Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-03-08 / 19. szám
XML éwiolgam. Szekszttrd, 1941 mdrűns 8. (Szomimi) 19. ÍZŰÜL TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Hirdetések árait IA legkisebb hirdetés dija 1*50 pengd. - A hirdetés egy 60 milliméter I széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. | Adatkeresőknek SO százalék kedvezmény. Előfizetési dl|: , I Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét IlletőIA hírrovatban elhelyezett reklám-,eljegyzési, családi hír, valamint a Egész évre __ 12 pengő || Félévre__ _ _ 6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I _______nyllttér soronként 60-fillérbe kerti I.____________ Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonsam: 85 Pelelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. A pénzügyminiszter! . ... .. .. ..... I hosszabb beszéde volt a képviselő- i ház csütörtöki ülésének a kiemelkedő eseménye és két nemzetközi szerződés becikkelyezéséről szóló javaslaton kivül az 1938/39. évi zárszámadásról szóló jelentést tárgyalták. Vitéz Téglássy Béla, a paksi választókerület országgyűlési képviselő terjesztette be az 1938/39, évi zárszámadásról szóló jelentést, amelyhez Vdsáry István és gróf Esterházy Móric országgyűlési képviselője szóltak hozzá. A felszólalásokra általános érdeklődés közepette Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter adott részletes választ. A pénzügyminiszter nagy figyelemmel hallgatott beszédében meg- állapította, hogy a mozgósítással és a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban különféle hiteltullépések és többletkiadások állottak elő, amelyeket előre nem lehetett látni. Vonatkozik ez főleg a honvédelmi program végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy ami az alapok kezelését illeti, maga sem hive az alapszerü kezelésnek és azon lesz, hogy ezt 1942-re megszüntesse. Arra törekszik, hogy az állami üzemek menetéről teljesen tiszta képet adjon. Megemlítette, hogy a boletta- alapot az 1942. évi költségvetésbe már beillesztik. Nyilatkozott a pénzügyminiszter a bankjegyforgalom emelkedésének okairól is. Három évvel ezelőtt, — mondotta — amikor átvette a pénzügyi tárcát, körülbelül 500 millió pengő volt a bankjegyforgalom. Azóta ez 1300 millióra emelkedett. Az emelkedésnek egyik oka az, hogy már három évvel ezelőtt is kevés volt az 500 millió pengő, másik ok az országnagyobbodás, harmadik pedig a milliárdos beruházási program. Kétségtelen, hogy a lüktető gazdasági élet nagyobb bankjegyforgalmat igényel. Bankjegyforgalmunk tökéletesen megfelel az ország megnagyobbodásának és strukturális megváltozásának. A pénzügyminiszter végül közölte, hogy az egy- és kétpengős bankjegyek kibocsátására a nyersanyaghiány miatt volt szükség. Sürgősen ki kellett bocsátani a papirbankje- gyeket, nehogy Erdélyben elhúzódjék a lej beváltása és ezáltal sibo- lási lehetőség álljon elő. A pénzügyminiszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után a Ház elfogadta a zárszámadási jelentést. Megemlékeztünk róla, hogy a Magyar Tudományos Akadémia — Szekszárd európai hirü szülöttét dr Babits Mihályt, az olasz kormány san-remoi nagy dijával kitüntetett költőt levelező tagjai sorába választottá. — Az Akadémia I. osztálya Melich János egyetemi tanár elnöklésével hétfőn felolvasó ülést rendezett, amelynek tárgya Babits Mihály, a neves költő és iró székfoglaló előadása volt. Babits Mihály nem jelenhetett meg az ülésen betegsége miatt, de ott volt felesége és székfoglaló előadását Rédey Tivadar olvasta fel, Babits Mihály Sophokles „Oedipus Kolonosban" cimü tragédiáját fordította magyarra és székfoglalóul ebből mutatott be részleteket. Rédey Tivadar először a beteg Babits Mihály üzenetét tolmácsolta az Akadémiának, amelyben hálás szavakkal mond köszönetét levelezőtaggá választásáért, sajnálkozását fejezi ki, hogy betegsége miatt nem személyesen mutatja be székfoglalóját és ígéretet tesz arra, hogy további munkásságában is méltó akar maradni ahhoz a megtiszteltetéshez, amely taggá választásával érte. Rédey Tivadar ezután nagy át- érzéssel tolmácsolta Babits Mihály műfordítását, amely élethűen adja vissza magyar nyelven a görög tragédia mélyen emberi hangját. A felolvasás után Melich János, elnök méltatta Babits Mihály munkásságát, mellyel mint költő, iró, műfordító és tudós szolgálta a nemzeti szellem felemelését. Az Akadémia sajnálkozását fejezte ki a fölött, hogy betegsége miatt Babits Mihály nem tudott személyesen megjelenni a felolvasó ülésen. A