Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-03-14 / 21. szám
2 1941 március 14. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a Magyar Elet Pártja bácsbodrogmegyei és bajai szervezetében mondott nagy beszéde kap* csán szintén fontos kijelentéseket tett a zsidókérdést illetően is. Rámutatott arra, hogy ez a kérdés útjában áll annak a nagyvonalú fejlődésnek, ami nem maradhat el és ami miatt Magyarországnak is meg kell oldania ezt a nehéz kérdést. A Teleki kormány vállalta és véghez is viszi a kérdés megoldását. Ez a megoldás, mint ahogy azt a miniszterelnök is kijelentette, teljes megoldás lesz. Éppen azért, mert a kormány nem akar átmeneti jellegű intézkedéseket tenni, a kormányra kell bízni a megoldás időpontjának megállapítását. Legyünk tehát itt is bizalommal és megértéssel a kormányzat iránt, hiszen ebben a kérdésben is világos és határozott álláspontot foglal el és tisztában van a megoldás fontos 6» sürgős voltával és mint ahogy a pénzügy- miniszter Baján kijelentette, a meg- J oldás ideje nincs messze. Ne gondolja senki, — mondotta választói előtt — hogy évekre elnyuthatik a zsidókérdés végleges megoldása, mert csak hónapokról van szó. Egyébként a zsidóság kikapcsolása a magyar gazdasági élet irányításából folyamatban van. A mai időkben, amikor minden kérdés fokozottabb súllyal nehezedik az ország sorsát intéző felelős vezetőkre, egységesen kell támogatnia a nemzetnek az országépitő programot, amelynek egyik pontját éppen a zsidókérdés megoldása képezi. A számos szociális jellegű gazdasági és kulturális programpont mellett nem utolsósorban a zsidókérdés kielégítő elintézése is az erős és magyarabb Magyarország megteremtéséhez vezet. Éppen ezért a kormányzatnak is fokozottabb gondosságra van szüksége, hogy a harmadik zsidótörvény valóban olyan legyen, ami teljes megnyugvást hoz és ami pontot tesz a kérdésre. — Várjuk tehát türelemmel, mert aki a kormányaidnál ül, tisztábban látja, mint bárki más a helyes irányt és a célhoz vezető legjobb utat. Közigazgaiási bizottság Vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklésével e hó 11-én tartotta vármegyénk közigazgatási bizottsága március havi rendes ülését, melyen a hivatalfőnök tagokon kívül részt- vettek: dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, báró Fidth Tibor, dr Gőzsy Tibor, báró Jeszenszky József, Kne- fély Ödön, Michéli Mihály, báró Schell József, Schneider Gábor, Tóth Lajos és dr Vértesi György választott bizottsági tagok. Az ülés megnyitása előtti időben mély benyomást keltettek a megjelentek között azok a fényképfelvételek, amelyeket Eme- tlczy Zoltán kir. műszaki főtanácsos, az államépitészeti hivatal főnöke az árviz által megyénkben okozott károkról bemutatott. Vitéz Madi Kovács Imre főispán az ülést megnyitva, beszámolt az előző hónapban elhangzott kérelmek és panaszok ügyében tett intézkedéseiről, bejelentve, hogy a tehenek abraktakarmány adagának a felemelésére irányuló előterjesztése a Közellátási Hivatal legnagyobb megértésével találkozott. A felhágói kertészetet a földmivelésügyi minisztérium kertészképző iskola céljaira nem vásárolhatja meg, mert az túlságos nagy és nem áll annyi pénz a költségvetésben rendelkezésre, hogy azt az állam megvehesse. A vármegyei családvédelmi alap azonban abban a helyzetben lesz, hogy ezt a jól berendezett és értékes objektumot megszerezhesse és a köz javára fejleszthesse. — A szekszárdi szövetkezeti szeszfőzde, gyümölcsös főzelékszáritó-telep felállítása ügyében utasította a polgármestert, hogy vonja egybe azt az ezer hold kisgazdaérdekeltséget, amely a szeszfőzde és szárítótelep üzemét biztosíthatja. Szekszárd város polgár- mestere a telepet máris el tudja helyezni a felszabaduló csendőriskolában és a szükséges tőkét is biztosítani tudja. Ez lesz egyébként az elsőj szövetkezeti szeszfőző- és szárító-telep; Báró Schell József örömmel üdvözölte ezt az akciót, mert sokkal üdvösebbek a kisgazdaszövetkezések, mint a mammutszövetkezetek. Knefély Ödön az elmosott tolnai hídfeljárók mielőbbi helyreállítását és a hidra zsilip építését kérte Tolna, Fadd és Dunaszentgyörgy érdekében is. Báró Schell József a termelés zavartalan folytatásához szükséges intézkedéseket kért, báró Jeszenszky József pedig ugyanezen okból a leventéknek a tavaszi foglalkoztatástól való felmentését szorgalmazta, mert az ország védelmével egyenrangú 1941. évi közélelmezési csak igy lehet biztosítani. Vitéz Madi Kovács Imre főispán ígéretet tett arra, hogy a Holt-Duna hídfeljáróinak kőhányásból leendő mielőbbi felépítésére az intézkedéseket megteszi és bejelentette, hogy az érdekelt vármegyék fő- és alispánjaival, valamint törvényhozóival még e hóban küldöttséget vezet a földmivelésügyi miniszterhez a Siószabályozás mielőbbi végrehajtására. Ugyancsak eljár a miniszternél aje- venték mentesítéséért is. Szongott Edvin alispánnak a Tolna-bogyiszlói hid ügyében adott felvilágosításai után dr Bernáth Béla panaszolta, hogy a kölesdi szigeten, ahol 500 holdat négyszer öntött el a múlt évben az árvíz, a lakosság mindössze 356 P adóelengedést kapott Ezt méltánytalannak tartja, mert ott holdanként 18—20 pengő adót kell fizetni. Kérte azután a főispánt, hogy a Siószabályozás kérdését állandóan tartsa napirenden. Rámutatott azokra a hibákra, melyeket a Sió kotrásának eddigi munkáinál elkövettek. Követelte, hogy a másfélmilliárdra tervezett viziberuházásokból Dunántúl is megkapja a maga részét és a Sió úgy szabályoztassék, hogy a termelő munkát többé sohase veszélyeztesse, amellett hajózhatóvá is tétessék. Rámutatott arra, hogy a Siótöltés fenntartásának elhanyagolása a Nádor-csatorna társulat ügye. A társulatnak munkásosztagokat kellett volna kérni, mert azok ott hasznosabb munkát tudtak volna végezni; ahelyett, hogy a palánki mezőgazdasági szakiskolában hagymát szedettek velük. Gärtner Sándor pénzügyigazgató a kölesdi adóelengedés tekintetében adatok hiányában most nem tud válaszolni. Utal azonban arra, hogy ezeket az észrevételeket a jogorvoslati eljárás során kellett volna megtenni. Dr Bernáth Béla Bölcske és Ma- docsa ármentesitésének hiányát panaszolta azzal, hogy ott 15.000 hold árterület van veszélyeztetve. Bölcs- kétől Imsósig védtőltés építését kérte. Dőry Frigyes arra mutatott rá, hogy az árvédelem autonóm feladat. Madocsa és Bölcske nem akartak töltést építtetni, azért van a területük veszélyben. Az állammal, közigazgatással szemben ezért követelést sem támaszthatnak. Vitéz Madi Kovács Imre főispán, mint az érdekelt ármentesitő társulat vezetőségének régi tagja, dr Bernáth Béla felszólalására kijelentette, hogy 12 évvel ezelőtt felmerült Madocsa és Bölcske ármentesifésének kérdése. A paksi ármentesitő tártársulat mérnökei el is készítették a szükséges tervezetet, sőt ez a társulat az adminisztrációt is végezte volna, ha a két község megépíti a gátakat. Erre azonban Madocsa és Bölcske nem voltak hajlandók. így tehát mulasztás csupán a kárt szenvedő érdekeltséget terheli. Báró Fidth Tibor a terményel- szállitásokra Budapestről leküldött közegeknek e téren való teljes tájékozatlanságát és adataiknak teljesen téves voltát tette szóvá, mi* dr Bernáth Béla azt fejtegejte* hogy a fővárosban azért van zsir- hiány, mert a hizlaló gazda azért a sertésért,' amely neki 240 P-ben van, Csupán^ 210 P-t kap. így van ez a göbölyhizlalással is, ahol a veszteség göbölyönként 15—20 P. Most aztán ^hirtelen prémiumokat adnák a Budapestre felszállitott hizlalt Sertésük után, ez* azonban márelkésett intézkedés. Vitéz Madi Kovács Imre főispán válaszolt a felszólalásokra, ígérve, hogy mindezeket jelenti a kormánynak és mint kormánybiztos is azon lesz, hogy az árak megállapítását intéző bizottságokba bevonják a gazdákat is. Ezután az egyes közigazgatási ágazatok vezetői tették meg jelentéseiket, amelyek tudomásulvétele után a plenáris ülés befejeződött és az albizottságok üléseztek. A német teiszövetkezetek A fenti cim alatt dr Mühl Henrii országgyűlési képviselő a Deutsch« Zeitung szombati számában egy cik két közölt Tekintettel arra, hogy ez a cikk a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Sző vetkezetét is felemlíti, úgy erre, va lamint egyéb helyt nem álló tété lekre