Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-03-29 / 24. szám
2 1941 március 29. Ajánlom OgMImorclefli szerencse számaim vnáz Borza Bála m. kir. osztálysorsjegy főárusitó Szekszdrd, dotiíuyonssilruila Koch Gyula Alsómocsolád, Majsay László, dr Tolnay Sándor, dr Leszley Alajos Szekszárd, Mező László Bátaszék, Mozolai István, Takács Sándor Decs, dr Rappay Elek, Wolf Gyula Dombóvár, Lugosi Béla, Rubinstein Mátyás, Kovács Zoltán, Salamon Testvérek Szekszárd, Mi- chéli Mihály Bátaszék, Csukly Mária Szekszárd, dr Arbanász Zoltán Gyönk, Suri János Lápafő, Kugler János Döryzomba, Vancsa Márton Dombóvár, Becht Jakab Szárazd, Szerday István Szekszárd, Ágoston Károly Szekszárd, Tálos Ferenc Miszla, Németh Árpád Paks, vitéz Tihanyi Szilárd Szekszárd, Schultz Gusztáv Szekszárd, dr Schall Kálmán Bonyhád, Szabó-malom Paks, Fleischmann Marcell Bonyhád, ifj. Gőzsy Tibor Szekszárd, Bajusz Sándor Tamási, dr vitéz Szentlőrinczy Géza Bátaszék, dr Kaufmann Lajos Hőgyész, N, N. Dombóvár, Barcza Imre Bonyhád, Papp János Alsónyék, Maczkó Ilona Szakcs 5—5 P, Palcsó László Dunaszentgyörgy, Turbán Henrik Alsónána, Kovács Dávid Szekszárd 4—4 P, Kelemen Imre Szekszárd, Szeltner József Duzs, Kaszás Sándor Szekszárd, Dirkenbach József Bátaszék, Mester József Medina, Berényi Tivadar Bonyhád, Lékay Rezső Bonyhád, Sebestyén Péter Gyönk 3—3 P, Pintér András Tengelic, Geiger Péter Szakadát, Felber István Szekszárd, Kiinger Gábor Szekszárd, dr Miklós Sándor Szekszárd, Nagy Lajos Dunaföldvár, Szungel János Jánosmajor, Müller András Udvari, Walter Gyula Bátaszék, Mercz József Bonyhád, dr Polgár Béla Paks, Feil Ferenc Paks, Koruzsán Melét Szekszárd, dr Ravasz Árpád Gyulaj, dr Kanizsay Ferenc Dombóvár, Breitenbach József Závod, dr Miklós Pál Tamási 2—2 P, Bozsér József, Horváth András Dunaföldvár, Ochs János Kalaznó, Taffner György Bátaszék, Sik Magdolna Szekszárd 1—1 P. Kérjük, hogy erre az akcióra minél előbb és minél többet adakozni méltóztassék. Az összeg befizethető a főispáni hivatalnál kapható csekklápon. Eladó 330 liter órateljesitményQ Alfa— Laval 1 évet használt telszemtorgép Üzemképességét garantálom. Mracskó János, magántisztviseló, Paks TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Dr Bárányos Károly államtitkár Vármegyénk gazdasági köreiben és mezőgazdasági társadalmában is bizonyára nagy örömet kelt a hir, hogy a Kormányzó Ur Őfőméltó- sága dr Bárányos Károly földmi- velésügyi miniszteri osztályfőnököt kinevezte államtitkárrá. Dr Bárányos Károly 1892-ben született Szolnok-Doboka vármegyében Bethlenben. Középiskoláit Budapesten végezte el kitűnő minősitéssel, majd a Pázmány Péter Tudomány- egyetemen doktorátust szerzett. A világháborút végigharcolta az olasz, orosz, szerb és francia harctereken és résztvett Verdun ostrománál is. 42 hónapi frontszolgálat után, mint tartalékos százados szerelt le és a földmivelésügyi minisztérium egyik legszebben dekorált tartalékos tisztje lett. Pályáját a földmivelésügyi minisztériumban kezdte. 