Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-03-12 / 20. szám
HOL Miinm. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" _________ SttknM, 1941 Mrdii íz. (Szerda) 20. SÍÜL TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 Előfizetés! dl): Egész évre__ 12 pengő || Félévre ________6 pengő Fe lelős szerkesztő I Hl,rdelések árai: BLÁZSIK FERENC |A legkisebb hirdetés dl|s 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter I széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. | előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető IA hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Négy miniszter folytatta vasárnap és hétfőn azt a nagyszabású felvilágosító munkás- ságot, amelyet a Magyar Élet Pártja a vármegyei székhelyeken a párt országos határozata alapján még januárban megkezdett. Hóman Bálint kultuszminiszter Székesfehérváron, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter Baján, Laky Dezső közellátá8ügyi miniszter Érsekújváron, Radocsay László igazságügyminiszter Nyíregyházán mondottak lelkes megértéssel és osztatlan helyesléssel fogadott nagyjelentőségű beszédeket. Hóman Bálint a külpolitikai kérdéseket ismertetve megállapította, hogy sorsdöntő időkben világos és határozott állásfoglalásra van szükség. Ezt az állásfoglalást nálunk Gömbös Gyula vezette be. A Teleki kormány ezen az utón jár tovább, amikor önként csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A mi politikánk — úgymond Hóman — Önérzetes és magyar. Nem alázkod- tunk meg senki előtt, aminthogy ezt senki tőlünk nem is követelte. A nemzetiségi kérdéssel foglalkozva állást foglalt a miniszter az erőszakos magyarosítás ellen, amely lehetetlen folyamat volna. Hivatkozott Teleki Pálra, aki többször kijelentette, hogy mindehkinek joga van maga nemzetiségéhez, ha ennek a hazának hűséges polgára. Az asszimilációval kapcsolatban — folytatta — meg kell emlékeznünk a disszimilációs folyamatról is. Aki nem tud a zárt magyar szellemi egységbe beilleszkedni, nem lehet jő magyar ember. Ez a nyitja a zsidókérdésnek is, amely kizárólag azért került a magyar politikai érdeklődés előterébe, mert a zsidóság nem tudott tökéletesen beilleszkedni más népi közösségekbe, igy a magyar népi közösségbe sem. Ezért lépnek a népek velük szemben a korlátozás és kirekesztés álláspontjára. Reményi-Schneller Lajos Baján hangsúlyozta, hogy a zsidókérdést Magyarországnak meg kell oldani, niert útjában áll annak a 3 nagyvonalú fejlődésnek, amely nem maradhat el. A zsidókérdés egyik problémája, hogy a zsidóság nagyobb részt vett magának az ország gazdásági irányításából, mint amennyit szabad lett volna. Beültek a vezető pozíciókba. A másik probléma, hogy a zsidókérdést sokan az ellentétek szitására szeretnék felhasználni. Más a nemzetiségi kérdés, mellyel kapcsolatban leszögezte, hogy mindig jól bántunk a nemzeti kisebbségekkel. Megállapította, hogy a nemzetnek áldozatokat kell hozni a szociális fejlődés és kiegyenlítődés érdekében. A földből többet és jobbat kell kihozni. A nemzet ma látja, hogy Gömbös, Darányi, Imrédy és Teleki Pál kormánya ugyanazt a nemzeti keresztény, szociális és népi politikát folytatja, amely végeredményében az erős Magyarország megteremtéséhez vezet. Rámutatott arra, hogy az elmúlt 3 esztendő alatt 2800 millió pengőt fordítottunk beruházásokra és 130 millió pengő szerepel az évi költségvetésben szociális kiadásokra. Végül a munka és termelés jelentőségéről és az összefogás erejéről beszélt a pénzügyminiszter. Laky Dezső Érsekújváron kifejtette, hogy a nagy népek mindenütt megértik, hogy a nehéz időket fegyelemmel kell átélni. A magyar kormány minden erővel azon dolgozik, hogy a magyar mezőgazdaság termelését úgy mennyiségi, mint minőségi tekintetben emelje. Ugyanakkor az előállított termények for- galömbahozatalát — olyan módon akarja biztosítani, hogy ezáltal az egész nép jólétének emelkedése is biztosítva legyen. A kormány már eddig is rengeteget tett a mező- gazdaság érdekében. Elmegy addig a határig, amíg ez lehetséges az egyetemes közgazdasági érdekek és ezek között a fogyasztói érdekek veszélyeztetése nélkül. Természetesen a kormány elvárja a gazda- közönségtől, hogy a közfogyasztás céljára átadja azt a terménymennyiséget, amelyre neki szüksége nincs. Reméli a kormány — folytatta tovább a közellátási miniszter —, hogy a gazdaközönség megérti az idők szavát és megértést mutat ott, ahol