Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-12-06 / 90. szám

1941 december 6. TOLNAMEGYD DJSlG 3 "Hitek Időjelzés* Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1941 november -27—december 3 ig. Hőmérséklet maximmá: 4 3 C° december l én, minimnm: —5 3 C° november 33-án. Csapadék nem volt. Az idei novemberben a máskor oly gyakori 10 C° ot is meghaladó középhőmérsékletü napokat teljesen nélkülöztük, sőt 13-án bekövetkezett hirtelen hidegbetörés meghozta a nem várt havas telet, amelyet a hó második felében beállott enyhülés csak mérsékelni, de eltüntetni nem tudott. A hó utolsó három napjá­ban —5*0 C°-ig terjedő fagyok je­lentkeztek. A 3 Co os középérték 47 C fokkal kevesebb az utolsó 17 év átlagánál; november e szakasz leghidegebb hónapja. November 25-ig 17 napon át volt csapadék, az utolsó hat nap csapa­dékmentes maradt. Az egész havi 91*0 mm-es csapadék 29-0 mm-rel volt több az utolsó 17 év 62 mm-es átlagánál. November tehát a ned­vesebb hónapokhoz számítandó. A folyó hó 8-ára, hétfőre eső ün­nep miatt lapunk legközelebbi száma folyó hó 12 én, a szokott időben fog megjelenni. szolgálatot akkor teszi a világnak, * ha megőrzi nemzeti sajátosságait s megmarad annak, ami. Babits szel­lemi hagyatéka — úgymond Preszly — a magyar nemzet nagy kincse és évszázadokig fog a magyarnak örö­met, megnyugvást, lelki megerősö­dést nyújtani. A nagysikerű elő­adásért Karafiáth Jenő m. kir. tit­kos tanácsos mondott köszönetét. — Dr Szakáts Pál országgyű­lési képviselő kerületében. A szek­szárdi kerület képviselője a kettős ünnepet kerületében tölti. Szek- szárdra december 6-án, szombaton délután érkezik. Vasárnap — az | eddigiek szerint — Bogyiszlóra, Tolnára és Sióagárdra, hétfőn Bá- tára, Alsónyékre, Decsre és őcsény- be látogat el. A részletes program­ról a MEP titkársága értesíti még az érintett községeket. — Névnapmegváltás. A rend­kívüli viszonyokra tekintettel dr Na- vák Miklós egyetemi magántanár, kórházi sebészfóorvos névnapját nem tartja meg s annak váltságát jóté­konycélra juttatta. — A Pécsi Orvosi Kamara uj tagjai. A Pécsi Orvosi Kamara no­vember 26. napján tartott választ­mányi ülésén tagjai sorába felvette: dr Bakk Lajos Kaposvár, dr Bartos Sándor Pécs, dr Garamvölgyi Dezső Dárda, dr Schneider Zoltán Szek­szárd, dr Péri János Pécs, dr So­mogyi László Kaposvár orvosokat. — Katolikus tanügyi hírek. A pécsi egyházmegyei főhatóság Dorf- meisíer Endre küifürgedi uradalmi rk. h. tanítót és Major Mátyás sza­I kadáti h. tanitót kinevezte végleges OrndoImnKnűl kitűnő összeköttetésekkel rendelkező urat kereskedelmi növények termelésének megszervezése céljából keresek. Ajánlatok »Agilis szervező, magas jövedelem« megjelöléssel Erdős hirdetőbe, Búd pest, Teréz körút 35 — küldendők. 620 — A szekszárdi helyőrség ün­nepe az államfő névr apján. A Kormányzó Ur Őfőméltósága név­napjának megünneplésére Szekszárd helyőrsége részt vesz a szekszárd* belvárosi plebánia-templomban, il­letve a református és evangélikus templomban tartandó ünnepélyes istentiszteleten. — Dr Babits Mihály szellemi hagyatéka. Az Országos Nemzeti Klub szokásos szerdai vitaestjén Preszly Elemér ny. államtitkár, m. kir. titkos tanácsos tartott előadást Szekszárd halhatatlan szülöttjéről, dr Babits Mihályról. Babits Mihály elmúlása — mondotta — nagy vesz­tesége a magyar szellemiségnek. Ő volt a „poéta doctusM, műveltsége magában foglalta az európai iro­dalom egész területét. Senki nem hatolt be nálánál mélyebben a görög szellemiségbe, ő a legnagyobb ma­gyar műfordító és fordításába az eredetinek a formáját, líráját és zenéjét is bele vitte. Sophokles „Oedipos Kolonosban“, Shakespeare „Vihar“ja, Goethe „Iphigeniá“-ja, tizenöt évszázad katolikus himnu­szai, Theokritos, Baudelaire ennek a mesterforditói munkának nagy­szerű állomásai. A Divina Comme- diában pedig felér a legmagasabb csácsra. Babits a legnagyobb ma­gyar essay-iró is. Következetesen hirdette, hogy az erdélyi irodalom a magyar irodalomnak szerves része. Elbeszélései, regényei ko­rának dokumentumai. Hazafiassága, magyarsága nem hivalkodó, de an­nál mélységesebb. Nagyszerű fele­letet, ad arra, hogy mi a magyar: szerinte a magyarság a legnagyobb minőségű rendes tanitókká, Venczel Ilonát a nosztánypusztai, Hadfi Etel­kát a döbröntepusztai rk. elemi nép­iskolához h. tanitókká, Buzdsi Jó zsefet pedig a duuakömlődi rk. kán- tortanitói álláson