1935-ben teA vármegye és a járás legeldugottabb községe vasárnap zászló- diszbe öltözött. Fellobogózott házakkal várták a nakiak a megye főispánját, aki személyesen jött el, hogy résztvegyen a téli gazdasági tanfolyam záróvizsgáján. A szemerkélő esőben az egész falu népe egybesereglett a fogadtatásra, hogy igy is kifejezze a szegény falu nagy jóakarója és pártfogója előtti ragaszkodó tiszteletét. A diadalkapu előtt a községi elöljáróság, képviselőtestület és a körjegyzőség községeinek népes küldöttsége élén Szijjártó Emil főjegyző köszöntötte vitéz Madi Kovács Imre főispánt, akinek kíséretében megjelentek dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos, lászlófalvi Eordögh Zoltán vm. gazdasági felügyelő, simándi Kenézy László járási főszolgabíró és dr Si~ gora Miklós főispáni titkár. Szijjártó főjegyző közvetlen szavakkal köszönte meg a főispán fáradozását, mellyel a községnek lehetővé tette az uj községháza felépítését, utána pedig Vörös Gábor községi biró a falu népe nevében biztosította a főispánt és kormányt ragaszkodó hűségükről. Magas Annuska hatalmas virágcsokorral kedveskedett a főispánnak. A főispán a megjelent képviselő- testületi tagok és előkelőségek üdvözlése után a lápafői fúvószenekar zenéje mellett ellépett a levente disz- század előtt. L. Eordögh Zoltán vm. gazdasági felügyelő, mint miniszteri vizsgabiztos elnöklete alatt a téli gazdasági tanfolyam vizsgáján ötvennégy hallgató bizonyította be komoly tudását. A vizsga befejeztével Horváth József kántortanitó mondott köszönetét Tóth János tanfolyamvezetőnek a fáradságért és a hallgatóság ajándékát nyújtotta át. L. Eordögh Zoltán vizsgabiztos diszéremmel tűn- J tette ki a tanfolyam két legszorgai- I masabb hallgatóját, Vörös Ferencet | vékeny részt vett a Külkereskedelmi Hivatal szervezésépek munkálataiban. Három évig volt a Külkereskedelmi Hivatal alelnöke. 1938-ban visszarendelték a földmivelésügyi minisztériumba, azóta szakadatlan munkássággal, fáradhatatlan szorgalommal vezette a közgazdasági és közélelmezési ügyosztályt. A háborús viszonyok beálltával dr Bárányos Károly hozzálátott az ország közélelmezési problémáinak megoldásához, ő szervezte meg a Köz- élelmezési Hivatalt. — Különösen a honvédség erdélyi bevonulásakor szerzett nagy érdemeket a honvédség és az erdélyi lakosság élelmezési kérdéseinek megszervezésénél. Dr Bárányos Károly államtitkárrá történt kinevezése uj állomása egy gyorsan felfeléjvelő karriernek. és Papp Györgyöt. Több szegény- sorsú hallgató pénzsegélyt kapott és igen sokan könyvjutalomban részesültek. A magas színvonalú vizsgát az önképző Gazdakör diszülése követte, melyet K. Nagy Mihály nyitott meg. Vörös Ferenc a naki határ többtermeléséről értekezett igen nagy tudással, majd Papp György a takarmánynövények termeléseinek lehetőségéről vezetett be egy vitát, melyhez igen sokan szólották hozzá. A magas színvonalú vitán a tanfolyamhallgatók bebizonyították rendkívüli gyakorlati érzéküket. A diszgyűlés befejezése után a miniszteri vizsgabiztos az ötvennégy Mindentelé hirdetik, hogy a német községekben alakult tejszövetkezetek ki akarnak lépni a TTSz- ből s vissza akarnak térni az elmúlt idők rendszerére, amikor a termelő maga dolgozta fel tejtermékét és ezeket a termékeket maga akarja eladni. Ha visszagondolunk az elmúlt időkre, akkor gondoljunk arra is, hogy mennyi gondot okozott asz- szonyainknak a vaj- és turókészi- tés, amely nem mindig sikerült, hiszen hiányoztak hozzá a megfelelő felszerelések s igy a vaj hol fehér volt, hol puha volt és megfelelő hütőhelyiség folytán hol a pincébe tették, hol pedig a kútba eresztették. A legnagyobb gond pedig a nyert termékek értékesítése volt, mivel megfelelő piac hiányában sokszor a legnagyobb nehézségekbe ütközött. Aki csak egy kissé