levelezőtagságról szóló okiratot azzal a kívánsággal adta át, hogy a Gondviselés engedje, hogy Babits Mihály még sok érték- kel gyarapithassa magyarságunk I szellemi vagyonát. A gyermekgondozás nemzetvédelmi feladat Az Egyesült Női Tábor a nyár folyamán az egész ország területén sokszáz Gyermekkertet állít fel. A jelentkező vezetők részére 1—3 hetes díjtalan tanfolyamot rendez. (Behatási díj 5 P.) A Gyermekkertek szakképzett vezetői szabadjegyet, lakást, teljes ellátást és havi 50 pengő tiszteletdíjakat kapnak. A tábor felhívja az okleveles óvónőket, elemi iskolai tanítónőket, valamint középiskola 8 osztályát végzett leányifju- ságot, hogy a Tábor központi irodájában (IV., Eskü-út 6. szám.) személyesen vagy írásban jelentkezzék. A személyes jelentkezésénél szükséges okmányok: születési anyakönyvi kivonat, óvónői oklevél, illetve érettségi bizonyítvány. írásbeli jelentkezésnél kívánt adatok: születési év hely, vallás, oklevél kelte. Kevés számú jelentkezés esetén a tanfolyamra felvételt nyerhetnek az óvónő, illetve tanítónőképző intézetek'utolsó évfolyamát végző növendékek is. Jelentkezési határidő 19bl. évi március hó 15. Alább közöljük a nyári gyermek kertek céljának és szervezésének irányelveit. Mióta az emberek társadalmi kö zösségben élnek, tudják, hogy a fiatalság, illetve a gyermek a jövő biztosítéka. Ezért minden nagy és életképes nemzet nagy gondot fordít gyermekei ápolására és nevelésére. A bizonytalan jövő még parancso- lóbbá teszi számunkra ezt a feladatot. Minden kicsi magyar élet a nemzet pótolhatatlan kincse. A nő munkafeladatai között alig akad fontosabb a gyermekvédelemnél. Az Egyesült Női Tábor a múlt nyár folyamán, alig két hét leforgása alatt közel 60 Gyermekkertet szervezett meg próbaképpen az ország különböző részeiben. Ez a gyorsütemü munka és a szeretet, amellyel mindenhol fogadták a Gyermekkerteket, igazolta törekvésük időszerűségét és helyességét. Ezért most az Egyesült Női Tábor elhatározta, hogy az eljövendő nyáron mindenütt megszervezi a Gyermekkerteket, ahol arra a legnagyobb szükség van. A Gyermekkertek megszervezésével a következő feladatokat szolgálja: Segítségnyújtás a falusi anyák• j nak a nyári munkaidő alatt a gyér ■ mekek gondozásában és nevelésében. I Mezőgazdasági ország vagyunk Lakosságunk nagy része mezei munkával keresi kenyerét. A gazdaság a család minden tagjának munkás kezét igénybe veszi. Az asszony éppúgy dolgozik a nyári nagy munka idején a szántóföldeken, a kertben, az állatokkal, mint a gazda. A munka hajszolja, hajtja őket és az asszonynak, a családanyáknak nem marad idejük, hogy kicsiny gyermekeikre kellőképpen gondot viseljenek. Ezért emelkedik nyáron mindig a gyermek- * < szerencsétlenségek száma. Kötelességünk tehát arról gondoskodni, hogy a gyermekek ne eshessenek a kútba, ne vághassák el lábukat a kaszával s ne legyenek az országutak kis ácsorgói. A gyermekek egészségének védelme, az első pontnak természetes következménye. A magára hagyott gyermekek porban, piszokban játszanak, ^tisztaságukról nem tud kellőképpen gondoskodni az édesanya, mert hiszen napkeltétől napszálltáig távol van tőlük. Ezért természetesen étkeztetésük sem kielégítő és nem felel meg a népegészségügy követelményeinek. A nemzeti nevelés semmivel sem jelentéktelenebb az előző kettőnél. A gyermekeket már kicsi korukban helyes foglalkoztatás utján elő kell készíteni arra, hogy társadalmunknak hasznothajtó, dolgozó tagjai legyenek és arra is, hogy munkájukat tudatosan végezzék nemzetük szolgálatában. A hazafias és közösségi érzést, valamint a magyar nemzeti öntudatot már a legzsengébb gyermekkorban kell a lelkekben meggyökereztetni. Az iskolai kötelezettség előtti korban, mindazoknál a gyermekeknél, ahol a szülők kenyérkereseti gondjaik miatt nem érnek rá gyermekeikkel kellő mértékben foglalkozni, a társadalomra háiul a feladat, hogy a családi nevelés kiegészítéséről gondoskodjék. A Egyesült Női Tábor, mint a magyar nőegyesületek munkaközössége, vállalta a Gyermekkertek társadalmi utón való megszervezését. Biztosítja a Zöldkereszt utján a gyermekek tej- és cukoradagját; gondoskodik szakképzett vezetőkről és a legszükségesebb anyagi eszközöknek megszerzéséről. Ebben a nagy munkában azonban a magyar asz- szonytársadalom teljes összefogására van szükség. Ezúton is kéréssel fordul elsősorban a gyermekvédelemmel foglalkozó hivatalos személyiségekhez és a nemzetüket szerető asszonyokhoz és leányokhoz. Kéri közöljék a központtal Egyes szám ára 12 fillér Babits Mihály székfoglalója az Akadémián