a TTSz nevében kötelesség- szerűen kell válaszolnom A fent említett szövetkezetek is a TTSz tagszövetkezetei Hogy miért lettek azzá, vagy miért járultak 10 év előtt hozzá a TTSz alapításához, arról azt hiszem bővebben nem kell beszélnem Azért, hogy önerejükre támaszkodva megvédjék érdekeiket a vállalatokkal, illetve a kartelekkel szemben. Az egyes községi szövetkezeteket a vállalatok úgy használ ták ki, ahogy akarták. És hogy ez nagyrészben megszűnt, ezt kizárólag a TTSz-nek köszönhetjük. Mert ez egy tömbbe tudta gyűjteni a községi szövetkezeteket. Ezért a munkáért azt hiszem inkább elismerés, mint kritika járna. Egy másik szomorú eset, hogy a szövetkezetek berendezése a vállala toké volt. Ez igaz, de ezt az örök séget sajnos a TTSz nek át kellett vennie. De ma már hála Istennek ott tartunk, hogy a sok ezer pengőt érő berendezés legnagyobb része a szövetkezetek tulajdona. Ez termé szetesen máról holnapra nem volt megoldható, csak hosszú, keserves munka után. — Nem szabad elfelejteni az akkori liberális időket sémi A jövő képét Vázolva kitér a cikk iró arra, hogy a szövetkezeteknek maguknak kell a tejüket feldolgozni és értékesíteni. Itt is a minta a T. T. Sz. Tehát csak utánozni kell. Az első telep már működik is. De, hogy ez megyeszerte megvalósulhasson, arra igen sok pénz kellett volna. Hogy milyen hosszú az ut a szét szórt szervezetlen vállalati kezekben levő szövetkezetek és az egységbe tömörült önállóin feldolgozó TTSz. telep, sőt reméljük, hogy rövidesen TTSz. telepek között ezt sem kell bővebben kifejteni Az utat és az irányt az országban ezen a téren is először a TTSz szabta és valósította meg, ha egyelőre kicsinyben is. A második lépés most következik, a tej literenkinti 0 6 filléres szövetkezeti kölcsönből. Ez a tagoknak kamatozik és a belőle épült feldolgozó telep bizonyos idő múlva a gazdák tulajdona lesz. Más módszerrel gyorsabb iramban is meg lehetett volna ezt a kérdést oldani. De másoktól nem kértünk pénzt, mert függetlenségünket csak úgy tudjuk fenntartani, ha a saját erőnkre támaszkodunk Nézzük meg, hogy fest az az állítás, hogy Tolnamegyében a tejtermelés a TTSz. hivatalos megállapítása szerint az utolsó 4 év alatt 25 percentet esett és hogy itt a TTSz. mulasztást követett el, mert a tejtermelés emelkedése terén nem tett semmi intézkedést. Akárhogy is ku tatjuk a dolgot, ilyen megállapítást nem találunk. De hogy a való helyzetet vázoljam, a továbbiakban fel tüntetem az utolsó 4 év éredményeit. Ezekből kitűnik, hogy az esés körülbelül 10 percentet tett ki, de ha visszamegyünk az első évre, akkor azt kell megállapítani, hogy nem esésről, hanemfemelkedésről van sző. De országos (viszonylatban legke- vésbbé talán Tolnamegyében volt esés, bizonyára épp a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete miatt. Év Taglétszám Évi tejmennyiség Egy tagszövetkezet (község) (község) évi átlaggtejmennyisége 1936. 142 23,915 249 168 417 2 1937. 97 24,116.659 248.625-03 1938. 82 20.883.532 254 555 2 1939. 82 18,736 451 228.493 3 A fenti adatok világosan megadják a választ, hogy ép ellenkezőleg a tej évről évre szép emelkedést mutat, kivéve az 1939. évet. De erről később. Hogy a TTSZ nek 142-ről miért esett le a taglétszáma 82-re, arra legjellemzőbb a TTSz korrekt és csak a gazdaérdekeket szolgáló munkája. Ugyanis eredetileg Baranya megyéből a szentlőrinci járás és a siklósi járás egyrésze is Tolnához tartozott. Csak amikor Baranyában a szövetkezeti élet annyira megerősödött, hogy a baranyai szövetkezetek is önállóvá lehettek, a TTSz segítségével akkor alakultak különálló megyei szövetkezetté. Ugyanez volt az eset a Cece környéki tej - szövetkezetekkel is. Ezek szintén a TTSz-ből rajzottak ki, annak anyagi és erkölcsi segítségével. De a kapocs, az együttműködés továbbra is megmaradt közöttünk Hogy a tejtermelés terén az 1939 évben miért volt esés, annak okát azt hiszem még egy gazda sem felejtette el. A száj- és körömfájás a magyarázat erre. A másik ok, ami miatt a tej az utolsó 4 évben nem emelkedett oly mértékben mint kellett volna, az állathizlalás óriási fellendülése.
