudás. Baj azonban, ha e tudás önző célokat szolgál és értéke a közre nincsen. Mi a tudásunkat nem tudtuk kiművelni, pedig erre nagy szükségünk volna Törekedjünk az élet iskolájából sokat meríteni, mert nem hagyhatjuk szemünk elől eltűnni a dolgokat, hanem ki kell használ- nunk azokat. Arra hívom fel földmives társaim figyelmet,„hogy Nagyatádi Szabó István, aMílQdfcjttfóái’ 25-én meg lett választva, szívesen vallotta magát kisgazdapártinak. — Gömbös Gyulától nem egy Ízben hallottam, hogy ő pedig elismeri vezérének Nagyatádi Szabó Istvánt. Most is van kisgazdapárt, de én nem fogadom el kisgazdapártnak az Eckhardt Tibor által vezetett úgynevezett Kisgazdapártot, — mert nem azon az ütött halad, amelyet Nagyatádi Szabó István kijelölt. Nagyatádi Szabó István eszméit Gömbös Gyulától átvette Teleki Pál gróf, tehát az igazi kisgazdapártnak menete a Magyar Élet Pártjában van. A Magyar Élet Pártja átvette az eszméket Nagyatádi Szabó Istvántól, Gömbös Gyulától és Teleki Pál a népért dolgozik annak a kisgazda- pártnak a segítségével, amely itt van a Magyar Élet Pártjában. Jobb- oldaliságot, mint amilyen jobboldali- ságot Nagyatádi Szabó István megindított, most nem láthatunk. Az a jobboldali ág, amely hangzatos jelszóval küiáliamok vezérletét akarja ránkoktrojálni, jó szolgálatot nem tesz. Mindén becsületeseid . kozó magyarnak el keli ísmeraí, hogy a magyar nemzetnek felmém- dését és ebben a vérzivataros időben való stabilizálódását nem lehet máról holnapra elintézni, ahhoz nagy körültekintés ^Éft tnitit amilyenről Antal István és Lukács Béla adott felvilágosítást. 'Becsüljük meg ezt a pártot, mint ahogy a párt minket kisgazdákat is megbecsül. A nemzetnek megjön a jobb jövője ennek a pártnak a munkásságával, csak tartsunk össze magyarok és el ne eresszük egymás kezét. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps.) 1