próbaszolgálatra bocsátotta. — A szekszárdi művészek ki­állításának kapunyitása előtt. Lá­zas munka folyik a Szekszárd Szálló nagytermében, művészeink készül­nek a városi Népművelősi Bizottság égisze alatt rendezendő kiállításukra. Vasárnap déli 12 órakor fogja dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő, a vármegyei Népművelési Bizottság ügyvezető elnökének bevezető szavai után Szongott Edvinné, alispánunk művészetpártoló neje megnyitja a kiállítást. Ezúton is felhívjuk olvasó* közönségünk figyelmét a kiállításra s annak ünnepélyes megnyitására. — A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör ez idei első kul- turestélyét Nagymányokon a bánya­társulati kaszinóban tartotta, melyet a Himnusszal nyitott meg a bá­nyászzenekar Mestydn Rezső veze­tése mellett. Erdős Jenő bányaigaz­gató üdvözlő az illusztris előadókat s a nagyszámú közönséget, meg­nyitva a kulturestélyt. — Az iskolai énekkar Pdpay Ágoston igazgató vezetése alatt régi magyar nótákat adott elő nagy tetszést váltva ki, mig a zenekar kuruc nótákkal szó* rákoztatta a közönséget. Gömbös Miklós bonyhádi gimn. tanár remek előadásban emlékezett meg gróf I Széchenyi Istvánról, kapcsolatot te­fiUzen M.Cfl'híKd/ti- 'fffi remtve a mai élettel. A bányász­zenekar által előadott magyar nép­dalok után dr Halmos Andor tan­ügyi főtanácsos gróf Széchenyi éle­téből előadott epizódokkal rajzolta meg a legnagyobb magyar. nagy­szerű egyéniségét, kinek tanításai ma is időszerűek. Blandl György esperesplebános magas zárószavai után a zenekar által előadott ma­gyar „Hiszekegy“-gyei nyert befe­jezést a mindvégig élvezetes és ta­nulságos kulturestély. — Halálozások. Braun István, a Szűz Máriáról nevezett iváni c. apát, m. kir. kormányfőtanácsos, paksi plébános, december 3* án az Ur ol­táránál, életének 63-ik, papságának 38-ik évében szivszélhűdés követ­keztében elhunyt. Temetése pénte­ken, december hó 5-én 10 órakor óriási részvét mellett volt a paksi plébánia-templomból. 1906-tól, mint pécsi hitoktató és -legényegyleti másodelnök az egyletet csodálatos virágzásba vitte. 1915-ben czikói plébános lett. Bátor virtusos magyar­sága itt is kitűnt, mert, bár a kom­munisták szuronyt szegeztek a mel­lének, a plébánia anyakönyveit és iratait mégsem szolgáltatta ki. 1920- ban Mágocs lett a munkaterülete ; itt egy apácazárda is hirdeti áldo­zatkészségét, melyet teljesen a saját pénzén alapított. Szeszes italt nem ivott, nem dohányzott Minden meg­takarított pénze jótékony célra ment. 1926-tól 1939-ig a mágocsi kerület esperese volt. Paptársai és hívei mindig nagy tisztelettel és szere­tettel övezték. Példás, feddhetetlen, tiszta élete érdemelte ki ezt a meg- | becsülést Virág Ferenc megyés- ! püspök 1935-ben címzetes apáttá l nevezte ki. A kormánytól 1939-ben ‘ a kormányfőtanácsobi címet kapta. Ezt megelőzőleg ugyanebben az évben paksi plébános lett. A hivek itt is rögtön felfedezték igazi atyai jóságát és nagy szeretettel vették körül, Hirtelen halála nemcsak őket, hanem az egész egyházmegyét is gyászba borította, mert mindenütt sók jóbarátja és tisztelője van. Laczy Lajos m. kir. postafőfel­ügyelő, a paksi m. kir. postahiva­tal főnöke életének 53 ik, hivatali működésének 34 ik évében rövid szenvedés után folyó hó 1-én Buda­pesten elhunyt. Temetése folyó hó 4-én, csütörtökön délután volt nagy részvét mellett a paksi m. kir. posta* hivatalból. Sdrffy Elek vármegyei m. kir. gazdasági főfelügyelő Kassán hosz- szas betegség után elhunyt. A meg­boldogultat, aki hosszú időn keresz­tül volt Bács-Bodrog vármegye m. kir. gazdasági felügyelőségének ve­zetője és vármegyénkben is sok tisztelője és barátja volt, fián kívül gyászolja Baján élő kiterjedt és elő­kelő rokonsága: a Scharff család tagjai. Laki Vilma a Moktár ny. tisztvi­selője folyó hó 2-án hosszú szen­vedés után Kölesden meghalt és f. hó 4 én délután nagy részvét mel­lett helyezték örök nyugalomra Kő- lesden a róm. kát. egyház szertar­tása szerint. Gyászolják testvérei]: Laki Katalin, Laki Erzsébet, Laki László testvérei, továbbá sógornői és unokaöccsei. — Igazságügyi kinevezés és áthelyezés. Az igazságügyminiszter Simonváros Miklós paksi járásbiró- sági telekkónywezetőt áthelyezte | Szekszárdra, Litvai János miskolci | járásbirósági kezelőt pedig kine- • vezte a tamási járásbírósághoz. I telekkönyvezetőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents