Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-02-05 / 10. szám

XIII. évfolyam.

2. szám.

1941 február 5.

TOLNAMEGYEI GAZDA

A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE

HIVATALOS LAPJA ________________________

Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató

Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125

1932-ben, amikor a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetét életre hívták, ez a cselekedet az egész vármegyében nagy megnyugvást váltott ki. Egységesebb és igazságosabb tejár reményében a TTSz-nek rövid idő alatt közel 100 községi tejszövetkezet lett a tagja. Később néhány nagyobb tejszövetkezet kilépett a TTSz. kötelékéből, mert megszokta a régi vállalati rendszert, nem tudott, vagy nem is akart a vállalati befolyástól szabadulni. Azonkívül pedig úgy gondolkodott, hogy a kilépéssel talán bizonyos előnyt is tud biztosítani magának. Később, sajnos, voltak olyan tejszö- 'vetkezetek is, amelyek egyenesen a TTSz. megbontására törekedtek. Abban az időben mindez egyes tejvevők érdekei szerint történt igy, mert ezek magasabb tejárat ígértek olyan községeknek, amelyeket fábirtak a kilépésre.

A TTSz. megszületése ugyanis a vállalatoknak sehogysem volt kedvükre. Többé már nem vehettek tejet a maguk kénye-kedve szerint, hanem alkalmazkodniok kellett a TTSz. általános tejeladási feltételeihez. így került aztán sok kisközség tejára valamennyire egyvonalba a nagyobb szövetkezetek tejáraival. Mert voltak olyan kisközségek, ■amelyek kevés tejük, rossz fekvésük, vagya feldolgozó teleptől való nagy távolságuk miatt literenkint 4, esetleg 5 fillérrel is kevesebb tejárat értek el, mint a szerencsés fekvésű nagyobb községek. — így aztán a TTSz. vezetőségének ke- ?mény és hosszadalmas harcokat kellett a vállalatokkal megvívni az

évi rendes tejeladások alkalmával és ezekben a harcokban meg kellett birkóznia az ellentábor erős és szívós összefogásával.

Több év nehéz küzdelme után végül is a TTSz. igazgatósága belátta, hogy ezt az áldástalan összecsapást évről-évre hiába folytatja. Nem lehet cél örökös veszekedések és idegfeszitő küzdelmek árán minden évben élőről kezdeni ugyanazt a kilátástalan munkát. — 1939-ben egyik igazgatósági gyűlésén elhatározta, hogy a gazdák áldozat- készségéhez fordul és megkezdi a szövetkezeti kölcsöngyűjtést. És pedig oly formán, hogy minden tagszövetkezet minden egyes tagja, minden hónapban literenként 2/io-ed fillért fizet be a TTSz. pénztárába. E befizetett összegek után minden tejszövetkezet minden évben megkapja a reáeső kamatot.

Ez az összeg a TTSz-nél egy év alatt 18,000.000 tej után 36.000 P-»re rúgna és hála a tejszövetkezetek jó megértésének és áldozatkészségének, a szövetkezeti kölcsön 1940 végéig a szövetkezetek nagy részétől be is folyt a TTSz. pénztárába.

A TTSz-nek Szekszárdon van már

A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület apró hirdetései

Gazdaságok üzemanyagai a

Oép- és traktorolajok, kocsikenőcs, gazdasági kenőcsök. — Mindennemű műtrágya. Erőtakarmányok. Eternit pala. Építési anyagok, Cséplési szenek.

Mindenféle biztosítási ügyben,

mint tflz-, jég-, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete.

egy székháza. Nem régiben pedig a szekszárdi állomás mellett megvett egy nagyon jó fekvésű és körülbelül 1000D-Ö1 nagyságú üres telket is, az őcsényi tejszövetkezet gyűjtő csarnokát pedig átépittette vaj- és sajtgyártó üzemmé. Ez az üzem 1941 februárjában meg is* kezdi működését. Teljesen házi kezelésben a finn és a dán tejszövetkezeti rendszer mintájára. Kész tejtermékeket, főképp vajat és sajtot ad el és ezekkel elsősorban Tolna vármegye fogyasztó közönségét iparkodik kiszolgálni.

A TTSz. igazgatósága 1940 novemberében elhatározta, hogy 1941 január 1-jől kezdve literenként 0*6 fillérrel folytatja a már megkezdett szövetkezeti kölcsöngyűjtést. Ezt a határozatot a november 28-án megtartott rendkívüli közgyűlés is egyhangúlag elfogadta. Ezen az alapon a TTSz. pénztárába 1941-ben körülbelül 100.000 P futna be. így a TTSz-nek módjában lesz nagyobb mértékben és szélesebb keretekben megvalósítani további terveit. Ezzel lehetővé válnék az a gondolat, hogy a termelő a fogyasztóval egy tiszta erkölcsi alapon álló szövetkezeti I rendszer utján] közvetlen kapcso- I latba jusson.

Mezőgazdasági és ipari vegyíaayagok:

Növényvédelmi szerek, csávázó-, permetező- és porozószerek. — Pincegazdasági cikkek: derítő*, szűrő*, savtalanitó anyagok.

— Radicicola tenyészetek mindennemű pillangóshoz. — Manilla kévekötő zsineg.

— Takarmánymész raktárról. * I

Szuperfoszfát, Péti-só és Káli-só r akt árról kapható a Tolna- I megyei Gazdaságok Szövetkezete utján és iíj. Gőzsy Tibor mezőgazdasági irodájában

I (Szent István-tér) Kis tétel ekbenis.

