Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-02-22 / 15. szám

Illll. Molyain. 15. »am. Szekszúrd. fül fekrudr 22. (Kümliat) ÍBNHMB dHHHUMBHMflHDflUnHHHHBMMttlflMflHnMIMIÉMMMMMi TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP BzerkesztGSég és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő Hl.rdetések árait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BLÁZS1K FERENC Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő J| Félévre_______ 6 pengő in ii »o^a—————-q—^ii A lop megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dija 1'50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint á nyílttér soronként 60 fillérbe kerti 1. Türelem és fegyelem A közellátásügyi miniszter türe­lemre és fegyelemre intette a fo­gyasztókat. Megértést és méltánylást kért a kormány mindazon intézke­dései számára, amelyek a mai gaz­dasági helyzet természetes követ­kezményei és céljuk a meglévő készletekkel való okszerű gazdál­kodás, nem utolsósorban pedig a rendelkezésre álló anyagok és köz­szükségleti cikkek igazságos elosz­tásának biztosítása. Megakadályo­zása annak, hogy bőpénzü emberek készleteket halmozzanak fel és meg­fosszák a gyengébb gazdasági ala­nyokat, a szerényebb anyagi eszkö­zökkel rendelkező kisebb felvevő- képességüeket attól, hogy a nekik valóban szükséges árukhoz hozzá­juthassanak. Mi már átmentünk olyan idősza­kon, amikor a tehetősebbek nem azért vásároltak, mert valamely áru­cikkben szűkölködtek, hanem azért, mert a meg nem fékezett tömeg­hisztéria kergette őket üzletről- üzletre, hogy rizstől kezdve talp­bőrön át a szövetig mindent össze­vásároljanak, amit csak tudnak. Ez a tömeghisztéria teremtette meg az üzérkedőknek azt a fajtáját, amelyet láncólás néven ismertünk meg. Ez volt a „kézalatt“ vásárlások kor­szaka, amikor fülbe súgták az em­bereknek vendéglőben és kávéház­ban, hogy itt, vagy ott van valaki, aki „stikában“ elad valódi talpbőrt, angol szövetet, kávét vagy teát. Természetesen busás haszonért. Nos hát, a készlethalmozásnak és nyerészkedésnek ezt a levitézlett rendszerét nem akarjuk viszontlátni. Igenis, szükséges, hogy a közellátás hivatalos szervei ismerjék a kész­leteket és méginkább szükséges, hogy mindazok, akiknek valamire komolyan szükségük van, azt meg is tudják szerezni. Ezt pedig csak úgy lehet biztosítani, ha a meglévő készleteket nem nyakló nélkül en­gedjük piacra dobni, hanem azt mindenkor a komolyan jelentkező szükségletek kielégítésének mérté­kéig, illetve határáig. Mert akkor nem lesz egyik embernek tiz pár tartalékcipője, míg a másik a meg­lévő rongyos pótlására alig tud egy pár újat kapni. Az pedig, hogy a közellátásügyi miniszter türelemre és fegyelemre intette a fogyasztókat, nagyon is időszerű volt. Azt lehet ugyanis ta­pasztalni, hogy az anyagellátást sza­bályozó minden egyes intézkedés a fogyasztók körében beteges vásár­lási lázat kelt. Hiába kézzelfogható valóság, hogy a cukorjegyre ele­gendő cukrot, zsirjegyre pedig ele­gendő zsírt kap minden akadály nélkül minden háztartás, az embe­rek rögtön megrohannak üzleteket, mihelyt valamely árucikk forgalmát rendelettel szabályozzák. Egész fan­tasztikus logikával textilt hajszolnak, mikor a cipők forgalmát rendezi a | kormányrendelet, vagy rémhirter- J jesztők suttogásától megtévesztve, I kézmosó szappant tárolnak és még I akkor sem józanodnak ki, mikor hetek múlva látják, hogy a pipere- szappannak valóban bőségében va­gyunk. Nemcsak kérni, hanem követelni A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete február hó 14-én tartotta Budapesten br Waldbott Kelemen elnöklésével választmányi ülését, amelyen a földmivelésügyi minisz­ter képviselőjének jelenlétében a rézgálic kérdése került tárgyalás alá. Ezen résztvett vármegyénkből gróf Széchenyi Domonkos, báró Je­szenszky Andor és dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök, mint a Tolna­vármegyei Hegyközségi Tanács el­nöke. Tekintettel a tárgy rendkívüli fontosságára, felkerestük a Hegy­községi Tanács elnökét és a gazdák tájékoztatása céljából kérdést intéz­tünk hozzá, milyen kilátások vannak erre az évre a rézgálicellátás tekintetében és általában a szőlő- gazdaság helyzetét illetően. A Tanács elnöke kérdésünkre a következő felvilágosítást adta: Ismeretesek azok a nehézségek, amelyek már a múlt évben is fel­merültek a rézgálic ellátása körül, ebben az évben azonban a helyzet sokkal súlyosabbá vált, mert nyers­anyag hiányában a kormány csupán az elmúlt évről megmaradt készle­tekre van utalva, emellett nagy ne­hézségek árán tudott csupán annyi I rézgálicot biztosítani, hogy jelenleg mintegy 700 vagon áll rendelkezésre. Ebből 35 vagonnal juttat a föld­mivelésügyi minisztérium a Gyü­mölcstermelők Országos Egyesüle­tének, 35 vagon mennyiséget pedig rézmészpor céljára feldogozás végett a gyáriparnak enged át. Ekként a szőlősgazdák részére mind­össze 630 vagon bocsátható rendelkezésre, amelyből arra figyelemmel, hogy az ország területén 420.000 kát. hold szőlőbirtok van, kataszteri holdan­ként csupán és legfeljebb 15 kg jut. Ez a mennyiség bizony nem sok, de mert többre kilátás nincs, külö­nös nyomatékkai figyelmeztetjük a szőlősgazdákat, hogy az anyaggal a leggondosabban takarékoskod­janak. Nagy megtakarítás érhető el azzal,, ha egy- vagy legfeljebb más­fél százaléknál erősebb oldatot nem is kell minden fogyasztótól a türel- | met és fegyelmet, mert ma minden- \ kinek polgári kötelessége a köz- í ellátást intéző hatóságokat megér­téssel támogatni és mert csak fe­gyelem és türelem biztosíthatja azt, hogy közszükségleti cikkekben senki hiányt ne szenvedjen. készítünk, mert a tapasztalatok bi­zonyították, hogy ez az erősségű oldat elegendő. Különösen ügyelni kell a bekeverésénél, hogy a keve­réshez több meszet ne tegyünk, mint amennyi a tapadás céljára fel­tétlenül szükséges. Sokat meg lehet takarítani azzal, ha a permetezést közelről és kis szórási felülettel eszközöljük és elzárjuk akkor, ha egyik rendből a másikba átmegyünk. Kicsinységek ezek, de a szükség ilyen kicsiny­séggel való takarékosságra is rá- kényszerít és nem eredmény nélkül. Még egyéb olyan körülmények is vannak, amelyek takarékosságot eredményeznek, mindezekről a Hegyközségi Tanács föliratban a hegyközségek elnökségei utján tá­jékoztatni fogja a napokban a gaz­dákat, a tavasz folyamán pedig elő­adások keretében is igyekszik meg­felelő felvilágosítást is nyújtani. A kormány, mint említettem, 35 vagon rézgálic felhasználásával réz- mészport készíttet, amelyet ugyan­csak jegyrendszer alapján hoz majd forgalomba; különösen felhívom a gazdák figyelmét a rézmészporral való porozásra, amely lényegesen kevesebb meny- nyiséggel igen jó eredményt bizto­sit. Tiszta vízzel való permetezés után rézmészporral való helyes po­rozás nemcsak pótol egy perme­tezést, de feltétlenül hatásosabb is. Gondoskodott a földmivelésügyi miniszter arról is, hogy a rászoruló gazdák a porozáshoz szükséges fuj- tatóval legyenek ellátva, evégből 20.000 ilyen fujtatót rendelt, ame­lyeket a hegyközségek és a hol ilye­nek nincsenek, a községi elöljáró­ságok utján fog a gazdáknak ingye­nesen kiosztani. A szőlősgazdák megsegítését ille­tően közölhetem, hogy a pénzügy- miniszterrel történt tárgyalások ered­ményeképpen minden remény meg­van arra, hogy a közel jövőben azok a szőlősgazdák, akiknek meg­élhetési forrása csupán a szőlő, kát. holdanként 150 P kedvez­ményes kölcsönben fognak ré­szesülni és pedig akként, hogy a tőke 3 év alatt lesz visszafizetendő, az első évben kamatmentesen élvezik, a má­sodik és harmadik évben 1%-kal magasabb kamat mellett, mint a Magyar Nemzeti Bank által meg­állapított bankkamatláb. A rézgálic széjjelosztása ez év­ben is jegyek ellenében történik, azonban kisebb címletű utalványok is lesznek az elmúlt évinél. Még csupán azt kívánom megjegyezni, eljártunk a földmivelésügyi minisz­ternél az iránt is, hogy a meg­állapított mennyiségű rézgálicot még április havában és egyszerre bocsássa a szőlősgazdák rendelke­zésére, hogy azzal mindenki idejé­ben tudjon permetezni. A Hegyközségi Tanács elnökének a gazdákhoz intézett fenti figyelmez­tetéseit a saját érdekükben mi is különös nyomatékkai ajánljuk meg- szivlelésre. Az árvízveszély mint értesülünk, a legnagyobb való-- tszinüség szerint elkerüli vármegyén-. két és remény van arra, hogy ez al­kalommal nem ismétlődnek meg itt a tavalyi rémségek. A gemenci jég­dugasz sikeres légi bombázása után a víz Dunaföldvártól lefelé jelentő­sen apadt és most már csupán a Vajas foktól Bajáig terjedő 11 kilo­méteres Dunaszakaszt borítja a jég­páncél. Bajától lefelé — mint azt velünk pénteken reggel telefonon közölte a bajai folyammérnöki hi­vatal — jégmentes a Duna. Ez a jégpáncél aggodalmatkeltö akadályt okozott, mert a Sió vizét is visszafelé nyomta a Duna, úgy­hogy az Szekszárdon a közismert Fehér kocsmánál ki is lépett a med­réből. Úgy látszott, hogy Sióagárd és a Szekszárdpalánki mezőgazda­sági iskola is veszélyben forog. — Pichler Gusztáv a Nádor-csatorna Társaság főmérnöke vezetésével meg is indultak a védekező mun­kák. Az enyhülő idő valószínűen hamarosan megmozdítja a még álló 11 kilométeres dunai jégpáncélt, ami abból is következtethető, hogy péntek reggelre Sióagárdnál 3, — Palánknál pedig 15 centiméterrel apadt a Sió. A bajai fölyammérnökség lapzár­takor azt is közölte velünk, hogy a Dunának a jég alatti vízfolyása egyre erősbödik, amiből arra lehet követ­keztetni, hogy a dugaszok olvadnak és elsodródnak. Bogyiszló helyzete szintén igen Szőlősgazdák figyelmébe Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents