Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-03-08 / 19. szám

XML éwiolgam. Szekszttrd, 1941 mdrűns 8. (Szomimi) 19. ÍZŰÜL TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Hirdetések árait IA legkisebb hirdetés dija 1*50 pengd. - A hirdetés egy 60 milliméter I széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. | Adatkeresőknek SO százalék kedvezmény. Előfizetési dl|: , I Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét IlletőIA hírrovatban elhelyezett reklám-,eljegyzési, családi hír, valamint a Egész évre __ 12 pengő || Félévre__ _ _ 6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I _______nyllttér soronként 60-fillérbe kerti I.____________ Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonsam: 85 Pelelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. A pénzügyminiszter! . ... .. .. ..... I hosszabb beszéde volt a képviselő- i ház csütörtöki ülésének a kiemel­kedő eseménye és két nemzetközi szerződés becikkelyezéséről szóló javaslaton kivül az 1938/39. évi zár­számadásról szóló jelentést tárgyal­ták. Vitéz Téglássy Béla, a paksi választókerület országgyűlési kép­viselő terjesztette be az 1938/39, évi zárszámadásról szóló jelentést, amelyhez Vdsáry István és gróf Esterházy Móric országgyűlési kép­viselője szóltak hozzá. A felszólalá­sokra általános érdeklődés köze­pette Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter adott részletes választ. A pénzügyminiszter nagy figye­lemmel hallgatott beszédében meg- állapította, hogy a mozgósítással és a rendkívüli eseményekkel kapcsolat­ban különféle hiteltullépések és több­letkiadások állottak elő, amelyeket előre nem lehetett látni. Vonatkozik ez főleg a honvédelmi program vég­rehajtásával kapcsolatos kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy ami az ala­pok kezelését illeti, maga sem hive az alapszerü kezelésnek és azon lesz, hogy ezt 1942-re megszüntesse. Arra törekszik, hogy az állami üze­mek menetéről teljesen tiszta képet adjon. Megemlítette, hogy a boletta- alapot az 1942. évi költségvetésbe már beillesztik. Nyilatkozott a pénzügyminiszter a bankjegyforgalom emelkedésének okairól is. Három évvel ezelőtt, — mondotta — amikor átvette a pénz­ügyi tárcát, körülbelül 500 millió pengő volt a bankjegyforgalom. Azóta ez 1300 millióra emelke­dett. Az emelkedésnek egyik oka az, hogy már három évvel ezelőtt is kevés volt az 500 millió pengő, másik ok az országnagyobbodás, harmadik pedig a milliárdos beru­házási program. Kétségtelen, hogy a lüktető gazdasági élet nagyobb bankjegyforgalmat igényel. Bank­jegyforgalmunk tökéletesen megfe­lel az ország megnagyobbodásának és strukturális megváltozásának. A pénzügyminiszter végül közölte, hogy az egy- és kétpengős bank­jegyek kibocsátására a nyersanyag­hiány miatt volt szükség. Sürgősen ki kellett bocsátani a papirbankje- gyeket, nehogy Erdélyben elhúzód­jék a lej beváltása és ezáltal sibo- lási lehetőség álljon elő. A pénzügyminiszter nagy tetszés­sel fogadott beszéde után a Ház elfogadta a zárszámadási jelentést. Megemlékeztünk róla, hogy a Magyar Tudományos Akadémia — Szekszárd európai hirü szülöttét dr Babits Mihályt, az olasz kormány san-remoi nagy dijával kitüntetett költőt levelező tagjai sorába válasz­tottá. — Az Akadémia I. osztálya Melich János egyetemi tanár el­nöklésével hétfőn felolvasó ülést rendezett, amelynek tárgya Babits Mihály, a neves költő és iró szék­foglaló előadása volt. Babits Mihály nem jelenhetett meg az ülésen be­tegsége miatt, de ott volt felesége és székfoglaló előadását Rédey Ti­vadar olvasta fel, Babits Mihály Sophokles „Oedi­pus Kolonosban" cimü tragédiáját fordította magyarra és székfoglalóul ebből mutatott be részleteket. Rédey Tivadar először a beteg Babits Mihály üzenetét tolmácsolta az Akadémiának, amelyben hálás szavakkal mond köszönetét levelező­taggá választásáért, sajnálkozását fejezi ki, hogy betegsége miatt nem személyesen mutatja be székfoglaló­ját és ígéretet tesz arra, hogy to­vábbi munkásságában is méltó akar maradni ahhoz a megtiszteltetés­hez, amely taggá választásával érte. Rédey Tivadar ezután nagy át- érzéssel tolmácsolta Babits Mihály műfordítását, amely élethűen adja vissza magyar nyelven a görög tra­gédia mélyen emberi hangját. A felolvasás után Melich János, elnök méltatta Babits Mihály munkásságát, mellyel mint költő, iró, műfordító és tudós szolgálta a nemzeti szellem felemelését. Az Akadémia sajnálkozását fe­jezte ki a fölött, hogy betegsége miatt Babits Mihály nem tudott személyesen megjelenni a felolvasó ülésen. A levelezőtagságról szóló okiratot azzal