gondolkodik annak el kell ismerni, hogy a ma' rendszer összehasonlíthatatlanul kedi hallgatót, köztük a főjegyzőt, a plébánost és a tanítókat, ezüstkalászos gazdává avatta. A 100 terítékes közebéden a főispán és kíséretén kívül megjelent még dr Szenczy Sándor ügyvéd, járási titkár és dr Kiapa János körorvos. Bird Ferenc plébános álladó éljenzéssel és helyesléssel megszakított beszédében megemlékezett a főispán nagy jóindulatáról és arról a szeretetről, mely a nép közé vitte őt és biztosította a falu egyöntetű világnézeti állásfoglalásáról. „Büszke őrömmel készült a falu népe erre az ünnepre, — mondotta — mert ma, amikor bizonyságot tesz tudásáról és gazdasági rátermettségéről, érzi, hogy nincsen magában. Érzi a falu, hogy törődnek vele és megbecsülik törekvését, alkalmat ad a kormány a boldogulásra, segiti a tudásban. Érzi ezt a falu a mai ünnepben és ezért cserébe azt ad, amit adhat: Ígéretet, komoly fogadást a jövőre nézve és melegen érző szivet azoknak, akiknek gondosságát érzi." A plébános beszéde után Nagy Pál János lápafői biró a körjegyzőség külközségei ragaszkodását tolmácsolta. A főispán biztosította a községet, a körjegyzőség népét jóindulatáról. Az ünnep után ötvennégy ezüst- kalászos gazda újra beáll a munkába. A naki határban zsendül a vetés, a nyárra megérik a drága aranykalász, az acélos búza, külsőleg talán semmi változás sem lesz, de az ezüstkalászos gazdák lelkében megacélozódott hittel teli munkakedv ért meg, építő munkakedv. A legelhagyottabb falu, a legfélre- esöbb község népe a magyar élet aranyházát építgeti. A magyar bol? dogulás házát. Visszaadja azt, amit kapott: mint a magyar rögök szerelmese, a magyarföldből megépíti magának és minden magyarnak a magyar boldogulást. vezőbb, mint a régi. Azzal is tisztába kell jönni, hogy a falusi gazdának legnagyobb bevételi forrása a tej. De ez is csak akkor, ha azt kedvezően tudja értékesíteni. Az értékesítést a legkedvezőbben szövetkezet utján lehet elérni s éppen azért mindenkinek a szövetkezet támogatására kell sietnie. Milyen megnyugvás volt mindenkire nézve, amikor megalakult a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete, mivel az értékesítés gondját a Szövetkezet vállalta. A Szövetkezet révén egységes és igazságos tejárakat értünk el. Sajnos, az utóbbi időben ahelyett, hogy az egyes községek, amelyek még a TTSz-en kivül működnek, csatlakoztak volna, egyesek inkább a TTSz megbontására törekednek. Ez a megbontási kísérlet annál is inkább csodálkozásra méltó, mivel a Szövetkezet eredményt mutatott fel, hiszen van már saját vajgyárunk és még további fejlődés előtt állunk. Mindezt elértük csekély áldozat árán. De ezt az áldozatot is bőven pótolta a nagyobb tejár. Mi lesz, ha ez az egyetlen Szövetkezet is megszűnne ? Mindenki beláthatja, hogy ez minden gazdát, legyen az magyar, vagy német, egyformán sújtaná. Előttem teljesen érthetetlen, hogy miért is indítanak egyesek akciót, különösképpen néme. községek körében a kilépés mer Hadlemtskmüoek. orszűszúszlúk. templomfelszerelések művészies klvlteld/slremlékek készítése és raktér márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hutschenbacher Ödön és Fia ( Mutscheobaolier Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára j Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5 Ezüstkalászos sazdaavatás Makón A TTSz kötelékébe tartozó német szövetkezetek figyelmébe!