millió és millió ember megélhetésének biztosításáról van szó. Kétségtelen — mondotta befejezésül Laky Dezső — nehéz időket élünk ma, de ezeket abban a tudatban éljük, hogy minden, ami történik, átmeneti, a nehézségek elmúlnak s az egész ország a kormány körültekintő politikája mellett a jöbb jövő felé halad. Radocsay László igazságügymi- niszter hangoztatta, hogy a magyar emberben nincs hajlandóság az úgynevezett földalatti munkára, a forradalmi sejtmunkára, az összeesküvésre. A magyar ember nem összeesküvő, nem a háttérben, nem a sötétségben akar magának lelkeket vásárolni. Mindnyannyiunk emlékezetében él — mondotta —, hogy az elmúlt év őszén milyen országos felháborodást keltett a három nagy Összeesküvés leleplezése. Mindnyájan a legmélyebb felháborodással — és ökölbeszorított kézzel utasítjuk visz- sza azt az eljárást, amellyel az összeesküvők nem átallották szent- ségtelen kezekkel felnyúlni egészen a kormányzói székig. Amikor ilyen jelenségeket látunk, akkor el kell menni a falu népe közé, azok közé a szegény testvéreink közé, akik nem lehetnek úgy benne a politikai életben és nem láthatják ezeket az összefüggéseket s fel kell őket világositan: vigyázz, mert ide vezet a demagógia, ide vezetnek a sejtrendszerű földalatti mozgolódások és ide vezet a felelőtlen népbolonditás. Megállapította a miniszter, hogy Teleki Pál gróf politikájának köszönhető a húszéves előkészítés után a kétéves szakadatlan sikersorozat. Mind a négy miniszter nagyhatású beszédéből kicsendült a remény, hogy ha a nemzeti összefogás nagy munkáját összes erőink egybevetésével, szilárd akarattal folytatjuk, az eredmény: a szebb jövő nem maradhat el. i A szekszárdi gimnázium tolnai műsoros délutánja A vármegyei tehetség védelem korszerű elgondolásaiból, amelyek a szekszárdi gimnázium januári vita- délutánján körvonalazódtak elő ízben, tiszteletre méltó arányban veszi ki részét az iskolának néhány fiatal tanárból és sok-sok diákból álló előadó gárdája. Az ő meglepően színvonalas és sokoldalú művészi kiállásuk az első pénztermő megmozdulás ebben a nagyfontosságu szociális és művelődési munkábán. Semmi kétség nem lehet az iránt, hogy turnéjük során hamarosan összegyűl az az „első ezer pengő", amelyben a nagyarányú vállalkozás leendő jelentős alaptőkéjét és a további megvalósulások első biztosítékát látja és várja a nemes ügy minden barátja. Külön öröm volt látni, mennyire átértette és magáévá tette Tolna társadalma ezt az ifjuságmentő és mélységesen időszerű szózatot s micsoda előzékenységgel állt a kivitelezés szolgálatába. A március 9-i műsoros délutánon ott láttuk a Levente Otthon nézőterén a község nagyon sok vezető emberét és közéleti előkelőségét, élükön Jankovich tüzérezredes, állomásparancsnokkal, Piitesser vikárius, plebánoshelyettes- sel, Csik főjegyzővel, dr Hetczog leventeegyesületi elnökkel, valamint a helybeli iskolák igazgatóival. A szekszárdi fiuk kíséretében, nagyszerű tevékenységüknek mintegy hivatalos elismeréseként Morvay László vm. m. főjegyző, diákszövet- | ségi alelnök és dr Tóth Béla ügyvéd, diákszövetségi titkár jelent még az előadáson. A „társulat" bérelt autóbuszát valóságos gépkocsikaraván kísérte át Szekszárdról Tolnára. A műsoros délutánt Faludi Ferenc gimnáziumi igazgató szavai vezették be. Meggyőzően fejtegette a minőségi gazdálkodásnak a szükségességét, amely kulturfölényünk- nek és ezen keresztül nemzeti presztízsünknek és megbecsültetésünknek az alapja. A népinek és értéknek a fölkarolása volt a többi műsorszámnak is a vezérmotivuma, mindenekelőtt az öt szép költeménynek, amelyeknek előadóiban (Mayer P. tanár, Patacsi J. hittanár, Horváth L. VI. o. tan.) gazdag skálával és árnyaló műgonddal dolgozó szavaló-művésze- ket ismertünk meg. Nagy elismerésben volt részük a magyaros táncszámoknak és a rokonszellemü zenedaraboknak is, amelyek stilüsos betanítása, illetve lendületes és jól összefogott vezénylése "Bessenyey Gyula és vitéz Berend Iván tanárok nagyszerű munkája. Egyébként a táncos és zenekari együttes minden tagja külön-külön is dicséretet érdemel. Átütő sikere volt Boka József VII. o. t. ízes, Dani ód-alakításának, valamint a Szenzációs l Legújabb! c. ötletes egyfelvonásosnak is, amelynek tehetséges együttese {Steiner-Boda Magda, Létay Menyhért, Bessenyey Gyula, Mayer Péter és Takáts Béla tanárok) már jó ideje a megérdemelt szinész-népszerüség I útját járja. Egyes szám ára 12 fillér