a kívánsággal adta át, hogy a Gondviselés engedje, hogy Babits Mihály még sok érték- kel gyarapithassa magyarságunk I szellemi vagyonát. A gyermekgondozás nemzetvédelmi feladat Az Egyesült Női Tábor a nyár folyamán az egész ország területén sokszáz Gyermekkertet állít fel. A jelentkező vezetők részére 1—3 he­tes díjtalan tanfolyamot rendez. (Be­hatási díj 5 P.) A Gyermekkertek szakképzett vezetői szabadjegyet, la­kást, teljes ellátást és havi 50 pengő tiszteletdíjakat kapnak. A tábor fel­hívja az okleveles óvónőket, elemi iskolai tanítónőket, valamint közép­iskola 8 osztályát végzett leányifju- ságot, hogy a Tábor központi irodá­jában (IV., Eskü-út 6. szám.) sze­mélyesen vagy írásban jelentkezzék. A személyes jelentkezésénél szüksé­ges okmányok: születési anyakönyvi kivonat, óvónői oklevél, illetve érett­ségi bizonyítvány. írásbeli jelentke­zésnél kívánt adatok: születési év hely, vallás, oklevél kelte. Kevés számú jelentkezés esetén a tanfo­lyamra felvételt nyerhetnek az óvónő, illetve tanítónőképző intézetek'utolsó évfolyamát végző növendékek is. Je­lentkezési határidő 19bl. évi már­cius hó 15. Alább közöljük a nyári gyermek kertek céljának és szervezésének irányelveit. Mióta az emberek társadalmi kö zösségben élnek, tudják, hogy a fia­talság, illetve a gyermek a jövő biz­tosítéka. Ezért minden nagy és élet­képes nemzet nagy gondot fordít gyermekei ápolására és nevelésére. A bizonytalan jövő még parancso- lóbbá teszi számunkra ezt a feladatot. Minden kicsi magyar élet a nemzet pótolhatatlan kincse. A nő munkafeladatai között alig akad fontosabb a gyermekvédelem­nél. Az Egyesült Női Tábor a múlt nyár folyamán, alig két hét leforgása alatt közel 60 Gyermekkertet szerve­zett meg próbaképpen az ország kü­lönböző részeiben. Ez a gyorsütemü munka és a szeretet, amellyel min­denhol fogadták a Gyermekkerteket, igazolta törekvésük időszerűségét és helyességét. Ezért most az Egyesült Női Tábor elhatározta, hogy az el­jövendő nyáron mindenütt megszer­vezi a Gyermekkerteket, ahol arra a legnagyobb szükség van. A Gyermekkertek megszervezésé­vel a következő feladatokat szolgálja: Segítségnyújtás a falusi anyák• j nak a nyári munkaidő alatt a gyér ■ mekek gondozásában és nevelésében. I Mezőgazdasági ország vagyunk La­kosságunk nagy része mezei mun­kával keresi kenyerét. A gazdaság a család minden tagjának munkás ke­zét igénybe veszi. Az asszony éppúgy dolgozik a nyári nagy munka idején a szántóföldeken, a kertben, az álla­tokkal, mint a gazda. A munka haj­szolja, hajtja őket és az asszonynak, a családanyáknak nem marad ide­jük, hogy kicsiny gyermekeikre kel­lőképpen gondot viseljenek. Ezért emelkedik nyáron mindig a gyermek- * < szerencsétlenségek száma. Kötelessé­günk tehát arról gondoskodni, hogy a gyermekek ne eshessenek a kútba, ne vághassák el lábukat a kaszá­val s ne legyenek az országutak kis ácsorgói. A gyermekek egészségének vé­delme, az első pontnak természetes következménye. A magára hagyott gyermekek porban, piszokban ját­szanak, ^tisztaságukról nem tud kel­lőképpen gondoskodni az édesanya, mert hiszen napkeltétől napszálltáig távol van tőlük. Ezért természetesen étkeztetésük sem kielégítő és nem felel meg a népegészségügy követel­ményeinek. A nemzeti nevelés semmivel sem jelentéktelenebb az előző kettőnél. A gyermekeket már kicsi korukban helyes foglalkoztatás utján elő kell készíteni arra, hogy társadalmunk­nak hasznothajtó, dolgozó tagjai le­gyenek és arra is, hogy munkájukat tudatosan végezzék nemzetük szolgá­latában. A hazafias és közösségi ér­zést, valamint a magyar nemzeti ön­tudatot már a legzsengébb gyermek­korban kell a lelkekben meggyöke­reztetni. Az iskolai kötelezettség előtti kor­ban, mindazoknál a gyermekeknél, ahol a szülők kenyérkereseti gond­jaik miatt nem érnek rá gyerme­keikkel kellő mértékben foglalkozni, a társadalomra háiul a feladat, hogy a családi nevelés kiegészítéséről gon­doskodjék. A Egyesült Női Tábor, mint a magyar nőegyesületek mun­kaközössége, vállalta a Gyermekker­tek társadalmi utón való megszerve­zését. Biztosítja a Zöldkereszt utján a gyermekek tej- és cukoradagját; gondoskodik szakképzett vezetőkről és a legszükségesebb anyagi eszkö­zöknek megszerzéséről. Ebben a nagy munkában azonban a magyar asz- szonytársadalom teljes összefogására van szükség. Ezúton is kéréssel fordul elsősor­ban a gyermekvédelemmel foglalkozó hivatalos személyiségekhez és a nem­zetüket szerető asszonyokhoz és leá­nyokhoz. Kéri közöljék a központtal Egyes szám ára 12 fillér Babits Mihály székfoglalója az Akadémián

Next

/
Thumbnails
Contents