Azt hiszem azok a termelő gazdák, akik a TTSz-nek tagjai és akik a tejük után befizetik a 0*6 fillért, megértik az idő szavát. Megértik, hogy az a fejlődés és előrehaladás útja, amelyre a TTSz. ezzel a cselekedetével rálépett. Ne is sajnálja senki ezek után az ily célra kért és megígért 0'6 fillért. Elismerem, hogy arra mindenkinek szüksége van, különösen a mai nehéz világban, de áldozatot kell hozni, mert anélkül soha semmire sem megyünk. Ezt egymásért tesszük s azért vagyunk szövetkezet, hogy egymást jó sziwel-lélekkel támogatva lassan előre jussunk. Hiszen a múltban saját magunkon tapasztalhattuk, hogy a gazdáknak a legfőbb erejük saját magukban van s a legnagyobb segítséget elsősorban önmaguktól várhatják. Ha ezt mi magunk nem adjuk meg, akkor ugyan kitől várjuk és hol keressük ? Azért kedves gazdatársaim fogjunk össze, ne szalasszuk el ezt a kedvező alkalmat, mert ha azt most elszalasztjuk, soha többé visz- sza nem hozhatjük.

Álljunk bizalommal az értünk és velünk küzdő s a fáradságot soha nem ismerő Michéli Mihály elnökünk és TTSz. igazgatósága mellé. Segítsük őket minden erőnkkeljne- héz feladataikban, hogy közős szövetkezeti érdekeinkért minél eredményesebben munkálkodhassanak. Tegyük ezt egy szebb jövő reményében Istenbe vetett hittel, a magunk Jobb sorsáért, egy békés és boldog Magyarország megteremtéséért.

Medin a- Szőlőhegy.

Pőlöskei József

kisgazda, tej szövetkezeti elnök.

meg. — „Takarmánykeverékek tér- | mesztése* cimen előadást tartott Frezik József tanfolyamhallgató, szavalt Pordán Horváth István tanfolyamhallgató, majd a „Nevelhetnénk-e tenyészállatokat ?“ cimü vitakérdést bevezette Hajdú László tanfolyamhallgató. A kérdéshez többek között a gazdaköri elnökön kívül a vizsgabiztos és Mikolás Gábor járási gazdasági felügyelő szóltak Jiozzá. A tanfolyam hallgatóságának rendkívüli sikerrel előadott népdalaival végződött a gyűlés, majd a miniszteri biztos kiosztotta a bizonyítványokat és az ezüstkalász jelvényeket, amelyeket a tanfolyam- 'hallgatók nevében Apáti Imre és Bállá Mihály köszönték meg. — Végül a miniszteri biztos kiemelte »a tanfolyam eredményes működését, »a tanfolyamvezető fáradságos és nehéz, de eredményekben gazdag munkásságát. A záróvizsgálatot követő közös ebéden Szíjártó Emil

körjegyző mondott felköszöntőt a Kormányzóra, majd megköszönte a tanfolyamvezető fáradozásait. Felszólaltak még Eőri Szabó Dezső helybeli ref. lelkész, Pordán Horváth József gazdakőri elnök, Mikolás Gábor járási gazdasági felügyelő, Nagypál János községi bíró, Apáti Lajos és Pető József tanfolyamhallgató.

— Halálozás. Fotray Istvánné sz. Mittermayer Mária, Simon Simon szekszárdi ny. igazgató-tanító sógornője, Debrecenben elhunyt.- Egyesületi fúzió. Nagymányok községben az 1893. év óta működő Polgári Olvasóegylet és az 1895. év óta működő Róm. Kát. Olvasókör a „Nagymányoki Róm. Kát. Polgári Olvasóegylet néven egyesült. A január 26-án tartott első ülésén az egylet elnöke megemlékezett a nyugalomba vonult Eicher János igaz- gató-kántortanitó itteni 23 évi áldásos működéséről és tolmácsolta I

a község lakosságának köszönetét. | Az őszinte hálának és ragaszkodásnak adott kifejezést az utolsó tanítványai nevében Hoffmann János elemi iskolai tanuló, mig az itteni első tanítványai nevében Guth János egyleti tag köszöntötte a szigorú, de jószivü tanítót.

— Hűtlen pénzbeszedő. Az elmúlt év folyamán a Hungária Villamossági rt- tolnai pénzbeszedője váratlanul eltűnt Tolnáról. Hamarosan kiderült, hogy Vári Elemér pénzbeszedő 900 P körüli összeggel nem számolt el. Elfogató parancsot bocsátottak ki ellene és ennek alapján hamarosan el is fogták és átadták a szekszárdi kir. ügyészségnek.

— Ismét árvíz fenyegeti Paks alsó városrészét. Az elmúlt tavasz- szál Paksot is nagy csapással sújtotta a Duna, mert a város 7 utcáját borította el a víz. Több mint 1

I méter magasan állott a viz a házakI ban s a gyenge alapzatu házak közül több mint 30 dőlt össze s sok rongálódott meg nagy mértékben. Ezek helyett uj téglaházak épültek s nagy részük ismét a Duna közvetlen partjára került. A község dunaparti lakosai most újból rettenetes napoknak néznek elébe, mert a Duna vize ismét kiöntéssel fenyeget. Az újonnan épült házakat már teljesen körülzárta ja viz és azok lakói csak csónakon jöhetnek ki a városba. Szomorú látványt nyújt a körülzárt házak aggódó családapáinak, szomorkodó asszonyainak és síró gyermekseregének látása, kik elkészülve a legrosszabbra, mindenüket Összecsomagolva, készen állnak a menekülésre. A hatóság már hetek óta készíti a hatalmas védőgátakat. Arról is gondoskodás történt, hogy szükség esetén a menekültek biztos fedél alá kerüljenek. Félelmetes látvány a hatalmasan megduzzadt Duna magas torlaszokSzövetkezeti kölcsön